Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1911 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1911-09-27 / 39. szám
1911. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. szeptember 27. emberünk, ki törődik velünk s érdeseinket képviseli. Hosszas huza-vona után a kereskedelmi miniszter megspruisitmte a me gyének az ntmesteri székhely áthdye zésére vonal kozó natá ozatát. Erre vonatkozólag Kálmán Guszváv államtitkár a következő levelet intézte Dr. Hegedűs Kálmán orsz. képviselőhöz : Budapest, 1911. szeptember hó 21-én. Tisztelt barátom! Érdeklődésed folytán értesítelek, hogy a kiskunhalasi utmesteri székhelynek Kiskőrösre való áthelyezése ügyében l’est-Pilis- Solt-Kisluin vármegye közönsége 58884/911 szám alatt a kérdésnek újból való megfontolására s ennek eredményéhez képest uj határozat hozatalára hivatott fel. A kérdés tehát a hozandó uj határozat alapján lesz aunak idején elbírálandó. Szívélyesen üdvözöl tisztelő hived Kálmán Jó lenne, ha a megyegyűDsen melyben — agy tudjuk — Halasról is igen tekintélyes polgárok foglalnak helyet, jobban nekiállanának Halas város érdekei nek istápolásához. Hiszen az elvek különbsége nem határoz, ahogy a hazaszeretetben versenyeznek a pártok, úgy kellene versenyeznie a város ezeretetében a volt képviselőnek a mostanival. Figyelő. Pestmegyei birek. Gyilkosság. Szabadszálláson Pataki Jánost az esti órákban a máriapusztai Tóth-majorban ismeretlen tettesek vadászfegyverrel orvul lelőtték A lelőtt embert lakására szállították, de kihallgatni nem lehetett. Még azon éjszaka kiszenvedett. A csendőrseg szigorú vizsgálatot inditott, mely eredményre is vezetett, amennyiben sikerült kipuhatolni a gyilkosokat Alföldi Póler solti, Kis József és Kis Bálint szabadszállási lakosok személyében, kiket letartóztattak. Uj földrengés. Kecskeméten szombaton hajnali 8 órakor két másodpercig tartó földalatti morajtól kisórt gyönge földrengés volt érezhető, a kisebb tárgyak elmozdullak és a kutak vize zavaros lett. Vásár. A dunapataji országos vásárt október 8—9 ón tartják meg, melyre vészmentes helyről mindenféle állat felhajtható. A feleség temetésén. Izgalmas esemény játszódott le Kecskeméten a temetőben Sárközi Sándor gazda öngyilkos feleségének a temetésén. A brutális férj, aki mindig bántotta az asszonyt s ki miatta menekült ahalálba, koszorút akart helyezni a koporsóra. A temetésen megjelent asszonyok megtámadták a brutális embert, akit csak a rendőrök mentettek meg. Előkelő vendég. Ebben az alakban kívánt büszkélkedni vele az ellenzék, amikor meghívta őt a vasárnapi népgyűlésre diszszó- noknak, s mi lett belőle — vásári cse- pürágó. Nem tudjuk minek minősíteni azt az eljárást, hogy városunk országszerte ismert ellenségét vendégül hívják meg egyesek, akik ugylátszik ennyira nem tőrödnek azon interpellációval, melyet néhány héttel ezelőtt iutézett a város mellének szegezve a belügyminiszterhez. — Kicsoda? Az előkelő vendég,a vásári csepürágó : Pozsgai Miklós ! Abban az interpellációban — emlékezünk — szemrehányást tett a kor mánynak azért, mert a kormány — szerinte — Hegedűs Kálmán képviselő kedvéért 180.000 koronát folyósított a halasi állami iskolák részére, a tanfelügyelőséget Halasra tette, a csendőr- kaszárnya székhelyévé Halast jelölte ki s a polgárok ezreinek számtalan kisebb nagyobb szivességet tett, mind csak Hegedűs Kálmán kedvéért. Ez az ur az, aki irtó hadjáratot vezet minden halasi érdek ellen, kölönöseu pedig kózzel-lábbal küzd, hogy meghiúsítsa azt a mozgalmat, mely Halas várost járási szókhelylyó akarja megtenni. Mindezek az események bennünket csak Hív érdekelnek, mint akik önzetlen szolgálatában állunk Halas város érdekeinek s örül á szivünk, ha a múlttal szemben haladást látunk minden téren, Éppen azért elszomorodott szivvel konstatáljuk, hogy városunknak ezt az elkeseredett ellenségét a függetlenségi polgárok tiszteletreméltó gyűlésén ve- zórszónokkóp szerepeltették olyanok, kik városunk közéletében kiváló szerepet játszanak s mi sem áll távolabb tőlünk, mint hogy ezzel az úrral egy követ fújjanak. S. A tanyai iskolák rendezése. Csak nagyon rövid ideje, hogy tan- felügyelősógi székhely szerveztetett városunkban, már is érezhető azon üdvös szellő, mely onnan kiárad Uj tanfelügyelőnk, Szentgyörgyi Lajos dicséretes szorgalommal igyekszik iskoláinkat oly színvonalra emelni, hogy ne kelljen többé pirulnunk akkor, midőn a halasi iskolaviszonyokról szó esik. Mivel a város belterületén tűrhetőek a viszonyok — nagyon helyesen — a tanyai iskolák rendezését vette fel programmjába első sorban tanfelügyelőnk. Egy gondosan elkészített felterjesztést intézett a vallás és közoktatásügyi miniszterhez, melyben kifejti azon módokat, melyek által a tanyai iskolák kérdése megoldódnék. E felterjesztést módunkban van közölni. Szól a következőkép : 463/1911. szám. Nagy méltóságú Miniszter Ur! Több mint 250000 félnapra megy a kiskunhalasi kir. tanfelügyelőségi ki- rendeltség területóu a múlt tanévi mulasztások száma, melynek túlnyomó része a tanyákra s tanyaszerű községekre esik. Ennek oka nem aszülŐK s hatóságok közömbösségére, hanem a természeti viszonyokra és arra a körülményre vezethető vissza, hogy az iskola és gyakorlati élet keresztezik egymást. A községektől távoleső s gyakran több ezer kataszlrális holdra terjedő pusztákon a majorok, tanyák, szállások egymástól is távol esnek úgy, hogy az iskolák központi elhelyezése igen sok esetben leküzdhetetlen nehézségekbe ütközik. De ha sikerül is az iskola elhelyezése, a tanyákról a nagy távolság, a járatlan, sáros utak, hófúvások és zivatarok miatt az iskoPba való járás igen gyakran lehetetlenséggel határos. Ehhez járni még, hogy a vasutak, gyárak és nagyobb vállalatok százezrével vonván el mezőről a munkás kezeket : a gazda tavasz nyiltával a munkáshiányt kénytelen úgy pótolni, hogy nagyobb gyermekeit visszatartja az iskolától és fölhasználja a könuyebb munkára, aminek azonban jó oldala is van, mert megtanítja őket azok ismeretére s gyakorlati ügyességekre, amelyekre az iskolanem is képes. A tanyai iskolázás bajainak gyökeres és minden irányban megnyugtató orvoslása, — rendkívüli viszonyokról lévén szó — csak rendkívüli eszközökkel lehetséges, felhasználván természetesen azokat az eszközöket is, amelyek az eddigi tapasztalatok alapján helyeseknek bizonyultak. Javaslataimat bátorkodom előterjeszteni az alábbiakban : I. Elhelyezés. a) Az iskola helye. Az iskola helyének kijelölését jövőre még nagyobb körültekintéssel és gonddal kell eszközölni. Itt figyelembe veendő első sorban az a pont a pusztákon, a bol a tanyák tömegesen vannak. Szétszórt tanyáknál az iskola helye valamely fontosabb közlekedési ut mentén, vagy ott jelölendő meg, ahol a fejlődés előre látható. Ha a községnek ily helyeken nem volna birtoka, a kisajátítási eljárás minden habozás nélkül megkezdendő s végrehajtandó. b) 'Az épület. Az épületben a tantermeken kívül még egy nagyobb — a fiuk és leányok részére kétfelé osztott — helyiségre is van szükség, mely a távollakó gyermekek részére napközi otthonul, esetleg hosszabb tartózkodásra szállásul rendezhető be. Ennélfogva az épület-tervek jövőre ennek a czólnak figyelembe vételével készítendők el. II. Az iskolába járás biztosítása. a) A napközi otthon és szállás. A fönnebb jelzett napközi otthon számára tervezett helyiség a pontos iskolába járást van hivatva biztosítani any- nyibau, hogy a távollakó gyermekek, ha reggel fölvergődnek az iskolába, a napi tanítás bevégzéséig ott is maradhatnak. A nagy 6—8 kilométer távolságra lakók egész hétre is fönnmaradhatnának. Ez esetben részükre külön konyhát kellene berendezni, hogy ott a tanitó neje, esetleg ennek felügyelete alatt és utasítása szerint a nagyobb iskolás leányok a hazulról hozott élelmiszereket megsüthessék-főzhessék. A gyermekek túl távol lakó része tehát hétfőn reggel jönne iskolába s szombaton délután menne haza. b) Gyermekbarát intézmény Kívánatos volna a gyermekbarát in tózmónyek létesítése. Ezt úgy gondolnám, hogy a tanyai lakosok közül, akik az útvonalon laknak s ott is foglalatoskodnak, nóhá- nyan megbizatnának azzal, hogy az iskola felé tartó, illetőleg onnan haza távozó gyermekekkel szóba álljanak, őket bátorítsák, útbaigazítsák, esetleg egy darabon el is kísérjék. Nem külön hivatal lenne «z, mely a tanyai lakosokat rendes foglalkozásukban gátolná, hanem jóakaró alkalmi gyámkodás úgy, hogy az illetők legföljebb néhány perezre hagynák félbe munkájukat. Előnyösen hatna az intézményre a gyermekbarátoknak nyujtaudó miniszteri elismerés, valamint az is, ha az Országos Gyermekvédő Liga a gyermekbarátokat némi anyagi jutalomban részesítené. A gyermekbarát intézmény megnyugtatná a különben aggódó szülőket, tudván, hogy gyermekeik útközben ismerősökkel, jóbarátokkal találkoznak, akik gyermekeik fölött atyai gonddal őrködnek. c) Társas kocsik. Abból a czélból, hogy még a legtávolabb lakó gyermekek is részesülhessenek az oktatás és nevelés áldásaiban, a tanyai életbe társas kocsik vouan- dók be. A gyermekek a szélrózsa minden irányéi alkalmas pontokon, az úgynevezett megálló helyeken gyülekeznének, a honnan a kocsi tovább szállítaná őket. Minthogy az ily kocsinak naponta csak kétszer volna dolga, alkalmas beosztással a tanyai lakosság is hasznát vehetné. (folytatása következik) III I I li iílílil I III III III Ili I I11 IMII Ilii I III 111111,1,1 III 111II Közegészség. A szemüvegviselésről. Irta : Dr. Honig Adolf szemészfőorvos 17 A hozzámellókelt leírásban tetszetős formában adják a megokolást. Érdekes érvelésüket meghallgatni. Azt mondják, hogy a mess/.elátó szemnek rövid a hossztengelye, azért hibás a látása, tehát az ilyen szemet szivni kell, hogy a szem hosszirányban megnőjön. A riwidlátó szemet, hol a tengely hosszúsága miatt van a rövidlátás, nyomni azaz gyúrni kell a készülék segélyével, s akkor megszűnik e rövidlátás Persze az egész theória egy tudományos köntösbe bujtatott hazugság. A XX-ik századnak legnagyobb svindlije ez a készülék, melylyel a szegény tudatlanokat félrevezetik. A szerncseppekkel legalább nem sokat ártanak a szemnek, mert közömbös növényi nedvekből és konyhasóból kotyvasztották össze. De ezt a legfeljebb 20 fillért erő 7 koronás készüléket már nem mernem veszélytelennek nyilvánítani a szemre. Mint szemorvos óva interne lap olvasóit használatától, mert egy elém került szomorú eset kapcsán meggyőződtem, hogy mennyire árthat a szemnek ez a kísérletezés. Egy szegény varrónő keresett fel, aki megvallotta, hogy mielőtt szemorvoshoz ment volna, heteken át gyurta- uyomta szemét Augenwollal. Rövidlátó volt mindig és az üvegvíseiést szerette volna elkerülni, az eredmény pedig az lett, hogy az egyik szem teljesen tönkre ment, s azóta azon a szemen semmit sem lát. Atkozza azt a percet, amikor rászánta magát (egy barátnője rábeszélése folytán) az Augenwoll beszerzésére. Vizsgálatom megállapította, hogy a szem látása az ideghártya hirtelen leválása folytán ment tönkre. Ebben pedig kétségtelenül része van az Augen- wollnak ; ennek a készüléknek a szemre gyakorolt nyomása következtében vált le az ideghártya. Ilyen szomorú eredmények bizonyára már nagy számban előfordultak az Augenwoll használatával kapcso.atban, de úgy látszik, napfényre csak kevés eset jut, mert az érdekeltek szégyenük esetüket, ni itu ni 111111 i ri i nu i ! и nin i mii u i iiiii M mii i in i i ti Különféle hírek. A tolvaj. Jánoshalmán egy idő óta állandóan lopkodták Kis György szárnyasait. A gazda utoljára is rálesett, araikor kiderült, hogy a tolvaj saját testvére : Katalin. Megölte a kocsilőcs. Mélykút határában összeütközött Alföldi Géza jegyző kocsija Kollár Pál kocsijával. A jegyző kocsijának lőcse betörte Kollár bordáját, amely a májba fúródott. A szerencsétlen ember még az országúton meghalt A vizsgálatot megindították. IIIIIIII, III MII III IMIIMI Ilin III 11II IIIIIIIIIIMIIUnil IMII Ingatlanok adás-vevése. Babos Pál (nőtlen nk.) megvette Babos József (neje Mandel Katalin) 1 hold 616 u. öl felsőszállási szántóját 1200 koronáért. Kis Ambrus (nős Bari Erzsébettel) megvette Tanács Sándor és neje Tanács Verona zsanai ingatlanát 25871 koronáért. ifj. Baki István (István fia) megvette Péter Sándoinó Antal Cs. Mária 818 és 2 hold 62 n. öl fehértói ingatlanát 3400 koronáért. Orbán Jánosnó Gajág Rozália megvette özv. Fodor Mihályué sz. Faragó Rozália 1277 u. öl öreg szőlőjét 300 koronáért. Szirom Márton és neje Kiss Anna megvette Zsidó Anna 2 hold 50 n. öl rekettyéi ingatlanának fele részét 220 koronáért. Albert M. Imre és neje Koroknál Mária megvette özv. Szalai K. Sándornó Szakács Zsuzsáuna 1 hold 800 n. öl füzesi szántóját 800 koronáért. Tóth M. Lajos és neje Sarró Judith megvették Boros Sándor és neje László Róza felsőszállási 5 hold 900 u. öl tanyásbirtokát 9000 koronáért. Nagy Pál Ferencz (neje Gyenizse Krisztina) megvette Balázs Józsefnó Nagy Kálozi Erzsébet öreg szőlőjét 200 koronáért. ifj. Naszári Sándor és neje Naszári Teréz megvették Szalai Mihály (neje Tomanovics Katalin) ingatlanának 3/6-od részét 500 koronáért. Paprika Imre és neje Karai Juliánná megvették özv. Nagy K. Jánosnó Varga Zsuzsánna, Agócs Lászlóné és társai lakóházát kerttel 1480 koronáért. Biró Antal és neje Gajág Juliánná megvették dr. Babó Mihály (mint Hir- háger gondnoka) és társai 200 n. öl I lakóházának és telekének 5/6-od részét i 27.500 koronáért.
