Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1911 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1911-07-12 / 28. szám
1911. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. julius 12. az anyát a családjának, (Helyeslés a jobboldalon.) hogy a családban teljesítse a legmagasztosabb, a legtökéletesebb és a legproduktivabb munkát, az anyaság munkáját. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) De ez ma már legyőzhetetlen akadályokba ütközik. Hiszen a kereső nőknek csaknem fele egész Európaszerte elvált asszony, özvegy vagy hajadon, nincs hova mennie, a másik fele pedig rá van utalva arra a keresetre, melylyel igyekszik hozzájárulni a háztartás költségeihez. Ettől a keresettől mi többé nem zárhatjuk el a nőket, hiszen olyan fejletlen iparú országban, mintamilyen hazánk, a munkásoknak csaknem negyedrésze női munkás. A szövő- és a fonóiparban az alkalmazottak nagyobb része, jóval több, mint a fele női munkás. Ezek az iparágak egyszerűen tönkremennének, ha a munkásnőket száműznék körükből. Lehetetlen tehát teljesen visszavezetni a nőt a családi élet szentélyébe. De arról igenis lehet gondoskodni, hogy szabályozza a törvényhozás azokat a feltételeket, azokat a viszonyokat, amelyek kijelölik a nők munkakörét. (Helyeslés jobbfelő.I) Arra van szükség, t. ház, hogy társadalmi munkamegosztás történjék nemek szerint; kiki találja meg a neméhez fűződő tehetsége szerint a munkakörét. (Helyeslés jobbfelöl.) Azt látjuk, hogy minél fejlettebb valamely államnak ipara, annál jobban specziálizálódik a női munkakör egyes különös iparágakban Eunek eredménye azután az, hogy a nők tanulni fognak és hogy nekünk kötelességünk gondoskodni arról, hogy a muukásnők minél jobban képezhessék magukat, mentül többet tanuljanak, hogy annál alkalmasabbak legyenek azokra a speciális munkakörökre és azoknak betöltésére. Tanult munkásnőkre van szükségünk, amikor azt látjuk, hogy még olyan iparilag fejlett és gazdag államban is, mint amilyen Németország, a munkásnőknek csaknem a fele tanulatlan. A viszonyok azonban egyre javulnak és igy be fog következni az az idő, talán nem is sokára, amikor sikerülni fog a nőket ezekre az iparágakra átvezetni. Ha ezekben fogják hivatásukat betölteni, akkor nem fognak a férfiakkal konkur- rálni, nem fogják lenyomni a férfiak munkabérét és ezzel nem fognak mintegy antiszociális hivatást teljesíteni. Arra kell törekednünk, hogy a családanyákat a modern kapitalizmusnak a rendszerébe beillesszük. (Igaz! Úgy van! jobbfelöl) Ez már igen sok müveit államban megtörtént, igy Amerikában, az európai államok egyikében- másikában, többé-kevésbbé különböző módon. Erre különböző eszközök állanak rendelkezésünkre, amint azt Amerikában, a Household Economic Associationban tapasztalhatjuk, továbbá Milánóban a Societa humanitáriában, ahol arra törekszenek, hogy a háztartás kieüzemü jellegét lehetőleg megszüntessék. Egy további lépés — és erre csak röviden mutatok reá — a gyermeknevelés, a gyermekfelügyelet szocializálása. Ezen szocializálásnak különböző módjai és eszközei vezetnek ahhoz a czélhoz minket, hogy a családanyát azon idő alatt, amig munkában van, pótolni tudjuk. A munkásnő - védelemnek eredete tulajdonképeu visszanyulik a múlt szá zad közepébe. Már akkor, 1847-ben, Angliában a szövő- és fonó-iparban foglalkoztatott nőknek tiz óra volt a napi munkaidejük. A kontinentális államok jóformán évtizedeken keresztül alig tettek valamit ezen a téren, de felébresztették a törvényhozásoknak lelkiisrneretét azok az igazán szomorú jelenségek, a melyek a Verein für Social - politik kutatásai, Philipovich lakásvizsgálatai nyomán jutottak napfényre. A 90-es években megkezdődött nagy arányokban a muukásnőknek védelme az európai államokban és e védelemnek betetőzése és koronája a német munkásnővédelmi törvény 1910-ben, mely a munkásnők napi munkaidejét 10 és éjjeli munkaszünetét 11 órában álla pitja meg. Az a törvényjavaslat, mely előttünk fekszik, egyik igen értékes alkotása a munkásnővédelemnek. A múlt viszo- ( nyaiból sarjadzik elő, fokozatos fejlő- I dóst mutat és különösen nagy súlyt ! fektet arra, hogy ne legyen nagy kü- j lönbség a férfi és a nő munkaideje között. nehogy ez a különbség kiűzze a nőket azokból az iparágakból, melyekben férfiakkal is helyettesíthetők. Egy érdekes kísérlet, bátor kezdeményezés és az első lépés abban az irányban, mely valamennyi magyar munkásnő munkaidejének szabályozására j törekszik. A magyar törvényhozás bölcsessége bizonyára méltányolni fogja azt a bölcs mérsékletet, mely számolni képes a fejletlen ipari viszonyokkal. Hiszen ez e törvényhozás mindig megértette a kor hivó szózatát a szocziálpolitika terén. A magyar politikai világnak nem volt egyetlen pártja sem, mely valaha is bármilyen munkaadó-szei vezetnek parlamenti exponense lett volna, {Úgy van! jóbbfelöl) és el kell ismernünk azt is, hogy hazánkban a munkaadó- szervezetek nem fejtettek ki olyau éles ellenállást a munkásvédelem ellen, minta nyugat-európai államokban. T. ház 1 Ez a törvényhozás már a közelmúltban is fényes példáját adta szocziálpolitikai érzékének. Láttuk ezt a munkásbiztositási törvény megalkotásánál, melyhez sok kritika férhet, de igen sok tekintetben megelőzte a nyugat-európai államokat Csak pár hónapja, hogy a foszfortilalomról szóló törvényjavaslat e ház minden pártjának és minden tagjának helyeslésével találkozott. {Igaz ! Úgy van ! jobbfelöl.) Hiszem, h<igy ez a törvényhozás tovább fog haladni a megkezdett utón és a szocziálpolitikai alkotásoknak hosszú és értékes sorozatával fogja szolgálni nemzeti kultúránknak és nemzeti gazdaságunknak a jövőjét. Ajánlom a törvényjavaslatot elfogadásra. {Elénk helyeslés és taps a jobboldalon.) A véderőjavaslat. az állam és a polgárok biztonsága megkívánja, hogy egy modern, humánus véderötörvény lépjen életbe, mely alkalmasságánál fogva képes legyen a hadsereget olyan színvonalra emelni, hogy az az ország védelmét hathatósan teljesíthesse. Éppen azért mindenki csak elismeréssel adózhat a kormánynak azért, hogy ezt a szükséges, a katonai kérdéseket gyökeresen megoldó törvény- javaslatot megalkotta, méy pedig oly fényes sikerrel, hogy ellene katonai szempontból kifogást még a túlzó ellen- I zékiek se emelhetnek akkor, ha a javaslatot figyelmesen, minden pártelfogultság nélkül tanulmányozzák. A véderőről szóló törvényjavaslatot a rövidebb tényleges szolgálati idő jellemzi. Ez különösen azért kívánatos, hogy a katonai szolgálat terhe csökkenjen és az egyes hadkötelezettekre igazságosabban és egyenletesebben oszoljék el. Ennek az a természetszerű következménye, hogy az ujonczlótszá- ! mot fel kell emelni. Ezt az emelést szükségessé teszi az is, hogy a tovább ! tartó veszteglés már az ország biztonságát veszélyezteti, az pedig mindenki előtt ismeretes, hogy a legdrágább béke i a legolcsóbb háborúnál is olcsóbb és jutányosabb Azok, kik az ujonczlótszám felemelésének megadását véráldozatnak mondják, s az ország előtt ellene a késhegyig menő harcz szükségességét hangoztatják, elfeledkeznek arról, hogy a kormány ezúttal is a szegény, föld- ■ mivelö nép érdekét tartotta szem előtt. Azáltal, hogy a gazdagabb, testi hibában nem szenvedő, katonai szolgálatra alkalmas legények besoroztatnak, ke- vesbedik az azelőtt beváltak terhe. Ha pedig valaki erre törekszik, azt mindennek, csak bűnnek nem lehet nevezni. Hogy pedig a létszámemelés rnenyI nyire szükséges, annak dokumentálására ide iktatok nehány számot, mely elég arra, hogy minden igaz magyart, kinek hazafisága nem hangos szólamokból áll, a kormány jó szándékáról meggyőzzön. Németország békelétszáma 622 ezer főből, Francziaországó 614 ezer főből (lakossága 10 millióval kevesebb mint Ausztria-Magyarországé), Oroszországé pedig 1 millió 410 ezer főből áll. Ezekkel szemben mi csak 416 ezer emberrel rendelkezünk, melybe mindenféle fegyvernem bele van számítva. Ha pedig a külföldi ujonczlétszámot vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy Magyarországé a többiekhez képest csekély. Szükséges tehát, hogy mi is lépést tartsunk a külfölddel, fejlesszük katonaságunkat, mely az ország megtámad- hatatlanságát biztosítja. S. Hírek. A halas—majsai vasút. A kereskedelemügyi minisztérium — mint ói tesülünk — fenti vasútra az ideiglenes építési engedélyt megadta. — Ez a hir megnyugtatja az aggodalmaskodókat, s megdönti azt az alapnólkül hangoztatott állítást, hogy a kereskedelemügyi minisztérium nem rokonszenvezik vasiunkkal. A halasi—majsai vasút építését tehát a vállalkozó bank megkezdheti, s meg is fogja, csak véget érjen az aratási és egyéb földmunka, mely a munkás-kezeket leköti. — Megtörténhetik, hogy azzal állnak elő nehányan, hogy a vasútépítésből nem lesz semmi azért, mivel csak „ideiglenes“ építési engedélyt adott a minisztérium. A félrevezetések megakadályozása czóljából megmagyarázzuk, miért került az „ideiglenes“ szó az ópitósi engedélybe. A minisztérium ugyanis csak a vasútnak a képviselőházbau való letárgyalása után hagyhatja el az „ideiglenes“ szót. A képviselőházbau való tárgyalás azonban csekélység, mivel van a városnak oly embere „ki tudja az útját és módját, hogyan kell a vasútépítést keresztül vinni.“ Halálozás, özv. Pipp Mihályné sz. Novák Eszter f. hó 5 én 56 éves korában meghalt. A közszeretetben álló uriasszonyt pénteken d. e. 10 órakor helyezték nagy részvét mellett örök nyugalomra. Egyháztanács választás. A kath. egyházianács három évi megbízatása a jövő hónapban lejár. Az uj választás augusztus 18 ára tűzetett ki. Eljegyzés. Bors Béla posta hivatalnok jegyet váltott Dobó Katával, dr. Dobó Menyhért nyug. gimn. tanár leányával. Uj veszedelem. A város déli felén elterülő szőlőkben gazdáink közül többen egy eddigeló nem igen ismert zöldes- szitiű hernyót észleltek a szőlőkön, mely a kocsányt megrágja, miáltal az leesik. E hernyó egyesek állítása szerint Bácskából került Halasra, mivel a szabadkai szőlőkben már ezelőtt észlelték. Jó lesz gazdáinknak vigyázni ! Ki akar vinczellér lenni ? A bihar- diószegi, egri; nagyeuyedi és pozsonyi vinczellériskolába való felvételre pályá- lyázati hirdetést tesz közzé a földmive- lésügyi miniszter. — A növendékek lakást és ellátást az iskolában kapnak. Ezért egy évre 280 koronát fizetnek. Szegénysorsu pályázóknak elengedik az ellátási dijat egészen, vagy félévig, ha igazolják szegénységüket. A kérvényeket az illetékes iskolák igazgatóságához kell beküldeni augusztus 15-ig. A tanítás október elsején kezdődik. Az épitővállalkozó gondossága. Egy olvasónk kérésére közöljük, hogy a bi- j róság a gondosságnak mely fokát köve- : teli az építési vállalkozótól. Eszerint: „Az építési vállalkozó gondtalanul jár el akkor, midőn egy gondosan kiválasztott és kiképzett pallóra bízza ugyan az egész építkezés vezetését, de veszélyes munkánál személyesen nem adta meg neki a kellő útmutatásokat.“ A sajtó képviselőnkről. Dr. Hegedűs Kálmán parlamenti beszédéről pártkülönbség nélkül dicsórőleg Írtak a fővárosi és vidéki lapok. Hosszas lenne azon közlemények leadása, ezért csupán egyet iktatunk ide, mely egy Just-párti politikájú orgánumban, a „Jász-Nk.- Szolnokmegyei Független Hirlap“- ban jelent meg. Szól pedig az eképen : „ Jász ember a képviselőházban. Azzal a titulussal kezdjük Hegedűs Kálmán első képviselőházi debutjéról a beszámolót, amelyik a hozzáfüződő érzések közül a legszivósabbat és leg büszkébbet emeli ki, a jász összetar tozandóság örömét, ha jász embernek sikere van. De ha udvariasság és testvéries tréfálódzás jogán rangsorban ezt a szempontot engedjük elsőnek, érdeme szerint a komoly munka és a tudományos műveltség eredményei közé kell iktatnunk ennek a jász embernek a felszólalását, amelyet a képviselőház junius 28-iki ülésén a nők éjjeli ipari munkájának szabályozásáról szóló törvényjavaslatok tárgyalásánál tartott, mint a javaslat előadója. Maga ez a tisztség, amelyet másodízben tölt be Hegedűs, jele annak, hogy jól informált és hivatott V körökben hivatottnak tartják, a sociá- lis kérdések olyan magas nívójú ismertetésére és az idevágó nagy terjedelmű szaktudás olyan súlyú képviseletével, mint a minőt a törvényhozás előadói fuuktiója megkíván. Beszéde tartalma és az elismerés, melylyel fogadták, bizonyság arra, hogy a hozzáfűzött várakozást stílusosan, áttekintésre, önállóságra és ami legfőbb, az igazságkeresósre és szereltére valló módon váltotta be. Ha meg nem haragszik érte, mi magunk is üdvözöljük e helyütt, mint azon kevesek egyikót. akik átértik az önzetlen kulturmunka szükségét, értékét és átérzik az ilyen munkások solidaritását.“ Uj vasút. Kiskőrös község a tervezett Kecskemét—Kiskőrös—halasi vasút kiépítésén fáiadozik, hogy állomását vasúti góczponttá tegye. A vasút kiépítése tárgyában legközelebb értekezletet tart, melyre az érdekelteket meghívta. — E vasút a halasi gazdaközön- x ség érdeklődését is kivívta egykor, azonban most felőle nem igen esik szó. Pedig e fontos vasút, mely a város megközelíthetetlen homokterületeit tenne értékesebbé, nagyon megérdemli a vele való alapos foglalkozást. Megyénk közgyűlése. Pestmegye törvényhatósági bizottsága hétfőn d. e. közgyűlést tartott, hogy a nagy meny- nyiségben összetorlódott ügyeket még a nyári szünet előtt letárgyalhassa. Munkásházak. Kalocsán 17 munkásházat építenek. — E példát jó lenne Halas városának is követnie, mivel nálunk éppen úgy mint másutt, valóságos kálváriát kell a szegényebb embereknek lakáskereséskorjárniok. Vasút és az aratás. Mivel most van az aratás ideje, a vasutigazgatóság megkereste a várost az iránt, hogy az aratók a vasuttöltóstől legalább 100 méter távolságra helyezzék keresztbe a learatott gabonát, mert tűzkárokért a vasutigazgatóság semmiféle felelősséget nem vállal. Rendőri hir. A rendőrkapitányság ifj. Major József 27 éves napszámost közrend elleni kihágásért 2 napi elzárásra és 10 kor. pénzbüntetésre ítélte. Megmozdult a föld. Halas várost szombaton virradóra 2 órakor hatalmas földindulás rázta meg, mely körülbelül egy perczig tartott. Kémes jelenség volt ez a földindulás, amely az éjszaka halk csöndjében átvonult rajtunk. Megrázkódtak a házak, recsegtek az ajtók, csörömpöltek az ablakok, meglendültek az ágyak s mozgott kisórtetiesen minden bútordarab. Az órák ingái össze-vissza ütődtek s végül reszketve megálltak. Mintha száz boszorkány járt volna minden szó-
