Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1911 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1911-10-18 / 42. szám

1911. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. október 18. pitány kiszenvedett. 12 évi fegyházbün­tetésre ítélte. — A gyilkost dr. Faze­kas Uipót ügyvéd védte. Halálos tusakodás. Majsa—Jakab- szálláson Kovács Albertuó csütörtökön este jelentette a csendőrségnél, hogy férjét szomszédja, Lantos Antal kivel régi idő óta rossz viszonyban volt és ki­hez Kovács délután 4 óra tájban átment és ott földvétel dolgában szóváltásba elegyedtek, összeveszés közben vadász- tégy vei ével meglőtte. A golyó Kovács­nak a térdét találta és mivel a lövés nem volt halálos, Lantos Kovácsot a puskatusával addig verte, mig az meg nem halt. Kovácsnó segítségért akart menni, de Lantos lelövéssel fenyegette, ha egy szót is mer szólni. A gyilkost letartóztatták. Hordó-tolvaj. Soltvadkerten Ma- dácsi Károly földmives a vasúti állomás­ról hordót lopott. Tettét azonban észre­vették s feljelentették. A játék vége. Nagykőrösön Кора Sándor 62 éves gazdálkodó Cseh Imre levélkihordó szüretjét fuvarozta haza. Beszélgetés közben Кора dicsekedve emlegette, hogy még őt senki fia a vállára venni nem tudta. Cseh Imre tréfásan megfogta Kopát, hogy ő pró­bát tesz vele. Már a vállhegy magassá­gig fel is emelte, mikor a kunyhó föld­jén megbotlott, elesett s Кора keresz­tül bukott rajta, még pedig oly szeren­csétlenül, hogy hátgerinczvelő sérülést és hólyagszakadást szenvedett. A sze­rencsétlen gazda sérülésébe belehalt. Cseh ellen az eljárást megindították. Szerencsétlenség. Kunszeutmikló- son Boda István 52 éves napszámos leesett egy kocsiról, s súlyos sérülése két szenvedett. Életben maradásához kevés a remény. Embertelenség. Kiskőrösön még a múlt óv deczemberében több munka- nélküli iparossegéd összejött az ottani iparos szállóban. Mindannyian ittasak voltak, különösen Borek Tamás és Ko­vács Lajos, kik aztán össze is vereked­tek. Borek társát ismételten kivonszolta a szobából, s mikor az újra visszatért, összepofozta, a sarokba lökte, majd pat­kós csizmája sarkával hátán tánezolni kezdett. Közben egyre azt hangoztatta, hogy addig táuczol rajta, „mig meg nem döglik.“ A jelenvoltak nagynehe- zen kiszabadították Kovácsot, de akkor már az oly súlyos sérüléseket szenve­dett, hogy másnap sebeibe belehalt.— A kalocsai törvényszék az elmúlt hé­ten ült a vadállat,ias Borek fölött tör­vényt és csak három évi börtönre ítélte. Éjjeli látogatás. Ittas állapotban menjek haza a legények Eszik Mihály fólegyházai tanyájáról, hol szüreti bálát tartottak. Útközben betértek Zsigó Fe- rencz tanyájába s botokkal verték a be­zárt ajtót Mikor az álmából földriadt gazda kiment, hogy megkérdezze a zaklatás okát, az egyik legény Tarjányi Kálmán a kezében levő bottal megakar- ta ütni. A felemelt botot még idejében elkapta Tarjányitól Kis Márton. Tarjá­nyi haragja e miatt társa ellen fordult s az annak kezéből kikapott bottal, úgy vágta halántékon Kist, hogy az eszmé­letlenül terült el a földön. Kis sérülése életveszélyes. Rohamlépéshen fejlődik városunk. Egymás után léte sülnek kulturális és gazdasági érdekeit előmozdító intézményei mintegy elő­jelei egy uj, boldog kor bekövetkezé­sének, amidőn majd ismét elmondhat­juk városunkról, hogy : Halas hatalmas. Az objektivitás túlzást nem mutató szemüvegén át nézve a dolgokat, em­lékezzünk meg rövjden a létesítendő intézményekről. Legfontosabbak közöttük az iskolák, melyek építésébe már belekezdtek, úgy hogy azok májusra tető alá is kerülnek s a jövő iskolai évben megkezdődhetik bennük a tanítás. A csendőrlaktanya, melynek építése előrehaladt stádiumban van, a város polgárainak jövedelmét fogja növelni, s némi élénkséget hoz egyhangú kisvá­rosi t letünkbe. Öt hatalmas épület fog­ja a várost gazdagítani, remény van azonban arra, hogy rövidesen kibővítik a kaszárnyát. A majsai ^asut, melyről igazán el lehet mondani, hogy sok hánykodás és nehézség után iitödött nyélbe, szin­tén munkálatba van véve. Hiába fáj tehát ezután Félegyházá­nak, a jó szomszédnak a foga Majsára, abból ugyan mivel az szorosan lesz vá­rosunkhoz kötve, nem eszik. Ugyancsak kedvező jelentéssel szá­molhatunk be a halas-dorozsmai va­sútra vonatkozólag, melvet Herman Dénes és társai átadtak Fónagy Béla mérnöknek. Nevezett a tervezett kes- kenyvágányu vasút helyett rendes nyomtávú vonalat szándékozik építeni, mi örvendetes, mivel csak az utóbbi elégítheti ki a kívánalmakat. A nemzeti munkapárt épületéről már megemlékeztünk. Az épületet mely Gyugel Kálmán építész ügyessége mellett tesz bizonyságot, hamarosan átadják rendeltetésének Ezeknél azonban nem szabad meg­állásunk, hanem mindig az legyen a jelszavunk : „Csak előre“. Figyelő. Magyar-e vagy tarka. — Most cselekedjünk. — Állattenyésztésünk siralmas állapo­táról nem egyszer volt már e lap ha­sábjain szó ; sajnos azonban a gazdák nem igen tettek lépést a már tűrhetet­len állapotok megváltoztatása érde­kében. Szerencsére a felsőbb hatóságok ide­jekorán észrevették az állattenyésztés elhanyagolásából származó veszedelmet, s azon a jelenlegi szabályrendeletnek megváltoztatásával igyekeznek jsegi- teni. E szabályrendelet megváltoztatása Kiskunhalasra is nagy fontossággal bir. Mert nézzük csak, mit mond vá­rosunkra vonatkozólag : „Kiskunhalas városban a külső ha- tárrészen magyar, a belsőn piros tarka szarvasmarha tenyészthető.“ E szabály sok gazdának szálka a szemében, mert szerinte az ő birtokán éppen piros-tarka szarvasmarhát alkal­mas tenyészteni. Hosszadalmas lenne e helyütt fejte­getnünk, hogy vájjon Pirtó, Fehértó és a többi puszták milyen fajú szarvas- marhák tenyésztésére alkalmasak. Azt mellőzzük, s csupán arra hívjuk fel gazdáink figyelmét, hogy itt az idő, most van alkalom arra, hogy jogos igényeik kielégülést nyerjenek. Ugyanis az alispánnak egy váro­sunkhoz is intézett leirata értelmében kérhető a tenyészirány megváltoztatása melyet a polgármesternek a mezőgaz­dasági bizottság véleményével október 30-ig az alispán elé kell terjesztenie. Gazdák ! Ragadjuk meg az alkalmat, jöjjünk össze, s beszéljük meg, hol, s minő javításra szorul a szabályrendelet, mert ha most tétlenül maradunk, hosz- szu ideig ismét fájhat a fejünk. D—i. Különféle hírek. Csendőrszázadosné tragédiája. Bácsalmá­son a megye egyik előkelő birtokosá­nak a leánya : Jeszenszky Mariska ti­tokzatos módou öngyilkos lett. Je­szenszky Mariska négy hónap előtt férjhez ment Lőrincz Ignácz budapesti cseodőrszázadosaoz. A házasság sze­relmi házasság volt és a fiatal pár a legnagyobb boldogságban ólt. A múlt héten váratlanul hazaérkezett a csend- őrszázadosnó édesanyjához. A fiatal asszony zárkózottan élt, senkivel sem mutatkozott sehol és buskomorrá lett. Vasárnap délelőtt aztán ájultan talál­tak szobájában. Állapotamindrosszabb- ra fordult és még aznap meghalt." A holttestét felbonczolták és megálla­pították, hogy szublimáttal mérgezte meg magát. Tífuszjárvány. A szabadkai állami ta­nítóképző intézetet többtifuszmegbete­gedós miatt Günther József dr. tiszti főorvos bezáratta. A tífuszt a szlőjd- munkához használt sás terjesztette. Négyes ikrek. Mokrinban Borbély Já- nosnó négy fiú gyermeket szült s miu­tán teljesen egészségesek, remény van, hogy életben maradnak. Halálos verekedés a csárdában. A Palics melletti kótoroszlán csárdában a rado- nováci legények verekedésbe kevered­tek a palicsiakkal. Rutkai Imre palicsi legény agyonszurta vasvillával Kiss Jó­zsef radonováci hires verekedőt, azutáu a palicsi csendőrségre menekült. Itt még nem tudták a gyilkosságot és sza­badon bocsátották. Útközben Rutkai megtudta, hogy Kiss meghalt, ezért félelmében elbujdosott. Halálos végű foghúzás. Szegeden Sieber Péter fodrász kihúzta Rózsa Antal munkás fogát. A fogó rozsdás volt, úgy hogy a páciens vórmórgezés következ­tében meghalt A válóprök terjedése. Ha figyelemmel kísérjük a törvény­széki tárgyalásokat, úgy azon megdöb­bentő tapasztalatra jutunk, hogy egyre szaporodnak a házasság felbontása cél­jából megindított pörök. Es érdekes, hogy nemcsak az uri- osztály körébe tartozó házastársak vál­nak el ágytól és asztaltól, hanem ez igy van a földmivesek és napszámosok körében is. Az utóbbiak azelőtt, ha megunták az egymással való élést, egy­szerűen elhagyták egymást; az egyik jobbra, a másik balra ment. Manapság azonban már a törvény elé viszik vá­lásukat. Nem is kell messze mennünk, hogy fogalmat alkothassunk magunknak a válópöröknek nagymértékben való el­szaporodásáról. Vegyük csak Halas vá­rosát ! Halason nehány évtizeddel eze­lőtt még csak hírből ismerték a válást. S hogyan állunk most? Jelenleg igen szép számra rúg fel az elvált asszonyok száma és az ügyvédek elintézetlen ak­tái közt is nem egyet találunk, mely a házasság felbontását czélozza. A válópörök tanulmányozásából megál­lapítható, hogy a szerelmi kiábrándulás ideje nem a hásasság első éveire esik. Ez könnyen megokolható, hiszen az első években a házasfelek el tudják palástolni hibáikat, vagy nem veszik azt észre. Azonkívül ebben az időben még a szerelem feledteti az élet nyo­morúságait, s az a „szerényen élünk de boldogan“ közmondás uralja a hely­zetet. A házasság későbbi éveiben azonban a valóság a legtöbbször szinte brutáli­san bánik el a házasok szép illuzóival. Az élet kérlelhetetlenül tépi le az átar- czokat és a lélek rut vagy kellemetlen tulajdonságai egymásután domborodnak ki. A szerelem még egyideig küzd ugyan az élet rideg megismerése és a kiábrándulás ellen, de végül mégis a szerelem lesz a vesztes. Ezután már csak a boldogtalanság, a reménytelen jövő veti előre árnyékát és a házasfelek keresik a menedéket, mint a hajótöröt­tek a mentő csolnakot. S ez a szomorú időszak, a házasság csődje, túlnyomó többségben az ötödik házassági óv után áll be. Hogy a sze­relem küzdelme a rut benyomások el­lenzőt évig tart-e, vagy akkor támad­nak-e uj illúziók más szerelem alakjá­ban, az nem lett kiderítve. Az azonban bebizonyított igazság, hogy a szerelem elmúlásától mindaddig, amig a váló­perre kerül a sor, gyakran tiz év is el­telik. Mig a házasság első évében a férfiak és nők körülbelül egyforma számmal indítják a válópert, addig tiz-tizenöt évi házasság utáu legtöbbnyire az asz- szonyok akarnak válni. Ez tehát minden ellenkező vélemény daczára nem bizonyít, mást, minthogy az asszony ingatagabb a férfinél. Külön­ben ez már régi igazság, sokkal régibb mint az a bizonyos nóta, mely oly ta­lálóan mondja : „Az asszony ingatag, álnok és csalfa lény.“ A férfi, ha már évek hosszú során át együtt élt óletpárjával, akkor már csak megadja magát sorsának és olyan for­mán okoskodik, hogyha eddig hordta a keresztet, hordja már ezután is. Az asszony azonban azt mondja : jobb ké­sőn, mint soha és nem törődve a világi előítéletekkel, kész elhagyni férjét, sőt gyermekeit is. N. A. Közegészség. A szemüvegviselésről. Irta : Dr. Honig Adolf szemész, főorvos* 49 Az orrcsiptető vagy cvikker igazi lótjoga akkor áll fenn, mikor az üveget nem kell tartósan vagy folytonosan vi­selni. Mert akik hol felteszik, hol leve­szik szükség szerint szemüvegüket, azoknak nem alkalmas viselet a pápa­szem. Mindattól a kényelmetlenségek­től, melyet ilyen esetben a pápaszem­nek gyakori fel- és letevése, aztán tok- baheíyezóse okoz, felment az alakjánál fogva sokkal könnyebben kezelhető or- csiptető. Minthogy az általános felfo­gás szerint kozmetikailag enyhébb el­bírálásban részesül: utczai viseletre a pápaszemnél sokkal jobban kedvelik. Orcsiptetőt azonban nem mindenki viselhet. Széles hátú, lapos orruak hiá­ba kínlódnak orrcsiptető felhelyezésé vei; az ilyen orron nem áll meg. Hogy a nők pápaszem helyet inkább ragasz­kodnak orrcsiptetőhöz va/Jfy lorgnonhoz (ha már az üvegviselést el nem kerül­hetik,) annak tisztán hiúsági oka van : azt gondolják, hogyha csak csiptetőt vagy lorguont használnak, senki sem hiszi róluk, hogy arra valóban szüksé­gük is van, hanem, csak szeszélyből viselik. Ez is női gondolkodásra vall. A lorgnon még rövidebb célokat szolgál, mint az orrcsiptető Ezt csak rövid időre, valaminek megtekintésére teszik a szem elé. Tulajdonkópen nye­les pápaszem ez, melyet egyik kézben kell tartani. A kézbentartás kényelmet­lensége adja meg alkalmazásának elő­nyét, melyre akkor van szükség, mikor a szemnek bizonyos okból tartós mun­kát végezni nem szabad. Hátra van még a monokli. Ezt álta­lában nem veszik komolyau ; a hence­gés, a könnyűvórűsóg, a kalaudorság, az urhatnámság és piperkőcség jelzői­vel illetik manapság még azt az embert, ki monoklit visel. Pedig bizonyos ritka esetekben a szemorvos is rendeli. Tu­dományosan is indokolt létjogosultsága akkor van, ha csupán ez egyik szem rendellenes s ennek fénytörését kell javítanunk. Tény az, hogy sokan a mo­noklit feltűnési vágyból csiptetik a fél­szemük elé, anélkül, hogy a szemnek erre szüksége volna. Erre ablaküvegből készült monoklik szolgálnak. Ezek a szemüveg ismert alakjai, me­lyek közül viselésre mindig az lesz legmegfelelőbb, mely adott esetben a célt legjobban szolgálja. Ha lehet, a szemorvos tekintetbe szokta venni a pa­cienseknek a szemüveg alakjára vonat­kozó kívánságait. Téves hit, hogy a pá­paszem vagy orrcsiptető értéke nem ugyanaz. Elvégre, az üveg a fő, a ke­retnek, az alaknak a látásra befolyása nincs. Azonban a szemorvosnak ez a liberalismusa nem mehet a végsőkig; így például gyermeknek orrcsiptőtsem­miképpen nem engedélyezhet. Asztig- másokná! pedig bizouyos okból csakis pápaszemhez van kötve a szemiivegvi- selós.J (Folytatjuk.) *) Orvosi munkatársunk olvasóink köréből jövő, s szembetegségre vonatkozó bármely kér­désre készséggel válaszol. Lakása: Budapest, Teréz-körut 5 и n i птиц м м им i i!i:n!i'i i:ia i i i rn iu nini i nun n11 к Ingatlanok aiás-vevése. Farkas Lajos és neje Szűcs Ráchel megvették Barka József (neje Tóth Eszter) ingatlanát 540 koronáéit. Nagy M. József és neje Bor Teréz megvették özv. Kurgyis SándornóNagy M. Rozália ingatlanát 695 koronáért.

Next

/
Thumbnails
Contents