Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1911 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1911-01-25 / 4. szám
1911. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. január 25 Ingatlanok adás-vevése. Gál Pál és üeje Ambrus Erzsébet megvették Nyári Pál és neje Ozinkóczi Mária 4 hold 247 n. öl bodoglári tanyás birtokát 2650 koronáért Grezsa Gáborné sz Gamma Kovács Julia megvette özv. Grezsa Sándorné sz. Horváth Erzsébet zsa- nai ingatlanát 5000 koronáért. Józsa Imréné Babó Mária megvette Fekete Jáuosné Pap Judith felső-kisteleki tanyásbirtokát 8000 koronáért. Bor Imre és neje Veres Mária megvették Borbás Sándor és neje Varga Anna 227 n öl szántóját 400 koronáért. Gáspár K. Sándor és neje Török Erzsébet valamint Luka Imre és neje Karó Erzsébet megvették özv.Weisz Simonné sz. Práger Róza 1 hold 1094 n. öl rekettyéi ingatlanából 20 n. öl 1,4—V4 részt 20 koronáért. Népesedési mozgalom. — január 17. január 24. — Születtek : Fodor Ferencz és Lantos Etelkának Juliánná nevű leányuk. Hegyi Károly és Kovács B. Rozáliának Antal nevű fiuk. Schőnheim Antal és Schlesinger Herminának Katalin nevű leányuk. Tallér Abel és Vincze Juliannának Móricz nevű fiuk. Rostás Erzsébetnek Vilma nevű leánya. Barta Zsófiának Mária nevű leánya. Czilczer Béla és Kohn Rózsikénak Irén nevű leányuk. Juhász Rózának halva született leány gyermeke. Meghaltak: Péter Balázs 8 éves korban, Szűcs János 24 napos, Harkai István 29 napos, Tanács Erzsébet 2 hónapos, Herman Margit Irén 2 éves, Darányi Juliánná 32 éves korban. Kihirdetett jegyesek. Kiss Lajos Rafai Emerencziával (Tanuk : Barka Benedek, Faragó János). Szűcs Sándor Gera Reginával (Tanuk: Zsigmoud János, Kovács B. József). Osehó Kovács Péter kis kunmajsai lakos Szekeres Máriával (Tanuk : Szikora Kálmán, Király Gy. Vendel). Rozinszki Jáuos Nagy Juliannával (Tanuk : Lakos István, Musa Pál). Sándor István Kis Tamás Erzsébettel (Tanuk : Bikit Sándor, Vájger Imre). Kuszli István kiskun- majsai lakos Kis Francziska Máriával (Tanuk : Kuszli Antal, Király Gy. István). Egybekeltek: László József Fenyvesi Veronával. Ancsa Molnár Adám Szabó Juliánná pusztamérgesi lakossal. Holló József Gulyás Juliannával (Koszorús leányok : Halász Angyalka, Szűcs Erzsiké, Gulyás Etelka és Sárközi Margit). Csarnok. ISI m gyült/i? (Egy vizsgálóbíró feljegyzéséből.) Folytatás 11 — Szálljon ki, — mondám neki. Térdei inogtak, nem volt képes a kocsiból kiszállni. — Csendőr, segítsen a fogolynak. Acseudőr segített neki kiszállni, de csodálkozva nézett ezen erős, erőteljes emberre, ki reszketve nehezedett karjaira, s a ki, midőn karját elereszté, csaknem összerogyott. Játékomat nemsokára meg kellett nyernem. Ha az embernek erkölcsi erő és erkölcsi bátorság nélkül a fizikai ereje és fizi kai bátorsága is megtörik, úgy hamar vége van. Elindultunk. Rövidesen elértük a határt s az orosz őrbáznál megáll- J tunk. Főhrenbach ekkor elsápadt, ! reszketni kezdett s a csendőrbe kel- I lett kapaszkodnia, hogy el ne essék. Meg volt semmisítve. Láttam, mi érte őt oly megsemmisitőleg. Az orosz tisztek már ott voltak s a hulla, melyet ki kellett adniok, velük volt, a mely úgy feküdt ott az őrház előtt egy szállító ágyon, amint találtatott. A fogoly látta a hullát, annak szétzúzott koponyáját s véres ruháit. — Ismeri ön ezen hullát ? — kérdeztem tőle. Ezek voltak az első szavak, a miket jövetelem óta hozzá intéztem. — Igen, — feleié száraz, leragadt nyelvvel. — Es ki az ? — Bertossa Ulrich. — Es ki a gyilkos ? Erre a kérdésemre nem tudott feleletet adni, de azért még sem volt szabad ezt a perezet elszalasztanom. — Ki a gyilkos ? — kórdém még egyszer. Eltakarta az arczát. — Ön az 1 — mondám. — Istenem, Istenem! — kiáltotta kezeit tördelve. Folytatni akartam a kihallgatást. De az ember tervez, az Isten végez. Egy orosz hivatalnok hozzám lépett. — Uram, szabad önt kérnem, hogy ezt a hullát tőlem átvegye és arról a jegyzőkönyvet elkészítse? — De uram, e pillanatban ? — Sajnálom uram, de nekem nincs több időm. — De uekem most lehetetlen... — A mi önnek most lehetetlen, később nekem nem lehetséges Vagy átveszi most a hullát,, vagy nem kapja ön meg. így nem lehetett mást tennem, mint engedni, a kihallgatást abban- hagyni, a hullát átvenni és a jegyzőkönyvet elkészíteni. Mindez sok alakisággal és idővel járt. a foglyot ezalatt a csendőr által az őrházba vezettettem. Midőn ajegyzőkönyvvel elkészültem, a foglyot ismét elő akartam vezettetni, hogy a határról visszatérjünk. Azonban nem voltam előrelátó, a csendőr még kevésbé, ki zavart arccal jött ki az őrházból. (Vége következik.) Zár alóli feloldás. A kecskeméti rendőrkapitányság az állatorvosok jelentése alapján az I. állategészségügyi kerületet, — miután a sertésvész megszűnt, — a zár alól feloldotta. — A czeglédi sertéspiacra elrendelt zárlatot is feloldották, igy a felhajtás meg van engedve. A Pestrnegyei Gazdasági Egyesület Dunavecsén és Dunapa- tajon kosárfonó, Hartán pedig bognármunka tanfolyamot rendez. Práger Ferencz felelős szerkesztő és kiadótulajdonos. 9311/1910 В szám. Ö Felsége a Király nevében ! A budapesti kir. Ítélőtábla, mint büntető bíróság nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt vádolt Práger Ferencz ellen folyamatba tett bűnügyet, melyben a kalocsai kir törvényszék, mint büntető bíróság 1910 évi szeptember hó 1-én 3382/1910 В szám alatt Ítéletet hozott, vádlottnak és védőjének a bűnösség megállapítása, a büntetés mérve és a büntetés végrehajtásának fel nem függesztóse miatt bejelentett és Írásban is indokolt felebbezése folytán 1910 évi deezember hó 16-án tartott nyilvános felebbviteli főtárgyaláson, melyben Dr. Devieh László t. elnök, Zubovich Román, Sziráky Barna, dr. Istvánffy Lajos és Eördögh András itélö bírák vettek részt, a vád képviseletében senki sem jelent meg, viszont a vádlottat dr. Babó Mihály védő képviselte,.a jegyzőkönyvet pedig dr. Bólémén Ernő tanacsjegyző vezette, a védelem meghallgatása után vizsgálat alá vevőn, а következően Ítélt: A kir ítélőtábla a kir. törvényszék Ítéletének azt a részét, melylyel az Ítéletnek a „Kiskun-Halas Helyi Értesítője“ cziinű lapban való közzététele a vádlott költségére rendeltetett el, а В P. 385. § 2-ik pontja alapján а В. P. 423. §. 2-ik bekezdéséhez képest megsemmisíti és а btk. 277. §-ának utolsó bekezdése, valaj mint а В. P. 574. §. utolsó bekezdése alap- I ján elrendeli, hogy a jogerős Ítélet a : „Kiskun-Halas Helyi Értesítője“ czimü I lapnak az Ítélet kézbesítése után megjelenő I első számában az 1848. XVIII. t. ez. 35. I §-ában meghatározott jogkövetkezmények I terhe alatt a laptulajdouos által tétessék közzé Ily részbeni megsemmisítéssel és a törvénynek megfelelő Ítélet hozásával, továbbá azzal a szabatosabb meghatározással, hogy Práger Ferencz vádlott a btk. 261 § első bekezdésének 2-ik tételébe ütköző nyomtatvány utján elkövetett becsületsértés vétségében az 1848. XVIII. tcz. 13 §-a alapján mint szerző bűnös és a btk. felhívott rendelkezése, valamint a btk. 92. §-ának alkalmazása folytán kiszabott pénzbüntetés az 1892. XXVII tcz 3. §-ában megjelölt célokra fordítandó, — a kir Ítélőtábla a kir törvényszék Ítéletének többi fellebbezett részét helybenhagyja, nem fellebbezett azt a részét pedig, melylyel vádlott a rágalmazás vétségének vádja alól felmentetett, nem érinti. Indokok: I. A kir. törvényszéknek ama közbeszóló végzése ellen, melylyel a vádlott és védője részéről indítványozott bizonyítás kiegészítése mellőztetett, védő а В. P 384 § 9 pontja alapján pu’orvoslatot jelentett be. A kir. Ítélőtábla úgy találta, hogy ez a perorvoslat alaptalan, mert a kir. törvényszék végzésének idevonatkozó indokai szerint a bizonyítás kiegészítését helyesen tagadta meg II. A mai napon megtartott fellebbviteli főtárgyaláson, védő a bizonyításnak kiegészítését kérte a magával hozott iratoknak felolvastatásával a következőkre nézve : 1. hogy Horváth György főmagánvádló 1909. évi április hó 12-éu Véber István esperes-plébánoshoz levelet irt, melyben sértő kifejezéseket használt a plébános házvezetőnője ellen; 2. hogy nevezett főmagánvádló a „Halas“ című lapban 1909 évi április hó 18-án egy nyilatkozatot tett közzé ; 3 hogy felolvastassanak a főmagánvádló által 1909 évi április hó 17-én Véber István esperes-plébánoshoz, — 1910 évi november hó 6-án pedig ennek házvezetőnőjéhez irt levelei, — végül a szentszékhez intézett levele A kir Ítélőtábla a bejelentett uj bizonyíték felvételét а В P. 393 § 3-ik bekezdésének első pontja alapján megtagadta, mert a főmagánvádló és a nevezett plébános valamint házvezetőnője, tehát magán egyének közti levelezések a közérdeket nem érintik, mert, továbbá a felolvastatui kért iratok s illetve levelezések a vádlottra nem vonatoznak s mert ehhez képest a bizonyítani kívánt körülmények az ügy eldöntésére nézve lényegteleneknek találtattak. III. Áttérve már most magára a vádbeli cselekményre, — a kir. Ítélőtábla a kir. törvényszék Ítéletében megállapított tényállást az abban felhozott bizonyítékok alap. ián ugyancsak valónak fogadván el, a kir- törvényszék Ítéletének a vádlott bűnösségének megállapítására, cselekményének minősítésére, a bűnügyi, valamint a főmagánvádló részére megállapított ügyvédi és utánjárási költségekben való marasztalására vonatkozó rendelkezése a fenti szabatosabb meghatározásokkal a benne felhozott és helyeseknek felismert indokai alapján és a vádlott bűnösségét illetően még azért is helyben volt hagyandó mert a kir. Ítélőtábla sem fggadta el vádlottnak azt a védekezését, hogy a főmagánvádló személyét nem volt szándékában sérteni; nem fogadta el pedig azért, mert vádlottnak sértési szándék hiányában módjában állott volna a főmagánvádló ügyvédjét szóval és a kellő formában értesíteni arról, hogv miért nem akarja a Véber Istvánra vonatkozó kérdéses Ítéletet lapjában közzé tenni, miuek megtagadásához egyébként vádlottnak joga sem volt, mert a kérdéses Ítéletnek a vádlott lapjában leendő közzétételét a bíróság rendelvén el, azt vádlott az 1848. XVII. tcz. 32. §-a értelmében teljesíteni tartozott volna. Tévedett azonban a kir törvényszék akkor, mikor elrendelte, hogy a Práger Ferencz vádlottal szemben hozott Ítélet a „Kiskun-Halas Helyi Értesítője“ czimü lapban a vádlott költségén tétessék közzé, tévedett pedi-r azért, mert a btk. 277. § utolsó bekezdése kiegészíti a sajtótörvény 35. §-át, mely a laptulajdouost s illetve a kiadót nevezi meg a közlésre kötelezett személy gyanánt s mert ehhez képest a közlés kötelezettsége az időszaki lapnál, nem a bűncselekmény elkövetőjét, hanem az 1848. XVIII. tcz. 35 §-ának, a btk 277. § utolsó bekezdésének és а В. P. 574. § 4-ik bekezdésének egybevetett értelme szerint a lap kiadóját terheli s igy a közzététel költségeiben való marasztalással a vádlottra mellékbüntetés természetével biió oly kötelezettség rovatot, mely őt a törvény szerint nem illeti meg. Igaz ugyan, hogy az adott esetben a vádlott, mint szerző és laptulajdonos egy személy, minthogy azonban az Ítélet jogerőre emelkedéséig a laptulajdonos személyében változás állhat be, — a törvény fenti rendelkezései nem voltak ügyeimen kívül hagyhatók. Fennforog tehát e részben а В. P. 385 § 2-ik pontjában meghatározott semmiségi ok, mely a vádlottnak sérelmére szolgálván, a most felhívott szakasz utolsó bekezdése értelmében hivatalból veendő figyelembe, — miért is a kir. törvényszék Ítéletének az Ítélet közzétételére vonatkozó rendelkezése а В. P. felhívott szakaszai értelmében meg volt semmitendő és az 1848 XVIII. tcz. 35. §-a, a btk 277 §. utolsó bekezdése és а В. P. 574 § utolsó bekezdése alapján a jogerős Ítéletnek közzétételére a „Kiskun-Halas Helyi Értesítője“ czimü lap mindenkori tulajdonosa volt kötelezendő. A büntetés kiszabásánál a kir. Ítélőtábla mellőzi a kir törvényszék Ítéletéből a beismerésre alapított enyhítő körülményt, mert a fokozatos felelősség elvét magában foglaló 1848. XVIII. tcz. 13 § a szerint a nyomtatvány utján elkövetett vétségeknél a felelősségre vonandó személy ismeretes lévén: a beismerés enyhítő körülmény gyanánt nem mérlegelhető. A kir. törvényszék ítéletében felhívott többi enyhítő körülményeket azonban a kir. Ítélőtábla elfogadja s ezek mellett enyhítő gyanánt figyelembe veszi még a vádlottnak nagyszámú családtagjait is, míg súlyosító gyanánt tekinti, hogy vádlott tulajdon képen minden elfogadható ok nélkül sértette meg a főmagánvádlót. Ezen enyhítő és súlyosító körülményeknek kellő mérlegelése után a vádlottra kiszabott büntetés megfelelőnek találtatván, a kir. törvényszék ítéletének a vádlott büntetésének kiszabására vonatkozó része is helyben volt hagyandó. A büntetés végrehajtásának felfüggesztését a kir. Ítélőtábla nem rendelhette el, mert különös méltánylást érdemlő okokat a vádlottal szemben, ki a törvényadta jogát érvényesíteni kívánt főmagánvádló irányában követett el bűncselekményt, nem észlelt. A kir. törvényszék Ítéletének nem fellebbezett az a része, melylyel vádlott a vádba tett rágalmazás vétségének vádja alól felmentetett, а В P. 423. §. 3-ik bekezdése értelmében hagyatott érintetlenül. Budapesten, 1910 évi deezember 16 Csathó Ferencz sk. Dr. Istvánffy Lajos sk. Ezen Ítélet, az 1910. évi deezember hó 16-án lett kihirdetésekor jogerőre emelkedvén, végrehajtható. Kalocsa, 1911. január 7. Jámbory sk. A kiadvány hiteléül: SztanUovits Géza P. H. kiadó. M e g h i V ó a „Kiskunhalasi kölcsönös segélyzö egylet, mint szövetkezet“ 1911. február 2.-án, csütörtök d. u. 3 órakor a Halasi kereskedelmi bank’ r. t. helyiségében tartandó VI, dvi rendes közgyűlésére. Tárgysorozat: 1. Az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentése, a mérleg és eredményszámla előterjesztése, a nyereség felosztási javaslattal, határozathozatal az igazgatóság és felügyelőbizottságának adandó felmentés felett. 2. A fölszámoló 1905/1. évtársulat fölszámolóbizottságának jelentése a fölszámolás eredményéről és ennek kapcsán határozat a felmentvény megadása felett. 3. Az 1911 /VII. évtársulat megalakulásának bejelentése. 4. A jövő évben felszámoló 1906/11. óvtársulat felszámolóbizott- ságáuak kisorsolása és díjazásának megállapítása. 5. Az elnöknek 6 évre, 3 igazgatósági tagnak 3 évró és 1 uj igazgatósági tagnak 3 évre szóló választása. 6 A felügyelőbizottságnak 1 évre szóló választása. 7. Esetleges indítványok. Kiskunhalas, 1911. január 15 Az igazgatóság. Jegyzet: Az évi mérleg és számadások a közgyűlés előtt 8 nappal a szövetkezet helyiségében megtekinthetők. A közgyűlés határozathépességéhez legalább 20 tagnak jelenléte kívántatik, ha ennyi tag nem gyűl össze, a két hét múlva megtartandó közgyűlésen a megjelentek általános szótöbbséggel jogérvényesen határoznak Közgyűlésen az egylet minden tagja személyesen részt vehet, kivéve azon kiskorút, akit a töivényes képviselő, gyám vagy gondnok képvisel. Joga van a meg nem jelent tagnak egy másik tagot meghatalmazni. Minden tag csak egy megbízást vállalhat, mely megbízások a közgyűlést megelőzőleg az elnöknek adandók át.
