Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1911 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1911-02-22 / 8. szám

1911. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. február 22. Politikai szomlo. A bankjavaslat általános vitája véget ért. Az elmúlt héten a határo zati javaslatok benyújtói mondták el záróbeszédeiket, aztán megtörtént a szavazás. A Ház a kormány javasla­tát nagy többséggel elfogadta. A vitában f. hó 14 ikén négy ellenzéki képviselő ólt a zarószó jo­gával. Kelemen Samu, Lovászy Már­ton, Kovács Gyula és Batthyány Tivadar gróf. Nagyobb érdeklődés csak Kelemen beszéde iránt mutat­kozott. * Múlt szerdán, csütörtökön és pénteken folytatták a záróbeszédek elmondását. Az érdeklődés nagyon megcsappant; a záróbeszédeket gyorsan fogyasztotta a Ház. * Szombaton a képviselőház nagy szótöbbséggel elfogadta öt heti vita után általánosságban a bankjavasla­tot és elvetette Tóth János volt koalicziós államtitkárnak azt az in­dítványát, hogy az előző kormány­nak a bankkórdósre vonatkozó titkos iratai a Ház asztalára letetessenek. Mielőtt a bankjavaslat sorsát — ál­talánosságban — szavazással a kép- viselőbáz eldöntötte volna, a minisz­terelnök állott fel szólásra, s világo­san, mindenki által érthető módon megmagyarázta a kormány állás­pontját. * Hétfőn és kedden szavazással töltötte a Ház ülésének legnagyobb részét. A javaslatok legtöbbje fölött névszerinti szavazással döntöttek. * Lukács László pénzügyminiszter parlamenti beszéde kapcsán közte és Désy Zoltán között incidens me­rült fel. Erről lapunk más helyén, czikkbeu számolunk be, melyet kép­viselőnk, Dr Hegedűs Kálmán irt. * Hazai Samu honvédelmi minisz­ternek Losonczon múlt csütörtökön elmondott beszéde az egész ország figyelmét magára vonta Hazai túl óhajt menni a politikai szervezkedés keretein, a társadalmat is organizál­ni kívánja. Fölveti a gondolatot, hogy a nemzeti munkapárt mellé alakuljon egy társadalmi munkapárt is. E kettős szervezet egymásra Hatva, egymást kiegészítve, összefogó erejével bizvást dicsőséges ered mónynyel fogja megoldani a magyar közélet ujáalakitásának korszakos feladatát. — A maga részéről be­jelentette a választóközönsógnek a két évre leszállítandó szolgálati kötele­zettség alapján elkészült uj véderő­reformot. A titkos szerződés. Irta dr. Hegedűs Kálmán. Az elmúlt héten a parlament­ben olyan csata viharai zajlottak le, amelynek a végén nem volt egyet­len sebesült sem. Tanulságos volt e harc főképp azért, mert példát adott arra, hogyan kell a pártoknak a kölcsönös megértés és méltányosság álláspontjára helyezkedniök. Külö­nösen áll ez azokra a pártokra nézve, amelyeket nagyobb elvi ellentét úgysem választ el egymástól. Ma már minden választó tudja, hogy a nemzeti munkapárt is Magyarország függetlenségének fokozatos fejlesz­tését kívánja ; viszont a lefolyt négy esztendő története fényes bizonyság arra, hogy a függetlenségi párt is 67-es alapon fog kormányozni, ha a nemzet többséget ad neki a válasz­táson. Ezek olyan tények, amelyek megdönthetetlenek. A Wekerle—Kossuth-kormkny ezzel a tónynyel már 1907 őszén tisztában volt és amikora kiegyezést 67-es alapon megkötötte, ugyanak­kor két szerződésben szabályozta a I bankkérdést is. Az egyik szerződést ' az egész magyar kormány aláírta és j Wekerle a kiegyezéssel kapcsolatban I a képviselőház elé terjesztette. Eb­ben a szerződésben világosan meg j van mondva, hogy joga van ugyan I Magyarországnak az önálló bank felállításához, de ha ezt megtenni pióbáija, akkor köteles előbb az osztrák kormánynyal megállapodá­sokat létesíteni ; ha ezek a megál­lapodások sikerülnek, csak akkor állítható fel az önálló bank és ez esetben azután értékpapírjaink el­vesztik az osztrák piaczot, pénzügyi I szolgáltatásainkat pedig aranyórtók- ben tartozunk teljesíteni Ausztriával szemben, ami egymaga olyan áldo­zatokat róna ki mireánk, hogy ugyaucsak meggondolandó a külön jegybankkal való kísérletezés vesze­delme mai nehéz pénzügyi helyze­tünk mellett. Ezt a szerződést a par­lament elfogadta; törvónynyó lett. Ugyanakkor kötött a magyar kormány egy másik szerződést is az osztrák kormánynyal. Ezt a szerző­dést csak Kossuth Ferencz, Wekerle és Darányi irta alá, meg az akkori osztrák kormány nehány tagja Ezt a szerződést titokban tartották a nemzet előtt. Miért tartották titok­ban, az a múlt héten pattaut ki Lukács László pénzügyminisz­ter Désy Zoltán támadásai ellen vé­dekezve a vita hevében azt mon­dotta, hogy a Kossuth Ferencz párt­jának nincs erkölcsi jogosultsága arra, hogy most a közös bank ellen harczoljon, de nem volt joga Kossuth Ferencznek arra sem, hogy éveken át lázitsa az országot az önálló bank mellett, amikor már 1907 őszén megegyezett az osztrák kormánnyal egy titkos szerződősben, hogy a kö­zös bank szabadalmát 1911 ben is­mét meg fogja hosszabbítani. Ország világ előtt ismeretes, hogy a Kossuth-pártnak megvolt ez a szándéka. Hiszen letagadhatatlan tény az, hogy a függetlenségi párt éppen e miatt szakadt ketté. A tá­madás fulánkja csak az volt, hogy már 1907 őszén megkötötte a ma­gyar kormány az osztrákkal a titkos egyezményt es Kossuth Ferencz mégis tovább agitált az önálló bank mellett. Azt irtuk előbb, bogy a múlt héten pattant ki, miért tartották ed­dig ezt a szerződést titokbau. Rosz- szul irtuk, nem ez pattant ki. Mert az a bizottság, amelyet Lukács és Désy a szerződés elbírálására kikül­dött és a melyben a nemzeti munka­pártnak és a Kossuth-pártnak két intakt vezórfóifia foglalt helyet, mindakettőnek igazat adott. Tehát nem pattant ki semmi, csak az, hogy Kossuth Ferenc/, nem azért tartotta titokban azt a szerződést a nemzet előtt, nehogy a nemzet elájuljon an­nak az örömétől, hogy Kossuth Fe­rencz ilyen bőkezűen gondoskodik nemzeti jogaink biztosításáról. Hírek. Halálozás, id. Fúró Lajos f. hó 18-án, 77 éves korban meg­halt. az elhunyt hosszú éveken át halapi birtokos volt, s társadalmi életünkben jelentékeny szerepet játszott F. hó 21-én temették. A gyászesetrői a család a kővetkező jelentést adta ki. Id. Puro Lajosáé sz. Zseuy Berta és gyermekei Lajos és neje Jeszenszky Sarolta s gyermekeik Klárika, Lajoska, — Géza s neje Gaál Allee és nővérei id. Reith János- né sz Puro Etel, özv. Semidt Perenczné sz Puro Katalin, nemkülönben az egész rokonság nevében szomorodott szívvel tu- I datják a legjobb férj, a munkás és szorgal­mas édesatya, nagyatya, szerető testvér, I sógor és rokon id. nemes Puro Lajos úr, Báes-Bodog vármegye törv tagja folyó ; hó 18-áu délután fél 5 órakor fáradhatat- I lan életének 77-ik, házasságának 40-ik ! évében szép csendesen elhunyt. — Agyász- ! istentisztelet f. hó 20-án, délután 3 órakor I fog a református egyház szertartása szerint a gyászházban megtartatni s ennek utána a drága halott hamvai a vasútra kísértetni, ennek utáua Halason a vasút állomásról a gyászszertartás után, a református temető­ben délután 31/» órakor fog az ottani csalá­di sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. Baja, 1911 február 18-án — Felejthetet­len emlékét kegyelettel őrzik bánatos öz­vegye, gyermekei, testvérei, s rokonai ! — Özv. Jeszenszky Béláué, Gaál Illés és neje nászai. Kolozsváry Kiss István és neje sz. I Zseny Vilma s gyermekei Özv. Turoczy Istvánné sz. Zseny Emma és gyermekei, Zseny József és neje, Zseny István és neje sógorai és sógornői. Id. Reith János sógora. Ifj Reith János és neje. Reith Ferencz unokaö sesei. A helybeli függetlenségi és 48 as kör ez évben is a szokott mó­don és ünnepélyességgel készül megtartani márczius 15-ikót. A kör helyiségében d. u. Bórakor lesz az ünnepély, mely alkalommal töb­ben ünnepi beszédet mondanak, az ! iparosok dalárdája pedig hazafias ; dalokat énekel. Ezután a kuruezszo- borhoz vonulnak, hol beszéd kisó ! rétében teszik le a kör koszorúját a szobor talapzatára. Este pedig a kör helyiségében gyűlnek újból össze a szokásos ünnepi bankettre. — Az előkészületekben is már nyilvánuló lelkes hangulat eleve biztosítja ez ünnepélyek fényes sikerét. Hivatalos órák. A közjegy­zői irodában a hivatalos órák délelőtt 8—12 ig, délután pedig 2—5-ig tartatnak. Az Úri Kaszinó jelmezesté­ly ere városszerte lázasan folynak az előkészületek. Amint értesülünk, vá­rosunk egész intelligencziája csak­nem kivétel nélkül megjelenik az estélyen, a vidékről is számos fa­milia s fiatalember várható. A bálon dr. Hegedűs Kálmán országgyűlési képviselőnk is részt vesz. A zenét a cs. és kir. 86 ik gyalogezred zene­kara s Boldizsár Móricz czigáuy ze­nekara felváltva szolgáltatja. A vi­galmi-bizottság ezúton kéri a jel­mezben megjelenőket, hogy az egyöntetű fölvonulás czéljaból legké­sőbb 9V* órára megjelenni szíves­kedjenek. Eljegyzés. Schön Dezső el­jegyezte Erdélyi Stefániát Pitvaros­ról (Csanád-m ) Elvágta a lábát a vonat. Saját vigyázatlanságának esett áldo­zatul Bodor Ferdiuándnó kisszállási lakos. Bodornó vasárnap a reggeli vonattal bement Szabadkára egyet- mást bevásárolni, s még a délelőtti vonattal visszautazott. Hazaérkezve a mozgó vonatról leakart szállni, de megcsúszott, lábai a haladó vonat alá kerültek;, mely mindkettőt boká­ban elmetszette. A szerencsétlent Kiskunhalasra hozták, hol az első segélyben Dr. Dobozy István és dr. Szabó János orvosok részesítették, azután visszaszállították Szabadkára, hol amputálták. Bodorné nem bírta ki a súlyos sérülést, mert a szabad kai kórházban meghalt. — Kilencz árva maradt utána. A népszámlálás költsége Halason. Varosunkban a lefolyt nép­számlálás 6B48 kor. 94 fillérbe ke­rült, melyből a számlálóbiztosok és felülvizsgálok - 3608 kor. 94 fillt, a a pótszámlálóbiztosok 200 kort és a fuvarosok 2520 kort kaptak A nagy munka 108 egyént veti igénybe. Allati betegségek Halason. Városunkban jelenleg sertervósz, lópfeue és ragadós száj és köröm­fájás uralkodik. Egyháztanácsi ülés. A r. kath. egyháztanács f. hó 19-én ülést tartott, melyen több kisebb tárgy elintézésén kívül tudomásul vették az 1910. évi pénztári számadásokat. Résen legyünk. Kiskun- majsán mozgalom indult meg az­iránt, hogy a község j á r á s b i - j róságilag Kiskunfólegy- j házához, törvónyszókileg pedig j Kecskeméthez csatoltassék Ennek kivitele czéljából a majsai képvise­lőtestület kórvónyileg fordult az I igazságügyminiszterhez. — Ha a : kérelem teljesül, Kiskunhalas város járásbiróságilag elszakad Majsától, mi még jobban eltávolítja tőlünk a szomszéd, tejlődő községet. .Törekvő ifjúság. A múlt hé­ten tették le a postakezelósből a vizs­gát Hodossy László és Bodicsi Imre postakiadó jelöltek, városunk szülöt­tei. Csak előre ! Lopás. Balog Imre Fehértó pusztai lakos házába ismeretlen tét tes több ízben behatolt s onnan ap- ródonkónt 43 kor. készpénzt és egy zsebórát ellopott. A rendőrség a nyomozást megindította, s a tolvajt Radvánszki János 20 éves fehértói legény személyében kinyomozta, ki tettéért Kaloczán számol. A gőzgépkezelők és kazán­fül ők legközelebbi képesítő vizsgái Szegeden márczius hó 12-ik napján d. e. V* 9 órakor a szegedi felső ipariskolában fognak megtartatni. A vizsgálati kérvények kellően fel­szerelve a m. kir. kér. iparfelügye- lősóghez (Tisza Lajos körút 61.) beküldendők. Tánczvigalmak. A függet­lenségi és 48-as kör f. hó 26-án, farsang vasárnapján a kör könyvtára javára nagytermében DÓpies táucz- vigalmat rendez. — A halasi 0 n- képző egylet szintén f. hó 26-án tartja táriczvigalmát. Rendőri hírek. A rendőr- kapitány Petrik József asz­talost botrányos részegségért 10 korona pénzbüntetésre ítélte. — Balog Rozália szakácsnő a rendőrfőkapitányság folyosóján nagy lármát okozott. 10 kor. pénzbírság­gal csendesítették le. — Glück Juda engedélyuólküli baromfike- reskedésórt 10 kor., Веке Pál pedig 5 korona pénzbüntetésre Ítél­tetett. Gazdagyűlés Halason. Régóta hiányát érezte a halasi gazdaközönség olyan előadásoknak, melyeken az előadók a helyi viszo­nyokat jellemző hibákat és azok or­voslását hozzák nyilvánosságra. Ezt a hiányt pótolta most a helybeli gazdakör azáltal, hogy a vármegyei gazdasági egyesület közreműködésé­vel f, hó 19 ón, vasárnap délelőtt 10 órakor a közgyűlési teremben gazda­sági előadásokkal egybekötött gazda- gyűlést rendezett. A gyűlést dr. Kolozsváry Kiss István gazdaköri elnök lelkes, buz­dító szavakkal nyitotta meg, s fel­kérte az előadókat: Serfőző Gézát és Lőherer Andort előadásaik meg­tartására. Az első előadó, Serfőző az állattenyésztés elhanyagolt vol­tára mutatott rá. — Szerinte a megélhetési viszonyok na­gyot változtak az utóbbi évtizedek alatt, de a gazdak fő fő jövedelmi forrása most is a földmivelós és az állattenyésztés. A földmivelós azon- nem hajt akkora hasznot, mint azt a jó magyar földtől elvárni lehetne. Mi ennek az oka? A termés meunyisége és minő­sége hanyatlásának főokát az állat­tenyésztés elhanyagolásában talál­hatjuk. A folytonos művelés alatt a talaj veszt termőképességéből; gaz­dáink bár trágyázzák a földet, de a trágyahiány miatt nem oly mérték­ben, mint az szükséges volna. Kiskunhalason az utóbbi időben visszafejlődött az állattenyésztés, s ha tenyésztenek is, nem takarná- nyozzák rendesen az állatot, mert a „halasi gazdaközönsóg előtt nagy a kukoriczaszár becsülete.“ Rossz táplálék mellett pedig még a jó, egészséges állat is tönkremegy.

Next

/
Thumbnails
Contents