Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1911 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1911-08-30 / 35. szám

1911.

KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE.

augusztus 80.

Kinevezés, dr. Bernáth Gyula já- járásbirót, néhai Bernáth Károly halasi közgyám fiát Ítélőtáblái bíróvá nevezték ki.

Leégett gabonatermés. Hartáu Schmidt János nagymennyiségű asz- tagba rakott gabonája leégett. A kár 7897 korona. — A tűz okozásával Emisz Imre kocsist gyanúsítják, ki a gabona körül pipázgatott. A nyomozás folyik.

Másod virágzás. Kalocsán Szekeudy Gyula városi jegyző kertjében egy fiatal körtefa másodszor virágzott.

Orgazdák. Kiskunmajsán Borri János tanyáján mint béresek szolgáltak Terbe Ferencz és Felföldi Antal. Gazdájuk bizalmát bírván, nyugodtan távozott Borri és felesége több Ízben hazulról, mely alkalmat a béresek arra használták fel, hogy meglopkodták szolgálatadójukat. A lopott baromfit, tojást és egyéb élelmiszereket elvitték Osetóékhez, kik azokat, bár lopott voltukat tudták, olcsó pénzen megvették. Borri a szolgálatában álló béresek megbüntetését nem kívánta, miért is csak Csete József és neje kerültek a kalocsai törvényszék elé, mely 1—1 havi fogházra Ítélte őket orgazdaság vétsége miatt. Az elitéltek az Ítéletben megnyugodtak.

Öngyilkosság. Kecskeméten Vison- tai Ilonka 21 éves urileány megmérgezte magát. Meghalt.

Rejtélyes haláleset. Keczelnek szenzácziója van. — Flaisz József gazdát múlt csütörtökön a szilosi földeken halva találták. A hullán külső erőszak nyoma nem látható. —- a nyomozást megindították.

Zsebmetszés. Kiskőrösön Matasies János soltvadkerti lakos Amon Adám zsebéből kilopta annak 23 koronát tartalmazó pónztárczáját. Feljelentették.

Leesett a kocsiról. Fólegyházán id. Osáuyi Antal kiment a tanyára szétnézni és útközben felállt a kocsiban. A lovak éppen akkor indultak gyorsabb menetbe. Osányi leesett a kocsiról és agyrázkódást szenvedett. A kocsis feltette Osányit a kocsira és hazavitte, de 2 órai szenvedés után meghalt.

Yizbe fulladt. Kalocsán Pirisi Gergely 48 éves sirásó a Kobolya-tót átakarta úszni, de görcsöt kapott s a vízbe fűlt. Holttestét vasmacskával emeltéit ki.

Uj város a megyében. A 26000 lakossal biró Rákospalota község rendezett tanács várossu akar átalakulni. A városhoz a mellette levő Pestújhely csatlakozik, igy az uj város lélekszáma 32 ezret fog kitenni.

A berliniekről.

Azt éppen nem lehet mondani, hogy a berlini ember udvarias. Sőt kevés kivétellel valamennyiüket kellemetlennek és darabosnak találtam. Nincs meg benne annak a szívességnek és külső szeretetreméltóságnak, amit civilizált emberektől várunk, a legkisebb fajtája sem. A hivatalnokok arrogánsok, a közúti vasút kalauzai tűrhetetlenül gorombák. Az ember akár minden pillanatban összekaphatna velük és szívesen küldené tanulni őket Kölnbe, a finom és előzékeny rajnamentiek közé.

Es az a csodálatos, hogy az efféle viselkedésen Berlinben senkisesértődik meg, mindenki a legtermészetesebbnek találja.

A berlini hangos, vitatkozó és önmagával igen megelégedett. Ha a vas utón valaki lármáz, panaszkodik, közfigyelmet kelt, azt mondják rá: „Ez berlini!“ Amellett van benne valami a lázadóból. A császárról sok csípős történet forog közszájon. Például:

Mikor II. Vilmosnak bemutatták az I. Vilmos emlékére emelendő templom terveit, a császár figyelmesen nézegette, majd megszólal az egy ík torony gombjára mutatva :- Ez a csillag, úgy látszik, igen kicsiny.

Persze senki se mert ellenkezni, s

ma csakugyan egy éktelen nagy csillag díszeleg a szép templom tornyán.

Különben Berlin a szójátékok klasz- szikus földje. Ebben talán némi része van annak a sok francziának is, akik a XVIII. században itt telepedtek meg, továbbá az életrevaló vidéki bevándorlóknak. No meg a zsidók is elég nagy számmal vannak és ők gyártják az ilyesmiket, akárcsak Budapesten. A császárral itt sem tesznek kivételt.

Még a nagy Bismarck életében szokták kérdezni:

— Melyik a legnagyobb német cég?

— Bismarck és Fia, melynek utazója a császár.

Vagy pedig:

— Ki a négy német császár?

— Der Greise-Kaiser (Az öreg I. Vilmos). Der Weise-Kaiser (a filozófus hajlamú III Frigyes). Der Reise-Kaiser (az utazó császár, II. Vilmos). DerLeise- Kaiser (az a császár, aki titokban kormányoz, t. i. Bismarck)

Vagy egy másik:

A császár jön a brandenburgi kapu felől, mikor az egyik járó-kelőt megszólítja egy, a német der, die, das-ban járatlan idegen :

— Sagen Sie mal, mein Herr, wo ist die Brandenburger Tor ?

Mire a megszólított igy válaszol :

Bas Brandenburger Tor ist da, der Brandenburger Tor kommt daher, aber die Brandenburger Tor . . . das kenn’ ich nicht.

A berlini általában fürge, élénk eszű. És érdekes megfigyelni, hogy Berlin utczáin az emberek gyorsabban járnak, többet is dolgoznak, mint más német városokban. — Az energiájuk, munkabírásuk bámulatos.

Senkinek sincs oly rossz dolga Berlinben, mint a magános nőnek. Az utczáo, a parkokban, a vendéglőkben örökösen ajánlatokkal ostromolják őket. Ebben a tekintetben igen neveletlen a berlini férfi. Párisban félig sem oly merészek az emberek, mint itt. Jellemző, hogy Erich, Schmidt, a hires irodalomtörténész, akinek, igen szép ember lévén, nemcsak az irodalomtörténet, hanem a nőhóditás terén is híresek a sikerei, egy Ízben felolvasást hirdetett Goethéről, mint pornographus- ról. Előre óva intette a hölgyeket, hogy maradjanak távol, s mi lett az eredmény? Az egyetem nagy terme kicsiny volt a hallgatónők tömegének a befogadására.

Halasi.

Halas költségvetése.

II.

Múlt számunkban közöltük a városi költségvetés bevétel rovatának főbb tételeit. Lássuk most a kiadásét:

A tisztviselők illetménye 46550 kor. a segéd és kezelőszemélyzeté 15910, a napidijasokó pedig 14932 korona, a. szolgáknak és alkalmazottaknak a fizetése 5080, ruhailletménye 2100 kor.

A város államadóra 3752 koronát, fogyasztási adó bérletére 48000, s annak kezelésére 5221 koronát ad ki. A vásár és piaezi helypénzszedési jog előrelátható költsége 6000 kor.

Építkezésekre 4000, épületek kisebb nagyobb javítására pedig 8000 korona van előirányozva. A hivatalok és utcák világítása 15500 koronájába kerül a városnak.

Napidijakra és útiköltségekre 2897 koronát, középületek tisztogatására 3458, az előfogatosok részére 12041, járdaépítésekre 2000, csatornákra 5000, iparosok számlájára 3450 és bolti czik- kekre 1646 koronát irányoz elő a költségvetés.

Nádvágásra 1557, ölfavágásra pedig 2000 koronát ad ki a város és az ölfát 650 koronáért fuvaroztatja be. Napszámokért 3128 koronát fizet. A hivatalok fűtésére 1500 kor. értékű szenet fogyasztanak el.

A gyepmester illetménye 640 kor., a két mórlegkezelő pedig évi 500— 500 korona fizetést húz.

Igen tekintélyes az az összeg, melyet a város tanügyi czélokra költ. Többek között az ipar iskolára 2100, a Pirtó,

Zsana, Eresztő és rekettyéi tanítók fizetéséle 2740, a polgári leányiskola segélyezésére 4000, a községi iskola fenntartására pedig 36695 kort fordít.

A szegényeket 11500 korona segélyben részesíti a város, az elhagyott gyermekek tartási költségei pedig 3000 koronát tesznek ki.

Tekintélyes összeget vesz igénybe a rendőrség is : 30734 koronát.

Kecskemét köszöneté.

Az emberi szivet igyekeztünk megindítani felhívásunkkal s adakozásra bírni az ínségbe jutott testvér-város lakosai részére.

Örömmel tapasztaltuk, hogy nem találtunk süket fülekre. Az adományok elég szép számmal érkeztek Halasról Kecskemétre, melyért az alanti levélben mond Kada Elek polgármester városunk lakosainak hálás köszönetét.

Kiskun-Halas Helyi Értesítője tek. szerkesztőségének

Kiskunhalas.

A szegény földmives-napszámos nép körében — földrengés által károsított lakosságunk részére összegyűlt és beküldött adományokért fogadja a tek. Szerkesztőség a város közönsége nevében is hálás köszöuetemet. Kétszeresen becses ez az adomány, mert azok gyűjtötték össze, akiknek legkevésbé vannak nélkülözhető fillérjeik, akik részéről tehát legnagyobb áldozat, ha a maguk bajai mellett mások szerencsétlenségét enyhíteni sietnek.

Kérem ezért a tek. szerkesztőséget, szíveskedjék köszönetemet becses lapja utján az adakozó olvasóközönségnek is tudomására hozni.

Kecskemét, 1911. augusztus 24-én.

Kada Elek

polgármester

Az elmúlt időkből.

VII

Törvényszék Halason.

Hát ilyen is volt? Almélkodhatnak a jámbor olvasók. Volt bizony, de annak már jó ideje. Azóta már hosszú utat tett meg az idő soha meg nem álló szekeresalakosoknak még emlékezetéből is eltűnt, hogy milyen hatalmas volt valaha Halas városa.

A dicsőség azonban nem sokáig tartott. Akkor is olyan élhetetlenek voltunk, mint most, s ellenfél gyanánt szintúgy Félegyháza állt velünk szemben, mely kivitte, hogy törvényszékünket, mely jogosan illetett meg bennünket, tőlünk élvévé, — Félegyházára helyezzék.

Ez a szomorú nap 1753-ik év julius lS-ika volt.

A szerencsés szomszéd se sokáig örülhetett a zsákmánynak. Elvette tőle egy nálánál is hatalmasabb város: Kecskemét.

lm’ tehát valamikor törvényszékünk is volt. Első szerepet játszott városunk a kun községek közt, s nagy tekintélynek is örvendett. Méltán mondhatta a kecskeméti pap, midőn nagy szárazság idején esőért az egek urához fohászkodott, hogy:

„Adj Uram esőt Kecskemétnek, Kőrösnek és Czeglódnek — Halas úgy is hatalmas !“

Hol vagyunk ugyan most!?

Különféle hirek.

A pusztaszeri Árpád ünnep. A Pusztaszeri Árpád Egyesület minden esztendőben ünnepet rendez a pusztaszeri síkon, ahol a magyar alkotmány alapkövét ezer év előtt letették s ahol egykor a hét vezér Árpádot pajzsáia emelte. Az idén szeptember 3-án tartják meg Pusztaszeren az Árpád-ünnepet.

Visszavágyott a börtönbe. Szabadkán Baksa János, akit lopás miatt a rendőrség tartott fogva, megszökött a börtönből. Baksa a napokpan önként jelentkezett a rendőrségen és kérte, hogy tartóztassák le. Kijelentette, hogy

sokkal jobb a börtönben ülni, mint nélkülözések között csavaiogui. A börtönbe vágyó ember kívánságát teljesítették.

Elégett gabonatermés. Bácsalmáson Rosenberg Mátyás náddal fedett magtárába a villám belecsapott és azt felgyújtotta. A magtár s a benne elhelyezett 1400 mm. kukoricza, 175 mm. búza, 5 mm. rozs, 10 mm. baltacsin és gazdasági eszközök elégtek. A kár körülbelül 50.000 korona.

Öngyilkos kereskedő. Szegeden König József 26 éves kereskedő revolverrel főbelőtte magát és azonnal meghalt. Az öngyilkosság okát nem tudják.

Éhenhalt katona. Szabadkán néhány héttel ezelőtt eltűnt a kaszárnyából Yidákovics Pál közlegény. Levelet hagyott hátra, a melyben azt irta, hogy öngyilkos lesz. Az eltűnt katonát hetekig keresték, mig végre megtalálták holtan a kaszárnya padlásán, a vizsgálat megállapította, hogy Vidákovics éhenhalt.

Közgazdaság.

A szőlő állapota.

Az országban a szőlő állapota aug. hónap 25-én a kerületi szőlészeti és borászati felügyelőktől a földmivelés- ügyi miniszterhez érkezett jelentés szerint jó közepes termést Ígér.

E jelentésből vészük az alanti, halasiakat leginkább érdeklő részletet:

Kecskeméti kerület (Ebbe tartozik Kiskunhalas): A fürt mérsékelt csapadék folytán szépen fejlődik. A termés minőségre, valamint mennyiségre közepesnek Ígérkezik. Borkészlet csekély, az ár drágul.

Szabadkai kerület(Bács-Bodrog és Torontál vármegye) : A hét folyamán beállott eső igen jó hatással van a szőlő fejlődésére. Helyeukint kisebb jégverés is volt. Közepes termés várható. Készlet csekély. A bor ára 50—60 korona hektoliterenként.

Vásárok. Bácsalmáson szept. 11-én lesz az országos vásár, mélyre mindenféle állat felhajtható. — A- szabadkai vásárt szept. 3., 4. és 5-ón tartják meg. — Fülöpszálláson az állatvásárt szept. 3, a kirakodó vásárt pedig 4-én tartják meg. A vásárra sertések kivételével mindenféle állat felhajtható.

Kiállítás Czegléden. A Pest-Pilis- Solt-Kiskun vármegyei Gazdasági Egyesület október hó 21., 22. és 23-ik napjain Czegléden, a pestmegyei, budapesti és kecskeméti tenyésztők részére díjazással egybekötött baromfi- és házinyulvásárt, valamint galamb-ki- állitást rendez.

Vásári statisztika. A legutóbbi kalocsai vásárra felhajtottak 514 szarvas- marhát, 306 lovat és 220 sertést. Eladtak 333 szarvasmarhát, 211 lovat, 146 sertést.

Budapesti gabonaárak : aug. 29.

Búza 22 k. 80 f. — 23 k. 40 f.

Rozs 19 k. 10 f. — 19 k. 35 f.

Arpa(takaim.) 17 k. 10 f. — 17 k. 50 f.

Zab 17 k. 40 f. — 18 k. 20 f.

Tengeri 16 k. 95 f — 17 k. 05 f

Az árak 100 kilogrammonként értendők.

Ingatlanok adás-mese.

Batki Vincze (nős Kis Etellel) megvette Német Gyulánó Tóth B. Zsófia felső-kisteleki ingatlanát600 koronáért.

Pap Gizella megvette Buczó Lajos és neje Pap Vilma lakóházát 11.000 koronáért.

Somoskövi Pál és neje Korponovies Mária megvették Mészáros Juliánná ingatlanát 4000 koronáért.

Babenyecz Mór és neje Patyi Jolán megvették Babenyecz Kálmán (nős Ozagány M. Ilonával) ingatlanát tanyával 30000 koronáért.

özv. Fodor Mihálynó Faragó Rozália megvette Orbán Jáuosné Gajág Rozália 922 n. öl öreg szőlőjét 300 koronáért.