Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1911 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1911-10-04 / 40. szám

1911. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. október 4. melyek kétségtelenné teszik, bogy a tettes ö, s bűntársa nem volt. E/.ért ötét átkisérték Halasra, Antiit ped'g szabadlábra helyezték. A fog­ságba helyezett, állhatatosan tagad. Pestmegyei hírek. Karúmból. Vasárnap d .u.Soroksá- rona947. sz. gyors tehervonat a 971. számú tehervonatit utolérte és abba be leütközött. Az összeüt közős oly heves volt, hogy több vasúti kocsi és a pálya erőien megrongálódott, emberéletben azonban nem esett kár.Ez volt az oko- zójaannak, hogy azok, kik az esti gyorssal utaztak fel Budapestre, valóságos bolyon- i gás után Ю óta helyett fal kor jut­hattak Kőbányán keresztül a fővárosba. Megyegyülés. Pestvármegye évne- gyedes gyűlése í. hó 9-én lesz. Tolvaj unoka. Kiskőrösön id. Vé­kony Antal földbirtokostól unokája, ifj. Vékony Antal 400 koronát ellopott és megszökött. A megkárosít itt feljelen­tésére a tolvajt országosan körözik. Szénsavmérgezés. Homokmógyen Romsics Károly és felesége saját vi­gyázatlanságuknak s tudatlanságuknak lettek áldozatai. Romsicsué ugyanis lement a pinczébe, ahol az előző nap leszüretelt must javában forrott, s a for­rás köveikeztóbon kifejlett s, énsav be- lógzése folytán megfulladt. Romsicsnak neje távolléte feltűnvén, utána ment a pinczébe, de hasonlókép járt. Esküdtek. A jövő esküdtszéki czik- luson a Halasról kisorsoltakon kivül a következők szerepelnek esküdtekként. Kiskőrösről: OeszterreiherIgnác, Stettner Antal, Fel Boldizsár dr., Abo- nyi Ignácz dr és Szerónyi Adolf. К a- 1 о c s á r ó 1 : Zsuborí Mihály, Szántó Lajos dr, Szőke János, Vértes Izsódr., Schöffer József dr., Vilcsek Sándor, Schiffer József, Komoly János, Schle- zinger Géza, Sziver Antal, Vámos An­tal dr., Tóth Feroncz, Steigman Imre, Zimmer Fereocz, Volf Mór, Trencsiner Vilmos és Uhl György. Dunapataj- ról: ifj. Horák Jáűos, Benke József és Pásztor Károly. Bérlet. A kiskőrösi községi nagy­vendéglőt okt. 25-én nyilvános árveré­sen bérbe adják. A tanyai iskolák rendezése. d) A tanév kétfelé osztása. Fennebb bátor voltam érinteni azt a körülményt, hogy az iskola és a gya­korlati élet útja a legtöbb esetben ke­resztezi egymást,. Ennek kiegószitósóül megemlítem még, hogy a két hatalmas tényező igen gyakran ellentétbe is jő egymással s mert az ólet erősebb, mint az iskola, sőt erősebb minden törvény­nél, rendesen az iskola huzza a rövideb- bet. Minthogy az élet nem nlkalmazko dik az iskolához — nem azért, mintha nem akarna, hanem mert nem tud, — az iskolát kell az élethez alkalmazni; de olykép, hogy eredeti hivatásából semmit se veszítsen s feladatát zavar­talanul végezhesse. Az 1910—11. tanévi statisztikai adatokból megállapítható az is, hogy a több mint negyed millió félnapi mu­lasztás egyik része a tavaszi hónapok­ban a 9—12 éves gyermekekre esik, a másik része pedig a téli hónapokban a kisebb gyermekekre. A tauév tehát úgy osztandó be két egyenlő vészre, hogy a IV. V. VI. osz­tály tanulói télen, az I. II. III. osztály tanulói pedig nyáron járjanak iskolába. A nagyobb gyermekek tanéve kiter­jedne október, november, deczember, január és február hónapokra ; a kiseb­beké folytatólag márczius, április, má­jus, junius és julius hónapokra. Augusz­tus és szeptember nagy szünidő lenne. Ez a beosztás teljesen megfelel a ta­nyai élet követelményeinek. Aggodalmat keltő azonban három körülmény Egyik az, hogy ily rövid tanév alatt talán nem dolgozható fel a tananyag, a másik, hogy bosszú, 7 hó­napra terjedő iskolai szünet alatt sokat felednek a gyermekek s végre a har­madik a nyári forróság, mely miatt a kisgyermekek elbágyadnának, talán el is aludnának az iskolában. Az elsőre nézve bátorkodom megje­gyezni, hogy csak a tanév rövidül meg, de a tamtasi idő egy másodperczczel sem. A melyik tanyai ta ité 6 osztályt vezet s naponta 5 érát tanit, egy osz­tály közvetlen foglalkoztatására naponta csak B/6 éra jut, ha ellenben 3 osztály vezet 5/3 vagyis egy egész és */a Óra­Figyelmet érdemel itt az a körül­mény, nogy a túlzsúfoltság megszűnik, kevesebb gyermek könuyebben fegyel­mezhető s több idő jut az egyesekkel való közvetlen foglalkozásra. Ennek folyománya az, hogy az isme­retek alaposan begyakorolhatok s igy kevésbé vannak kitéve a feledés vesze­delmének. Egyéb iránt csak azok az ismeretek merülnek feledésbe, amelyek nem életre valók, mig a többiek — a lelki élet sajátjai lévén önerejükön élnek és fejlődnek tovább. A második aggoda­lom tehát nem indokolt. A nyár heve ellen oltalmat és védel­met nyújtanak a lombos fák, melyeknek hűs árnyékában minden aggodalom nélkül folyhat a tanítás és tanulás. III. Az 1868. XXXVIII. t. ez. 47. §-ának analógiája. Oly esetben, amidőn a más-más köz­séghez tartozó puszták a községtől tá­vol, de egymáshoz közel feküsznek, a puszták iskolailag egyesitendők volná­nak s a helyett, hogy minden egyes község iskola állítási kötelezettsége külön-külön emeltetnék érvényre, az illető községek s más érdekeltségek közös erővel állítanának iskolát. Pl : Dusnok és Nemesnádudvar községek a kalocsai érseki uradalommal együtt a Borsóshát, Szántó és Izsák puszták ré­szére : Izsák pusztán. Itt említem meg, hogy a hivatkozott törvény 37. §-ának végrehajtása is kö zelebb hozná a tanyai iskolázás kérdé­sének megoldását a még távoli célhoz. IV. A tanyai iskola jellege. A pusztákra a lakosság vallás különb­ség nélkül húzódik ki s ver állandó ta­nyát, alapját vetvén meg az újabb meg újabb községeknek. A felekezeti féltókenykedósuek s ez­zel kapcsolatban a súrlódásoknak, tor­zsalkodásoknak elejét veendő, javasol­nám hogy a tanyák jövő iskolái az 1868. XXXVIII. t. ez. 26. § áriak ne­mes intenciójához képest közös iskolák, azaz vagy államiak vagy községiek legyenek. (Vége következik) A háború. Egyszerre és váratlanul támadt a háború veszedelme. Olaszország kor­mánya kemény és kíméletlen hangú jegyzékben ráizent Törökországra, hogy megelégelte a Tripoliszban elharapód­zott anarkiát, amely kockáztatja az olasz alattvalók vagyonának és életének biztosságát, megelégelte a porta örökös ígérgetéseit is és hadat küld Tripolisz fegyveres megszállására. Szeptember 28-ikán adta át a kons­tantinápolyi olasz nagykövetség a török nagyvezérnek az ultimátumot és szep­tember 29 igének délután fél bárom órája óta proklamálta ugyancsak Olasz­ország a háborús viszonyt Törökor­szággal Ma október 4-ike van, a háborúnak ötödik napja. Mi történt eddigeló ? A jelentések zavaros halmazából megál­lapítható, hogy Tripolisz kikötőjét os­tromzárral fogták körül az olasz hajók, de eddigeló nem bombázta az erődöt és partra sem szálltak. Ellenben véres csatározások folytak a tengeren az a bán partok körül, melyek a törökök veresé­gével végződtek. A tripoliszi tartomány tehát Török- ' ország részére végképp elveszett örök­re és elválaszthatatlanul az egységes i Olaszország birtokába ment át. Ezzel tisztában vannak már a törö- ! kök is s ezért a békét igyekeznek ki­eszközölni. Németország játsza a közvetítő szerepet s remélni lehet, hogy a tárgyalások eredményre fognak ve­zetni és a katasztrófával fenyegető vál­ság nagyobb vérontás nélkül fog elmúlni. Égy utazás története. | Szomorúan vidám történet. A mondái hős, a busz esztendeig | bolyongó ithakai Odüsseus jut eszembe , ez elmondandó esettel kapcsolatban, | mert valóságos bolyongás után jutottam el én is vasárnap az esti gyorssal Bu­dapestre. Éppen ezért meg kell követnem a mi „jó“ regőczei darálónkat azokért a „Liszólásokért,“ melyeket ellene be­széd közben elkövettem. Le van pipál­va. A késésben a rekordot a gyors el­nyerte előle. De térjük a dologra. Mint már emlí­tettem, vasárnap Budapestre utaztam Kunszentmiklósig jól ment minden. Mikor azonban elhagytuk nevezett vá­roskát, az utazóközönség megrémülve azt vette észre, hogy haladunk ugyan, de — visszafelé. Nem tudtuk ezt mire vélni. Végre a kalauz világosított fel, azt mondván el, hogy Soroksáron kisiklás miatt forga lom zavar vau, nem juthatunk tehát rendes utón a pályaudvarba. Ezzel megkezdődött a bolyongás. Egyik sinrói a másikra mentüuk, hol előre, hol hátra, mig végre nagy kín­lódás után eljutottunk — Kőbányára. Az utasok most már tréfára vették a dolgot. „Ferenczváros öt perez“ ki­áltották, mire az utasok egy része, azon hiszemben, hogy megérkeztek, leszállt. A vonat ekkóut megkönnyebbülve, a nyugati pályaudvarba akart befutni, ott azonban nem fogadták be a hívatlan vendéget. Visszament tehát Kőbányára és hol erre, hol amarra akart menni, úgy hogy utoljára a kalauz ezt válaszolta a kérdezősködésekre : „Majd megkérde­zem a vonatvezetötől hol vagyuuk.“ Végre, mikor már éjfélt ütött az óra, (Hol ? Szerk.) megindultunk nagy kerülővel Ferenczváros felé, hova vi- szájával a vonat be is érkezett. Innen már szabad volt az ut s már V41 felé járt az idő, midőn elkiáltották : Buda- pest-központ. Beküldte : B. Különféle hírek. Megölte az uj bor. Jánoshalmán Cser­nek István fóldmives lement a pinczébe hol a must forrt Másnap ott holtan lelték. A gáz megölte. Gyilkosság a börtönben, a szegedi régi, hires Csillag-börtönben, ahol a betyár világ idején gróf Ráday tartott inkvizí­ciót az alföldi szegénylegények fölött, véres merénylet történt. Egy Krok János nevű rab összeszólalkozott Sza­kács József rabtársával, akit evőkésével hasba szúrt. A szerencsétlen Szakács József sebe halálos. Krokot azonnal magánzárkába helyezték. Hamis pénz. Délmagyarországon a legutóbb számos hamisított, huszkoro- nás arany került forgalomba. Hosszas nyomozás után a cseudérség elfogta a hamisítókat Banovics Sebő és Braun Károly újvidéki lakosok személyében, akiknek lakásán számos huszkoronás öntvényt foglaltak le. Ingatlanok adás-vevése. Szabó Fülöp ügyvéd megvette Papp Béla és társai lakóházát 15000 koro­náért. Kovács János mint kk. Kovács Sán­dor gyámja megvette Flaisz Sándor és neje Tóth H Erzsébet (Soltvadkert) ingatlanát 300 koronáért. Puskás István és neje Szalai Juli­ánná megvették Vas M. Istvánná Szép Mária és társai szőlőjét 720 koronáért. Pap István és neje Jakus Viktória megvették Dr. Babé Mihály ingatlanát 48.000 koronáért. Schillert Ferencz (Alag) megvette özv. Hegedűs Józsefné Vida Kornélia ingatlanát 50.000 koronáért. Kovács P. Antal és neje Orbán D. Julia megvették Horváth Imréné Se­bestyén Mária ingatlanát 4000 koro­náért. Dekány János (Bpest) megvette Kán­tor József ingatlanát 8000 koronáért. Vincze Jóssef és neje Vajda Julia megvették Kiskovács József lakóházát 4200 koronáért. Kriszháber Lajos megvette Szolnoki József ingatlanát 499 koronáért. llllilllllllllllllll!l!ljlllllll!lllll!IIUIll!líl!l!l!lllllllll!lllll!lílil!l!!;ll1 Ili 1111III Közegészség. A szemüvegviselésről. Irta : Dr. Honig Adolf szemész, főorvos* 18 Újabban Németországban már moz­galom indult az orvosok részéről, hogy a naiv és tudatlan embereket fenyegető ezen veszedelem ellen végre tegyenek is valamit. Börtönre kellene juttatni az ilyen vállalat embereit, kik lelkiismeret nélkül üzérkednek a tudatlan emberek legdrágább kincsével, a szemével. Per­sze a legszomorubb a dologban az, hogy az emberek tudatlanságára alapí­tott ilynemű vállalatok nemcsak, hogy nem mennek tönkre, hanem ellenkező­leg, fényesen exisztálnak is. A tudomány felvilágosító munkájá­nak még sok évszázadra lesz szüksége, hogy a kultúrától ma még legmesszebb élők is belássák, hogy az ilyen kuruzsló szerek használása : esztelsuség. Meg­értsék, hogy a szem fénytörési hibáján nyugvó rossz látást nem lehet holmi Augenwollal vagy más kuruzsló eljárás­sal kijavítani. A fénytörési hiba tisztán fizikai dolog, melynek javítása is csak a fizika szigorú szabályai alapján lehet sikeres. Egy optikai korrekció — ha megbízható szakember irányítja — so­hasem káros a szemre. Az ilyen szem még szerencsés, hogy van részére egy fizikai mód, melylyel látása megjavít­ható. Szerencsétlenség csak akkor van, amidén üveg nem segít a bajon : mi­dőn tehát nem optikai hiba idézi elő a látásromlást, hanem valamilyen kóros állapot Ilyenkor mitsem ér az üveg; itt a szemorvos más irányú tevékeny­ségére van szükség, Hányszor kényte­len a szemorvos rossz látása miatt üvegért hozzáfordulót elutasítani azzal a szomorú kijelentéssel, hogy üveggel nem lehet segíteni baján. Mikor a munkakedvtől még duzzadó, életerős fiatal embert vezetik a szemorvos elé, mert látása elromlott, vagy talán már teljesen meg is szűnt, és üveget kér, hogy ismét lásson — de a szemorvos erre a csodára nem képes, mert az ille­tőnek, kinek szeme külső megtekintés­re el sem árulja a teljes vakságot: fe­kete hályogja van. Pedig csillog a sze­me, triss a tekintete és mégis világta­lan. A látóidegje sorvadt el. Vagy ami­kor erős dohányosoknál romlik meg a látás a dohány nikotinjának szemre gyakorolt mérgező hatása folytán — és az ilyen emberek hiába keresnek üve­get a pápaszemes boltban, vagy később a szemorvosnál, mert olyat nem talál­nak, mellyel rossz látásukat megjavít­hatnák. Ellenben ha követik a szem­orvos okos tanácsát, s ha még nem késő a dohányzás teljes abbahagyása, akkor megmenekülnek. A régi, jé lá­tásuk visszatérhet. (Folytatjuk) *) Orvosi munkatársunk olvasóink köréből jövő, s szembetegségre vonatkozó bármely kér­désre készséggel válaszol. Lakása: Budapest, Teréz-körút 5 A tudás batalma. Hogy mily nagy előnyöket rejt ma­gában az irni-olvasni tudás, azt e he­lyütt fejtegetnünk — úgy hisszük — felesleges. Mindenki tisztában van an­nak fontosságával. { Éppen ezért az, ki annak birtokába , ezideig nem jutott, saját és az állam iránt ; való kötelességből igyek ízzék azt elsa­játítani most, midőn arra alkalom kí­nálkozik. A halasi tanítók buzgolkodnak az I irás-olvasás minél szélesebb rétegben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents