Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1911 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1911-03-08 / 10. szám

1911. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. márczius 8. Politikai szemle. A háromnapos farsangi szünet után csütörtökön összeült a kópvise- lőház, bogy ott folytassa, hol el­hagyta. A bankjavaslat részletes tárgyalása ugyanolyan modorban folyik, mint az általános vita s a bankstatumok tárgyalása. Eddig a bankjavaslat 4. szakaszával végzett a Ház. * A magyar delegáczió ülésén nagyszabású vita volt a hadsereg fejlesztéséről, úgyszintén az általá­nos, egyenlő, titkos választójogról. A legnagyobb figyelmet Tisza István gróf beszéde keltette, amely mindkét kérdéssel igen részletesen foglal­kozott. Városi közgyűlés. Izzó hangulat uralkodott a város képviselőtestületének folyó hó 1-én, múlt szerdán megtartott gyűlésén. — Az izgalmat a már többször le­tárgyalt s e lap hasábjain is ismer­tetett, államsegélyre vonatkozó bel­ügyminiszteri határozat okozta. A belügyminisztérium leirata értelmében Kovács József v. tanács­nok a IX-ik, Babó Ferencz város­gazda pedig a Xl-ik fizetési osztály megfelelő fokozata szerint szintén részesítendő államsegélyben. A napirend előtt Kolozsváry Kiss Ferencz arra kérte a gyűlést, hogy rendelje el az államsegélyre vonat­kozó iratok felolvasását. E körül szenvedélyes és éles vita keletkezett az előadó Kovács Károly főjegyző, dr. Dózsa Zsigmond és Kolozsváry Kiss Ferencz között, a vitában meg dr. Zilah Benő is részt vett, ellenez­vén az iratok felolvasását, mely nem is történhetik meg, mivel leguagyobb részök a vármegyénél van A szenvedélyes vita után áttért a gyűlés a napirend tárgyalására, 8 az előadó javaslatát magáévá tevén, a belügyminiszteri határozatot tudo­másul vette. Kovács József illetmé­nyét 642 kor. 77 fill., Babó Fereucz városgazdáét pedig 598 kor. 34 fil­lérben állapította meg. A kiskunha'as-vadkert-kecske- méti műut kiépítéséhez 20.000 kor. hozzájárulást javasolt a tauács, oly- ként, hogy az összeg nem egyszerre, Hanem 10 egymásután következő esztendőben, egyenlő részletekben lenne fizetendő. A javaslathoz, me­lyet Dobó Kálmán előadó részletesen ismertetett, dr. Zilah Benő, Szekér Pál, Szalai István és Földvári István szóltak hozzá. Előadó javaslatára polgármester névszerinti szavazást rendelt el. A javaslat mellett 49-en, ellene pedig 15-en szavaztak. A hozzájárulást tehát a gyűlést megszavazta, kiköt­vén, hogy az ut a Sóstófürdő mellett, illetve annak érintésével vonuljon el. Ezután a gyűlés a márczius hó 3-ikán Soltvadkerten és 4-ikéu Kis kunhalason tartandó közigazgatási bejáráshoz megbízottként kiküldte Silling Ede polgármestert, a v. mór nököt és tanácsjegyzői, továbbá a képviselőtestület tagjai közül Kolozs­váry Kiss Ferenczet, Szathmáry Sándort, Biró Sándort és Szalai Istvánt. A képviselőtestület a tanács által javasolt utczákra, továbbá a Vánlst- váu által javasolt Tinódi utcára nézve a járdafektetóst kötelezőleg elren­delte. Azon lakosok, kik arra igényt tartanak, s kik be nem jelentik, hogy a kövezést saját költségükön és saját vállalkozójukkal óhajtják végeztetni, avagy azt az előre kitűzendő időpon­tig elvégeztetni elmulasztják, a város által előlegezendő három év alatt 8% kamat mellett visszatérítendő építési költség fejében a város által jutnak járdáikhoz. A gyűlés a járdá­kat — Szekér Pál indítványa alapján — szegedi elsőrendű járdatégláb 1 rendelte készíteni, — mig akik saját maguk vállalkoznak a járdafekte- tósre, tetszés szerinti téglát használ­hatnak. A járda a szabályrendelet által előirt 15 m. széles legyen, ennél keskenyebb csak az oly szűk utczákban engedélyezhető, amelyek­nél a szélesebb járda a kocsi közle­kedést akadályozná — A járdafek- tetósnél a lépcsők, nagyobb mérvű aláásások s feltöltósek kerülendők, ellenben a talaj hullámzásának bizo­nyos csekélyebb mértékben leendő követése megengedhető. A közgyűlés a belügyminiszteri rendeletnek megfelelőig átdolgozott vásár rendtartás elfogaaásával, a febr. havi pónztárvizsgálatról szóló pol­gármesteri jelentés tudomásul véte­lével és a napirend többi tárgyainak a következő gyűlésre való kitűzésé­vel véget ért. Hírek. Márczius tizenötödikét a helybeli nemzeti munkapárt akként ünnepli, hogy délután 3 órakor saját helyiségében dr.Nagy Mór megnyitó beszéde után Hegedűs Kálmán kép­viselő méltatja a nap jelentőségét. Szavalatok és a zene kíséretében elénekelt „Hymnus“ és „Szózat“ zárja be az ünnepet, amelyre a párt szívesen látja Halas város közönségét. Este a körben társas vacsora lesz. A halas—szegedi vasút. Csongrádvármegye legutóbbi köz­gyűlésén nagy vitát keltett Dorozs- ma községnek a halas—szegedi vasúthoz való hozzájárulása. — Nevezett község képviselőtestülete 200.000 korona hozzájárulási össze­get szavazott meg, amely összegért a vasúti érdekeltségtől törzsrészvé­nyeket kap. Novák József, Tajthi Kálmán és Ozókus Fereucz képvise­lők felszólalása után a megyei köz­gyűlés a községi határozatot, amelyet az állandó választmány határozata is támogatott, jóváhagyta Ezzel nagyot lendült a vasútépítés ügye. Székfoglaló. Kosa István gimn. tanári, hó 15 ón olvassa fel székfoglaló értekezését a giraná- ziumban. Orvos választás. Az ürese­désben levő majsai községi orvosi állást már betöltötte a járási szolga- biró. Az állásra összesen hat pályá­zat óikezett be, melyek közül dr. Molnár Lajos helybeli gyakorló or­vost választották meg egyhangúlag. A munkásbiztositóból. Dr. Hodossy Géza, a pénztár igazga­tója állásától megvált. Helyettesíté­sével az igazgatóság Kozics István ópitósz-móruököt bízta meg. Uj helyi lap. Az általunk már jelzett Halasi Független Hírlap cimü hetilap Bátory Gábor szerkesz­tésében vasárnap megjelent. Az uj lap valóban szükséget pótol, mivel egy oly nagy városban, mint Kis­kunhalas, szükséges, hogy a szerdá­tól vasárnapig történő eseményekről hamarosan értesüljön a közönség.— Üdvözöljük laptársunkat e rögös pályán. Szanatóriumi gyűjtés. Mind­azok, akik a gyermekszanatórium javára gyűjtöttek, a befolyt összeget szíveskedjenek a várc igazdai hiva­talba beszolgáltatni. Vétkes bukás. Krausz Izidor kiskunhalasi kereskedő vétkes bukás vétségével vádolva állott a kalocsai kir törvényszék előtt azért, mert daczára annak, hogy ellene a tör­vényszék a csődöt megnyitotta és fizetésképtelenségét már múlt óv julius havában tud'a, a csődkórvény beadásának elmulasztásával alkalmat adott arra, hogy a hitelezők vagyo­nára zálogjogot nyerjenek. Miután a törvényszék csekélyebb gondatlan­ságot látott fennforogni, vádlottat 50 korona pénzbüntetésre Ítélte. Színészet. A vasárnap esti előadással ismét bezárultak a szín­ház kapui. A társulat Obecsóre tá­vozott, hol előadásainak sorozatát f. hó 6-áu Földes „Kuruzsló“ czimű színművével kezdte meg. Tánczmulatság. A függet­lenségi és 48 as körben f. hó 5 ón a polgári ifjúság által rendezett mu­latság fényesen sikerült, mi arra in­dította az ifjúságot, hogy az előadást f hó 12-éri mérsékelt helyárakkal megismételje. — A bevétel 615 kor. 40 fillér. F e 1 ü 1 f i z e 11 e к : Dr. Babó Mihály, Silling Ede 10—10 kort. Dr. Thuróezv Dezső 4 kort. Babó Imre Ká­roly, Keresztes Lajos, Topán Mihályné, Csonka Antal, Suba Benő, Szabó G. Imre, Farkas István 2—2 kort. Nagy Cz. Antal 1 kor 60 eilt. Nagy V. Benő, özv. Biró Istvánná, Böröczi Mihály, ifj. Gyenizse István, Veezer Pálne és Szecsödi György 1—1 kort Németh Félix, Oláh Sándor 60—60 fillt. id. Gyenizse István, Vas Imre és Kaszás Károlyné 40 — 40 fillt. A felülfi- zetésekért ezúton mond hálás köszönetét a kör vezetősége. Tűz. Musa József asztalos szőlőbeli lakháza hétfőn este isme­retlen okból kigyulladt és teljesen leégett. Bucsuzás. Miután Kiskun- majsa községi-orvosává megválasztat­tam és állásomat sürgősen kell el­foglalnom, ez utón veszek búcsút jó­ismerőseimtől. Dr. Molnár Lajos. Tánczmulatság „A Balota pusz­tai népkönyvtár“ február 18-án igen sike­rült gazdasági táuezmulatságot rendezett. A tiszta jövedelem (45 kor.) kivételesen nem a népkönyvtár javára, hanem a Ba­lota—Halas közötti ut javítására fog fordit- tatni. Jelen voltak mintegy 120-an. — Felülfizettek: Vájná Sándor, ifj Kis Imre és Lajos 5—5 koronát. Nagy Pál Sándor 2 kot*. Bornemisza János, Szabados Benő, Alkajez Lajos 1 — 1 kort. Nagy Jó- zsefné 40 fillt. A felülfizetéseket köszönet­tel ezúton nyugtázza a rendezőség. Rendőri hirek. A rendőr­kapitányság Babos Ferencet 10 kor. pénzbüntetés Ítélte azért, mert a városháza főbejáratát elállta, ounan ismételt figyelmeztetésre sem távozott, s a rendőrökkel kihívó ma­gaviseletét tanúsított. — Niracso- vics Mátyás cseléd kocsin trá­gyát hordott, melyből a Gabonapiac* téren nagy mennyiséget lerakott. Közegészség és testi épség elleni kihágásért 10 korona pénzbírságot kapott. — Császár Piros szegedi illetőségű csavargónő a vá­rosból való kitiltása daezára vissza­tért. Négy napi elzárással sujtatott, ezenkívül illetőségi helyére tolon- czoltatott. — Elítéltetett végül К o- lozsváry Józsefnósz. Vili Terézia közrend elleni kihágásért 10 kor. pénzbírságra. A magyar ipar érdekében Levél a szerkesztőhöz. Igen tisztelt szerkesztő Ur ! Becses lapjának 1910. Szeptem­ber 21-én megjelent számában eze­ket a sorokat olvastam : „Súlyos milliókat, fognak lenyeletni a dele- gáczióval, ellenszolgálatról azonban szó sem lesz . . . Szóval, kapniva- lónk egyáltalában nincs, mi már ki­zárólag csak adhatunk.“ Mint vala­mi nehez kalapácsütósek, úgy hullot­tak ezek az erőteljes szavak a lel- kemre. Lehet, hogy kissé érzékeny vagyok, lehet, hogy az átlagosnál kissé ólénkebb képzelő erővel áldott vagy vert meg a teremtő, — de megvallom, hogy ezeknek a haza­fias soroknak az olvastán rémképek­kel telt meg a gondolatvilágom. Hó­napoknak kellett szép csendben el- mulniok, mig végre a múlt hót ese­ményei meghozták számomra azt a pillanatot, amely minden aggódáso­mat elfoglalta és megerősített abban a meggyőződésemben, hogy Magyar­ország sorsa olyan kézbe van letéve, amely a nemzet jogait nem hangos szavakkal, kiáltó színekkel és üres lármával, hanem tettekkel igyekszik biztosítani. Olyan tettekkel, amelyek a nemzeti vagyonosodás szolgálatá­ba hajtják a közös ügyek intézésére hivatott szerveket is. Valóban lélekemelő látvány, ami­kor megvalósul lelkünk legféltettebb álma : vajha uralkodó súlya volna nemzetünknek az egész világi a ható politika irányításában is ! Ennek a politikának idegen nemzetekre való hatásában mindenütt ott kell látnunk a magyar faj erejét, a magyar nem­zet nagyságát és hatalmát. Áldozatot kell hoznunk, hogy erőnket érvé­nyesíthessük, de ennek az áldozat­nak meg kell térülnie abban, hogy ha kell hatalmi szóval is erőnk egy részével nemzeti vagyonosodásunkat emeljük. Gazdasági téren is domináljon a magyar nemzet és érvényesítse kiválóságát úgy, hogy a magyar nemzetgazdaság minél jobban gya­rapodjék súlyban és erőben. Ezek a szempontok vezették Hieronymi Károly kereskedelmi minisztert, mi­dőn a hadügyminiszterrel megálla­podást létesített, mely szerint — eltórőleg az eddigi szo­kástól — a tengerészet czéljaira szükséges összegekben a magyar ipar kvóta szerint részesüljön. Erről a megállapodásról, amelyen változtatni többé nem lehet — az ellenzéki képviselők is a legnagyobb elismeréssel emlékeztek meg a dele- gáczióban, annyira, hogy Batthyány Tivadar gróf e szavakkal végezte felszólalását, amelyben a miniszter­nek válaszolt : „így ón részemről a határozati javaslat feletti határozat- hozatalt feleslegesnek tartom, mert erősebbnek tartom azt, ha mi egy­hangúlag kijelentjük, hogy Alijuk a miniszter ur álláspontját. Határo­zati javaslatomat azért visszavonom.“ Hogy „súlyos milliókat nyeleinek le a delegációval,“ — ebben igaza van tisztelt szerkesztő Urnák. Igaza van, mert a múlt képe is ezt mutat­ja. Röviden néhány számmal világí­tom meg ezt. Rendkívüli hadi szűk- letekre 1902—1905-ig Széli ésTisza alatt, négy óv leforgása köz ben — 94 azaz kilencvennégy miliő koronát fordítottunk; 1906 -1909 ig, ugyancsak négy óv leforgása alatt — a W e к e г I e—К о s s u t fa- kormány idejében pedig 448, azaz nógyszáznegyvennyolc millió korona rendkívüli hadiszük- sóglet nyert kielégítést, amiben ter­mészetesen a 170 milliós arínesziós költség is bennfoglaltatik. Tehát Széli és Tisza idejében négy óv alatt 94 milliót, Wekerle—Kossuth idejé­ben ugyancsak név óv alatt 448 mil­liót szavazott meg a delegáczió. Súlyos milliók ezek is, nemcsak azok, amiket a mostani delegáció megszavazott. Az áldozat súlyát át meg átórzem, csak annak örül a lelkem, hogy a magyar ipar részére most már a költségek nagy része vissza- tórül.Örvendek a hazafias érzés tisz­ta örömével annak is, hogy végre diadalmaskodtunk az osztrá­kok kapzsisága felett és örvendek, hogy ennek a diadalnak a magyar ipar látja hasznát. A magyar ipar — főképp akis ipar — érdekei iránt kellő érzé­kéről tett tanuságott a kereskegelmi miniszter azzal is, hogy értekezletre hívta össze a kamarákat, adjanak ta­nácsot, hogyan kell a magyar kisiparosok sorsán javítani. Az értekezlet sok üdvös eszmét ho zott felszínre, amely már mint meg­valósulásra váró gondolat kerül bele a kereskedelmi kormány törvény­alkotási tervezetébe. Ne vágjunk elő a jövő nagy terveinek ! Éppen azért arra kérem igen tisztelt szerkesztő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents