Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1911 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1911-05-03 / 18. szám
1911. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. május 3. Levél a íiilemile énekéről, a medve leteri- téséröl, meg — a halasi iskola ügyről. Tisztelt Szerkesztő úr! Ugy-e emlékszik Szerkesztő Ur Arany János hires versére, „A füle- mile“ cziműre ? Két magyar ember, egymás szomszédja, biró elé viszi ezt a kör- j möufont kérdést: „Az a fa, amelyen a fülemile dalol, az én telkemen termett“ — mondja az egyik. „De az az ág, a melyen a daloló fülemile ül, az én telkemre hajlik át“, — j mondja a másik. Melyikünknek éne- í kel hát a f ülemile ? Hát a leteritett medvéről szóló pert hallotta-e már tisztelt Szerkesztő Uram ? Ez is két magyar emberől szól. Vadászatra indulnak egymás után, külön-külön : le akarják teríteni a veszedelmes medvét, mely a határt hosszú évek óta rettegésben tartja. Egyikök, akinek előbb kedvez a vadászszerenese, csakhamar szem ben találja magát a fenevaddal. Rálő, de a medve megfutamodik. A vadász utána veti magát és rettegéssel, meg irigységgel látja, hogy az üldözött vad éppen arra veszi útját, ahol a másik vadásztárs áll kivont éles késsel. Es óh borzalom : a vadászkés öli meg a medvét, — a két magyar vadász pedig, mi egyéb telhetik tőle ?—biró elé viszi ezt a fogas kérdést: „Melyikünk terítette le a medvét. “ A fülemile per kimenetelét mindenki tudja. A biró igen helyesen igy okoskodott: „Ha ez a két szomszéd ahelyett, hogy örülne a fülemile énekének, perlekedik rajta, akkor illő, hogy a- pert egyikök se nyerje meg, — hanem a bírói illeték, az mindakettőt terhelje !“ A medvepör bírája, az nem volt ilyen talpra esett, de annál alaposabb volt. így okoskodott: „Ha ez a két vadász, ahelyett, hogy hálát adnának az úristennek, hogy megszabadultak a határ rémétől, azon perlekedik, hogy melyikök volt az isten eszköze : akkor csak hadd szaporodjék a költség!“ Es elrendelte szakértők meghallgatását abban a kérdésben : a medve halálát lőtt seb okozta e avagy szúrt seb ? Erre pedig kiderült, hogy a medvén — lőtt seb nem is volt, a lövöldöző vadász a célt elhibázta és ezer szerencse, hogy a medvét csak megijesztette és fel nem bőszitette. Olvasom, hogy Halas városának egy régi, hő óhaja megy teljesedésbe : az állam megépíti a szükséges iskolákat. Es az öröm meguyilvánu- lását mégsem látom sehol. De igenis látom, hogy már kezdi felütni a fejét a magyar ember átka : a perle- kedési kedv. Biró elé viszik a kérdést : „A koalicziúé-e az érdem avagy a nemzeti munkapárté ?“ Attól tartok, hogy a per vége vagy fülemileitólet. lesz vagy med- veitélet. Vagy azt mondják odafönn : „Mindegy, kié az érdem, jól van, de akkor azután a város adjon mennél többet a jövőben !“ Vagy érdemlegesen és véglegesen döntik el a pert, — és akkor a pörös felek egyike szégyenben marad mert nem a célba, hanem a levegőbe lőtt. Hogy melyik marad szégyenben, — e felől nem lehet kétség, „Én azonban nem tudnék örülni semmiféle Ítéletnek, mert én szeretem Halas város népét — pártkülönbség nélkül. Budapesten, 1911. május 1-én, Hazafias üdvözlettel stb. * ❖ * Minthogy tiszteletben tartjuk azt az elvet, hogy pörös ügyről nyilvános véleményt mondani nem szabad, tartózkodunk a végítéletről való jóslástól. De meg nem állhatjuk, hogy a legfőbb bíróságnak: a nagyközönségnek be ne mutassuk a per két nagyfontosságu bizonyítékát : gróf Zichy János közoktatásügyi és vallás-ügyi miniszternek Dr. Hegedűs Kálmán képviselőhöz intézett következő két levelét: I. Budapesten, 1911. rnárcz. 30. Tisztelt Barátom ! A kiskunhalasi iskola ügyét illető szives érdeklődésedre van szerencsém becses tudomásodra hozni, hogy a.nevezett iskola építési költségeire nyújtandó 180 ezer korona államsegély tárgyában a legközelebbi minisztertanácsnak újabb előterjesztést teszek. Őszinte tisztelettel igaz hived Zichy. II. Budapesten, 1911. ápr. 2ő-én. Tisztelt Barátom ! Szives tudomásodra hozom, hogy a kiskunhalasi felső és alsó szárnyi iskolák építésére szükséges 180 ezer koronának a folyó évi kezelés terhére leendő utalványozásához a minisztertanács hozzájárult. Ez alapon intézkedtem az építési tervek elkészítése iránt. Igen örvendek, hogy Neked, Kiskunhalas városának és a hazai oktatásügynek szolgálatot tehettem. Baráti üdvözlettel Zichy. Tiszt újítás. Régóta nem zajlott le oly izgalmas tisztujitás, mint a hétfői. Az izgalmat az okozta, hogy a válasz- mány nem jelölt egy pályázót. A tisztujitásról, mely a városban nagy izgalmat keltett, a következőkben számolhatunk be. A gyűlés megnyitása után a bizalmi férfiakat jelölték ki: Bodicsi Benőt, Kolozsváry Kiss Ferenczet, Ván Istvánt és Babó Jánost. A sza- vazatszedő bizottság elnöke dr. Thuróczy Dezső, tagjai pedig Biró Sándor, Borbényi Lajos, jegyzője Lőrinczy Károly és Molnár Mihály lettek. Majd előterjesztetett, hogy a betöltendő adótiszti állásra Gaál Jenő, Karácsonyi Lajos és Freytág Géza pályáztak. Ezután megejtették a jelölést, melynél izgalmas jelenetek következtek. a választmány ugyanis Gaál Jenőt nem jelölte. Ez ellen éles szavakkal kelt ki dr. Zilah Benő já- rásbiró és a polgármesterrel és tiszti ügyésszel vitatkoztán, a választmány eljárását törvénytelenségnek minősítette, mivel szerinte azon felhozott ok, hogy Gaál Jenő nem töltötte be a 24 esztendőt, nem elegendő arra, hogy valakit kizárjanak a választásból. Beszédjével azonban nem változtathatta meg a választmány határozatát, s utoljára is megvonták tőle a szót. Most a választásra került a sor. Leadtak összesen 122 szavazatot, melyből Karácsonyi Lajosra, kit első helyen jelöltek, hatvankettő, Feytág Gézára pedig ötvenöt szavazat esett. Ekként többséggel megválasztott adótiszt Karácsonyi Lajos lett, ki a hivatalos esküt a szokott ünnepélyességgel letette. Tudósitó. Pestmegyei hírek. Leégett tanya. Bakos József majsai lakos tanyája leégett. A kár biztosítás utján megtérül. Lopások. Szánkon Szilágyi Biró János korcsmárostól 3 láda palaczkos sört elloptak. A csendőr- ség a tetteseket Gamó Kovács Gábor majsai, Bodor Ferencz és Kovács Lajos szanki lakosok személyében kinyomozta. — A „Dunaföldvári Takarékpénztár“ hiteles írásokkal tudja bizonyítani, hogy neki a kis- bócsai határban erdeje van, de hasztalan keresi, nem találja. Végre is a bócsai csendőrség nyomozta ki a keresett erdőbirtokot, melyről Jung József, Jung György, Jung István és Jung Mihály bócsai lakosok az erdőt ölbevágva,apródonként a saját tanyaudvarukra hordották. Az erdőtolvajok ellen, akik a takarékpénztárnak nehány ezer korona kárt okoztak, a kalocsai ügyészség az eljárást megindította. Öngyilkosság. Félegyházán Rigó István molnársegód felakasztotta magát. Meghalt. Gödörbe fűlt. A majsai tanyák között Mezei János gazda Juliánná nevű kisleánya egy vízzel telt gödörbe esett, s belefult. Rablógyilkos huszár. Ozegléden Ambrus János közhuszár meggyilkolt egy kömiveslegényt, Cseh Károlyt, aztán kirabolta. A gyilkos huszárt letartóztatták. Népesedési mozgalom. — április 25. — május 2 — Születtek: Papp István és Juhász Juliannának György nevű fiuk Szokola Imre és Hajtó Etelnek László nevű fiuk. Nagy S. Sándor és Szép Juliannának Béniámin nevű fiuk. Nagy Ozirok István és Pálfi Zsu- zsánnának halva született hu gyermekük. Kolompár Piroskáuak Anna nevű leánya. Веке Gábor és Bábud Rozáliának Ida nevű leányuk. Tóth Baranyi Móric és Pap Erzsébetnek Margit nevű leányuk. Erdélyi Mátyás és Szili Zsófiának Mátyás György nevű fiuk. Harkai Károly és Balogh Erzsébetnek Péter Pál nevű fiuk Benke M. Pál és Farkas Juliannának István nevű fiuk. Biró Pál és Gusztos Juliannának Antal nevű fiuk. Meghaltak • özv. Horváth Józsefné Kovács Juliánná 75 éves korban, Czirok János 4 hónapos, özv. Herczeg Imréné Pap T. Lidia 68 éves, Jakab Jolán 17 hónapos, Visnyei Juliánná 3 hónapos, Körösi Mártonná Vörös Erzsébet 73 éves, özv. Józsa Györgynó Rozgonyi Erzsébet 67 éves korban. Kihirdetett jegyesek: Pázsit Imre Keresztúri Krisztinával (Tanuk : Kun T. Antal, Keresztúri Pál) Benedek István Kis Juliannával (Tanuk : Kosa Benő, Vizkeleti József). Kos Sipos Imre kiskunmajsai lakos Dőlési Erzsébettel (Tanuk : Faragó Imre, A dór Sándor). Egybekeltek: Nyerges István kiskunmajsai lakos Juhász Veronával. Bacsó Balázs Tóth Judithtal (Koszorús leányok : Biró Erzsiké, Bábud Esztike és Nagy Tinike Koszorús legények: Babó Imre, Kolozsvári Benő és Figura Károly. Vőfély : Kis Lajos). Daróczi József Dezső Krisztinával. á halasi seljemtenyészfcés. Egyik előző számunkban bebizonyítottuk, hogy mily nagy jövedelemhez jutnak azok, kik a selyemtenyésztésre szánják magukat. Most — olvasóink köréből jövő kívánságra — közöljük, hogy minő viszonyok vannak Halason a selyemtenyésztés terén. Városunkban e jövedelmező köz- gazdasági ággal, — bár a hatóság a legmesszebbmenő támogatásban részesíti a tenyésztőket — mindössze hatvannégyen foglalkoznak. Mindezek daczára az tapasztalható, hogy évenként nagy összeget utalványoz ki a selyemtenyésztési felügyelőség Kiskunhalason az 1910 évben 3619 koronát kerestek a termelők, közülük legtöbbet Brecska János, ki 180 koronát kapott. Nagy összegre rúg az a pénz, melyet a tenyésztés megkezdése óta a termelőknek kifizettek. A ha- ! lasiak eddig 26025 koronát kaptak, mely csekélység az érsekcsanádihoz képest. Ugyanis oda 72928 koionát utalványoztak ki, daczára annak, hogy a termelők száma ottan 87. Mit. bizonyít ez ? A mi állításunkat ! Nevezetesen azt, hogy a halasi tenyésztők nem fordítanak a selyem- tenyésztésre oly nagy gondot, mint a minő szükséges volna. Termelnek ugyan, de nem igen törődnek a minő s é g g e 1, inkább a mennyiség lebeg szemeik előtt. Pedig ez nem helyes igy. Nem helyes azért, mert a nagy mennyiség mellett se keresnek fele annyit, mint azok, kik a minőségre fektetik a súlyt. Halason az elmúlt évben 1801 kilogramm selyemgubót termeltek, mi mennyiségre nézve elég. Hogy aztán ez milyen minőségű, arra választ ad kifizetett összeg közepes volta. Újra és úgy hisszük, nem utoljára hangoztatjuk, hogy meg kell ragadni e jövedelmi forrást, mely minden befektetés nélkül jókora jövedelemhez juttatja a szegényebb néposztályt. (Figyelő) Különféle hírek. Bilekből — Bileca. Jó tudni a halasi szülőknek, kik közül soknak fia katonáskodik Bilekben, hogy a közös pénzügyminiszter Bileket „Bileca“-ra változtatta. A bosszú. Bácsalmáson Heining György legényt haragosa Sehoblocher Felix kileste és egy fokossal fejbe ütötte. Az ütés következtében a fokos Heining fejébe állt s ott is maradt, mert nyele eltörött. A súlyosan sérült fejéből a fokost az orvos csak nagy nehezen tudta eltávolítani. A támadót letartóztatták. Ingatlanok adás-verés». Lehőcz János (neje Oláh Eszter) megvette Lehőcz Imre (neje Földvári Mária) felsőkisteleki szántó J/4-ed részét 400 koronáért. Miklovics Károly (nős Hegyi Eszterrel) megvette Kriszháber Lajos 2 hold 940 n. öl felsőszállási ingatlanát lakóházzal 1400 kor.-ért. Komlós János és neje Halász Mária megvették Szabó Imréné Fodor Judith (Ráczkeve) veteményes földjét 400 koronáért. Péter Ferencz és neje Bacsó R. Judith megvették Kovács Sán- dorné Szalai Mária 392 u. öl szőlőjét 400 koronáért. Schön Mór megvette Sebőn Samu ingatlanát 4040 koronáért. Ifj. Bacsó Ferencz és neje Biró Zsófia megvették Rocsek Józsefné 1079 n. öl nádasát 1000 koronáért. Tóth M. Antal és neje Szabados Juliánná megvették a Halasi Takarékpénztár r. t. 12 hold Illőn, öl zsanai szántóját 6000 koronáért. Babos Antal megvette Téglás József és neje ingatlanát 465 koronáért. Vajda Gyula (Budapest) megvette Karó Imréné ingatlanát 9000 koronáért. Tóth Erzsébet (hajadon nk. József leánya) megvette Darázs István (nős volt Tóth Annával) városi lakóházának és 120 n. öl telkének fele részét 830 koronáért. Darányi Mihály (nős Gál Zsu- zsánnával) és Váci János (nős Bodor Judithtal) megvették Orbán Imre (nős Nagy Biró Máriával) öreg sző- lőkbeli ingatlanát 300 koronáért. Bulázer Jáuos és neje Herczeg Verona megvették Faddi Pál bel- telkes szántóföldjét lakóházzal együtt 900 koronáért.
