Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1911 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1911-11-29 / 48. szám

1911. KISKUN-HAL \S HELYI ÉRTESÍTŐJE. november 29. A hazafiságrdl. , Irta: Haydin Imre dr. orsz. képviselő. A magyar politikai ólet hanyatlása ott kezdődik, amikor az ellenzék a ha- zafiságot a lélek szentélyéből kihurczol- ta a politikai vásária. A hatalom utáni törtetósóben, égve a türelmetlenség lá­zától, elhagyta az eszmék küzdterét és egyszerűen hazaárulásnak bélyegezte mindazt, ami czéljaival ellenkezett. Akik a honvédelem fejlesztését akar tűk, hazaárulók, akik a lehetetlen ház­szabályt módositani akartuk, hazaáru­lók, a kik a közigazgatás javítását akar­tuk, hazaárulók. A trükk sikerült, mi hontalanok let­tünk a hazában és ók elérték a hatal­mat. Ekkor csodálatoskópen megfordult a koczka és ők elkövették mindazt, a miért minket hazaárulóknak bélyegez­tek. Sőt ennél többet, a mire mi soha, de soha kaphatók nem lettünk volna. Felemelték a quotát — hazafiságból, kötöttek egy silány kiegyezést — ha- zafiságból, kiszolgáltatták Horvátorszá­got Supilóóknak — hazafiságból és a mikor zengett az országgyűlés a horvát szótól — hazafiságból, szigorították a házszabály — hazafiságból. Ennyi csalárdság végre kinyitotta a nemzet szemét, sajnos azonban a haza- fieág a sok használattól elkopott. Ma gam is úgy voltam vele, hogy a ki ha- zafisággal kezdte, azt gyanakvó szem­mel néztem. Pedig hazafiság nélkül nincsen áhi­tat, nincsen lendület. Ezért első köte­lessége a munkapártnak, hogy a haza- fiságot a régi fényre derítse és az iga­zi hazafiságot az őt megillető polczra helyezze vissza. Nem szabad többé visszatérnie annak az időnek, amikor a legnagyobb hazafiul erényt a hazafi­ság szent jelszavával agyonütni és a legnagyobb hazafiui bűnt a hazafiság szent jelszavával elpalástolni lehetett. Hazafi az, aki a hazáért dolgozik ; aki pedig csak ajkán hordja a hazát, az az igazi hazaáruló, mert a hazával csak kereskedik. Epugy mint a legszebb ima a jó cselekedet, a hazafiságnak .sem szabad kimerülnie puszta szóban, még ha olyan csillogó is. Politikai szemle. Érdekes és felette kényes témát pen­dített megaHáz f. hó21-iki ülésén mon­dott beszédében a munkapárt egyik jeles tagja : Haydin Imre. Hangoztatta a közigazgatás államosításának szüksé­gességét. Beszédében még egy témát fejtegetett: a körorvosi és munkásbiz­tositó pénztári állás ügyét. * A kópviselóház állandó igazoló vá­lasztmánya szerdán tartott ülésén a folyó ügyeket intézte el. Az előadói tisztet városunk képviselője, dr. Hege­dűs Kálmán töltötte be. * A képviselőház alelnökévé Jankovics Bélát választotta meg. Szerény, de so­kat tanult, sokat tudó, munkás embert ért ez a nagy és felemelő érzésű kitün­tetés, amely, — reméljük és bizton hisszük — hogy egy szép és nagy államférfim pálya első mértföldmutatója. * Szerdán, a volt koaliczió elismert ka­tonai szakértője : Bolgár Ferencz szólt hozzá a véderőjavaslathoz, mely sze­rinte egészen elfogadható. — Szomba­ton a vitában Herczegh Sándor és Szterónyi József vettek részt. Az utób­bi kimutatta, hogy a kiadások négyötö­de nem tekinthető elveszettnek a nem­zeti vagyon szempontjából, miért is elfogadta a javaslatot. * Múlt héten a Ház a költségvetéssel is foglalkozott, még pedig csütörtökön, pénteken, hétfőn és kedden. Függetlenségi vezér — a függetlenségi párt ellen. A koaliczió, az istenben megboldo­gult koaliczió egyik volt vezérlő egyé­nisége és a függetlenségi pártnak egyik volt államtitkár jelöltje, Nagy Emil szolnoki képviselő lemondott mandátu­máról. Levelet intézett a párt elnöké­hez Kossuth Ferencihez, amely­ben lemondását és a pártból való kilé­pését megokolta A levél főbb részei a következők : Kegyelmes uram! 1903. november óta vagyok pártod tagja, soha más párt tagja nem voltam Abban reménykedtem, amikor ezelőtt éppen nyolez évvel pártodba beléptem s ezt akkor több ujságczikkben ki is fejeztem, hogy az elavult függetlenségi tradicziókat föl tud­juk majd frissíteni a változott idők követel­ményeihez képest a nemzet érdekében s remél­tem, hogy a 48-as eszmék nagy erejét nemzeti történeti alapon a magyarság gazdasági és erkölcsi emelkedésére fordíthatjuk. Ebben a nagy munkában hű embered voltam miudig. A rövidlátó féktelenség politikádat megbuktat­ta s visszavonult, magányos életem élesebben látásával hónapok óta tisztában vagyok már azzal, hogy a 48-as politikának organikus tör­téneti alapon való megfelelő modernizálása már lehetetlen, ellenben a 48-as eszme Just- hék szerencsétlen kezdeményezése nyomán, akarva, nem akarva, a nemzetközi szocziál- demokrácia felé sodródik, a magyar faji szup- remáczia és az állam nemzeti magyar lellegé- nek a rovására Ezek között a gondolatok között ón már magányos visszavonultságomban hónapok óta vergődöm s hónapok óta tervezgetem, hogy legkorrektebb lenne ilyen meghasonlott érzé­sek között a mandátumot letenni De mindig halasztgattam a dolgot. A keddi ülés eseménye megadta ehhez a végleges lökést, mert azonnal lelkem egész erejével küzdelembe kellene mennem a párt kebelében az olyan fölfogás ellen, amely az általános választói jogot nem utasítja ugyan vissza, de azért a közigazgatást még sem en­gedi államosítani. Nem érzek arra magamban elég lelki erőt, hogy Veled és Apponi Albert gróffal szemben a párt kebelében belső harc/.ot kezdjek, de eh­hez igazán kedvem sincs s azért inkább végleg félreállok. Azonban lelkemben dereng egy jobb jövő, amikor m aj d a „6 7“ és „4 8“ idejét múlt s legújabb tapasztalatok után értelmetlen ell iiitétbe állítá­sával szemben a magyar történeti társa­dalom minden tagja be fogja látni, hogy mindnyájunknak tömörülni kel­lene a „67“ és „48“ áldatlan s ma­gyarságot gyilkoló küzdelme helyett a gazdasági és erkölcsi fejlődés nyugodt biztosítására a szoeziáldemokrata és nemzetiségi széthúzásnak a választójog kiter­jesztésével kapcsolatos fenyegető veszedelme ellen. Budapest, 1И1. november 22. Kegyelmes uram, igaz tisztelőd, készséges szolgád : Nagy Emil. Hírek. Megyegyűlés. Pestvármegye gróf Báday Gedeon elnöklésével hétfőn dél­előtt tartotta rendes közgyűlését, me­lyen a halasi megyebizottsági tagok közül is többen megjelentek. E gyűlé­sen egyebek közt kiegészítették az ál­landó igazoló választmányt. Tagnak Ha­lasról dr. Babó Mihály választatott meg. Halálozás. Vájná János földbirtokos kedden délben 12 órakor 85 éves ko­rában meghalt. Csütörtökön délután 2 órakor helyezik örök nyugalomra. Színház. Még két előadás, és eltávoz­nak színészeink. Ismét az egyhan­gúság veszi át városunkban uralmát. De még sem ! Lassanként elérkezik a farsang, akkor aztán megint lesz mu­latság bőven. — A színtársulat mint már jeleztük Ozeglédre távozik. A közmunka. Már elkészült azon ki­mutatás, mely az egyes községekben a közmunkaerő nagyságát foglalja magá­ban. Ebben városunk, Kiskunhalas 8789 kózinapszámmal és 1929 kétfo- gatu igásnapszámmal szerepel. A halálba. Szerdán délután egy idő­sebb nő : Szappanos Istvánná sz. Ko­rom Agnes a Dobó-telepnél a regőczei vicinális éli vetette magát, mely egyik lábát levágta és súlyos sérüléseket oko­zott fején és mellén. A vonat megállí­tása után a szerencsétlent tüstént első segélyben részesítették, a városba hozták s a következő vonattal a szabadkai kórházba szállították Az elgázolt ott visszanyerte eszméletét és okát adta végzetes tettének. Könnyes szemekkel, nagy fájdalmak közt mesélte el csalá­di életét, mely a folytonos veszekedések, küzködések lánczolata volt. A munkáts a súlyos anyagi viszonyokat még elvi­selte volna, de már tűrhetetlennek ta­lálta menye bánásmódját, az keserítette el. Szappanosné életben maradásában nem bíznak. Tánczmulatság. A függetlenségi és 48-as kör decz. 3-án, vasárnap népies tánczmu atságot rendez. Belépti dij 80 fillér. Kezdete este 6 órakor. A környék réme. Ily czim alatt em lekeztünk meg lapunk múlt számában arról, hogy hosszas hajsza után sike­rült Egri Jánost elfogni és a szegedi börtönbe szállítani. E sorokkal végez­tük : „honnan talán majd nem sikerül megszöknie.“ Sejtelmünk nem vált be, mivel a haramia a börtönből harmad­szor is megszökött, s a környéken is mét garázdálkodik. A csendőrség eré­lyesen nyomoz, hogy végleg ártalmat­lanná tegye a veszedelmes embert. Ki akar postás lenni ? a posta és távirda és távbeszélő hivatalokhoz nö­vendékek vétetnek fel. A városunkhoz közel levő postáknál is felvesznek gya­kornokokat: igj a kalocsaihoz l et, a kecskemétihez 2-őt, a fólegyházihoz 1-et, a nagykőrösihez l-et, a szege­dihez 3 at, és a czeglédihez 1-et. — A kérvények benyujtásának határideje deczember 31. A felvételre vonatko­zólag szerkesztőségünk bárkinek kész­séggel nyújt részletes felvilágosítást, s a pályázati hirdetménybe betekintést enged. A rendőr ellen. Rabi József 25 éves halasi lakos Próuayfalván még junius 13-án Farkas Iguácz korcsmájában a rend fenntartása miatt ott megjelent Fakus Mihály községi rendőrt azért, mert ez őt garázda magaviseleté miatt be akarta kísérni, torkon ragadta és bicskájával meg akarta szúrni. Rabit e tettéért múlt héten vonta felelősségre a kalocsai törvényszék, s hat havi börtönre ítélte. Virilisek. Már elkészült a félegyházi legtöbb adót fizetők névsora, melyben a halasi közbirtokosság 2584 koroua adóval a.második helyen szerepel. Véget vetnek . . . Búsulnak a bo- doglári és pirtói legények. A csendőr­ség felfedezte azt a helyet, ahol össze­jöveteleiket szokták tartani, s hol ha­tósági engedély nélkül tánczmulatsá- gokat rendeztek. Híresek voltak e mu­latságok, melyen bizony sokszor nem egy legéuy kiömlő vére áztatta a földet. Feljelentést azonban egyik sem tett a másik alkalommal kamatostul vissza­adta a kölcsönt. A bál Kocsis Antal prónayfalvai tauyáján folyt le, a bort pedig Tompa Antal szolgáltatta. Mind­kettőt a kalocsai törvényszék fogja számadásra vonni. Bál. A balotai iskolánál decz. 2-án este 5 órakor tánczmulatság lesz, mely­re ezúton hívja meg a rendezőség a közönséget. Ellopott libák. Próuayfalván Kóti Istvántól 15 libát elloptak. A csendőr- ség a tetteseket Miskolczi Péter és Ambrus József prónayfalvai lakosok személyében kinyomozta. A házalókról. Kaptuk a következő nyilatkozatot: Tekintetes Szerkesztő ur ! A „Halasi Független Hirlap“-nak f. évi november hó 26-ikán megjelent 39-ik számában „Szerkesztői üzenetek“ czim alatt egy kérdezősködő részére azon helyes válasz adatott, hogy háza­lóktól az elöljáróság, illetve városokban a rendőrkapitányság a helyi engedé­lyekért külön dijakat fizettetni nem jogo­sult, s ha mégis teszi, az visszaélés. Házalóktól szedendő dijak törvény­telenségéről a helyi érdeklődő és kér­dezősködő meggyőződhetett volna oly módon is, hogy ha e tekintetben a há- zalási ügy kezelésére hivatott rendőr- kapitánysághoz fordul. Mivel azonban a kérdezősködő ezt nem tette, hanem a helyi nyilvánosság utján óhajtotta tisztázni a kérdést, te­hát ezen körülményből valamint abból, hogy értesülésem szerint társaságban tárgyaltatott azon szabálytalanság, mi­szerint a rendőrkapitányság a házalók­tól dijakat szed, a pár héttel ezelőtt itt megfordult japán házalóktól az en­gedély kiszolgáltatásáért 13 korona dijat fizettetett, azt hiszem joggal következ­tethetem, hogy a kérdés felvetésénél a háttérben a vezetésem alatt álló ren­dőrkapitányság törvénytelen eljárása szerepel. A felvetett kérdést, tehát a tények ily állásában a rendőrkapitányság re- putátiója érdekében most már szó nél­kül nem hagyhatván, úgy a kérdezös- ködőnek, mint a kidobott hírről esetleg értesült városom közönségének tudo­mására hozom, miszerint teljes valót­lan és tendentiózus rágalmazásra szánt azon hir vagy állítás, hogy az itt meg­fordult japán házalóktól, vagy közel 30 éves közhivatali ténykedésem ideje alatt bármelyik házalótól is, a helyi engedély kiszolgáltatásáért dij fizette­tett vagy követe.ltetett volna. A gyanúsítást tehát úgy a magam, mint tiszttársaim nevében, kifogásta- tannak érzett köztónykedésünk tudatá ban felháborodással visszautasítom. A házalási ügyet a segédszemélyzet bevonásával magam kezelem. Tauácsülésen történt elfoglaltságom miatt azonban a japán házalóknak az engedélyt kartáisam, Dr. Bori Benő rendőrkapitány ur adta ki, akinek tör­vényes eljárásáért szavatolni kész vagyok. A „Halasi Független Hirlap“-ban óhajtottam volna megjelentetni ezen nyilatkozatomat, az ügy sürgősségére tekintettel azonban tekintetessóged voltam kénytelen felkérni a nyilatko­zat közzétételére. Szabadjon azonban kérnem a „Halasi Független Hírlap“ tekintetes szerkesz­tőjét is, hogy a közügy érdekében ezen nyilatkozatom lényegét becses lapjának legközelebbi számában szintén közölni szíveskedjék. Kiskunhalas, 1911. uovember 28. tisztelettel vagyok : Szekér Pál rendőrfőkapitány. Halálos iteietek hangzottak el a közelmúltban Véres- kezű emberi szörnyetegek fölött törtek pálczát, hogy megszabadítsák tőlük a társadalmat. Valóban ideje is volt, hogy példát statuáljon a bíróság, mert az enyhe ítéletek már a közbiztonságot veszé­lyeztették. Hiszen nálunk is, nem is olyan régen, fényes nappal ontotta ki a gaz Mezei István egy jóravaló föld- mives : Bazsa István életét. E szörnyű bűn eddigeló bünbödést nem vont maga után. Bűnös azonban kettő is van. Az egyik űzött vadként menekül, s hol Halas, hol Szeged kör­nyékén bukkan fel, a másik bűnös hoz­zánk közel áll, ez : a társadalom. Vétke abbau rejlik, hogy törvényei értelmében szabadon jár-kelhetett köz­tünk Mezei, a kétszeres gyilkos. Már előbb ártalmatlanná kellett volna tenuie akkor aztán még most is fuvarozhatna Bazsa gazduram. Korábban kellett volna feleszmélni ; azonban még ez sem késő, igy is öröm­mel üdvözöljük az esküdteket, kik hozzáfogtak a fenevadak kiirtásához. De itt nem szabad megállaui ! Ke­gyelmet nem ismerve, megjegeczese- dett szívvel kell ezután is minden gyil­kos fölött pálczát törni. A hóhér kezébe kell adni minden olyan sötétlelkű haramiát, ki a könnyű szerrel való meggazdagodást ember­társainak a másvilágra való szállításá­val akarja elérni. Ha majd aztán látják, hogy az em- bervér kiontása nem oly olcsó, akkor, csupán akkor fognak a bűnesetek csök­kenni, melyekkel a lapok manapság telve vannak. Addig azonban, mig mint például

Next

/
Thumbnails
Contents