Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1911 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1911-07-05 / 27. szám

1911. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. julius 5. az individualizmus elvén épült fel, nem volt képes befogadni azokat a tanokat, amelyek még a munkásosztály akarata ellenére történő munkásvédelemnek is helyességét és jogosságát hirdették. Azt tapasztalták, hogy magukban a munkásokban is felébredt az a büszke osztályöntudat, amelynek termékeit a hatalmas munkásszervezetekben Európa szerte láthatjuk. De az ő szellemi szín­vonaluk határai nem terjedtek túl egy munkásnemzedék életén és épen azért igen gyakran találkozunk azzal a jelen­séggel, hogy maga a munkásosztály szegült ellene a munkásvédelemnek, mert nem akarta azokat a pillanatnyi előnyöket feláldozni, amelyeket élvezett, a jövő munkásnerazedek és saját jövő sorsának biztosítása érdekében. Ami az uralkodó osztályokat, a kapitalistákat rávezelte arra, hogy a munkásokkal törődjenek, hogy a munkásvédelem eszközeihez nyúljanak, az tulajdonkópen a saját maguk érdekének belátása volt. Észrevették azt, hogy a munkásvédelem révén sokkal értékesebb munkásanyagra tesznek szert, amely nagyobb munka­értéket tud produkálni, mint az általuk kizsákmányolt, a munka által teljesen tönkretett és enervált, gyenge munkás­tömeg. Az élet a maga siralmas példáival ennek a belátásnak megérlelődésót siet­tette. Munkában megrokkant, vézna, halavány munkásgyermekeknek és nők­nek egész serege állott a gyáripar szol­gálatában. Es ebben a szomorú hadse­regben, mindjobban és jobban, szinte járványszerüen szedte áldozatait a halál, úgy hogy már az a gondolat kisértett, hogy nem fog-e kihalni a jövő munkás­nemzedék, az a munkásnemzedók, a melyre az egyre jobban fejlődő ipar­nak mind nagyobb és nagyobb szük­sége van. A mi a társadalomnak figyelmét a szocziálpolitikára ráirányította, az a gyermekvédelem; innen már csak egy lépés a nővédelem, az a nő­védelem, amely az anyaság védel­mével kezdődik. A munkásvódelem- nek ezen része elől a legridegebb kapitalista osztály sem zárkózhatott el. mert hiszen itt már nem lehetett hi­vatkozni az egyéni szabadság elvére sem, mert ólt és virágzott akkor is az a balitélet, hogy a nő kiskorú a férfival szemben, hogy a nő gyámkodásra szo­rul, ennélfogva ha a nőt gyámolitani akarjuk, akkor szerintük nincs az egyéni szabadságnak sérelme szóban. A mun­kaadók pedig belátták azt, hogy csak úgy biztosíthatják a maguk számára egy erőteljes és életképes munkásosz­tály képződését, hogyha a nőt mindig nagyobb és nagyobb, fokozottabb és fokozottabb védelemben részesítik. Es az egyoldalú kapitalista érdek szem­pontjából sem lehetett kifogást tenniük, mert hiszen a nő az ő alacsony mun­kabérével lenyomta a férfimun- kások munkabérét és csökkentette azon követelések kivívásának lehető­ségét, amelyeket a munkások a munka­adókkal szemben támasztottak. De, t. ház, ami legjobban siettette a munkás­nő védelmét, az a szomorú tapasztalat, hogy a nőknek szervezete sokkal gyen­gébb, nem képes daczolni azokkal a viszontagságokkal, a melyek különösen a gyáriparban éreztetik pusztító hatá­sukat. Erre a körülményre semmi sem világit rá jobban, mint az a kétségte­lenül megállapított igazság, hogy ipari kerületekben legkisebb a születések száma és legnagyobb a gyermekha­landóság. T. kép viselőház 1 A nő védelme tu­lajdonképp!] a gyermeknek védelme, a jövő generácziónak biztosítása. A mo­dern népességi politika nagy számok­kal dolgozik. A nemzeti termelésnek legértékesebb tényezője az eleven erő, az ember. Ez az igazi eleven tőke, a melynek biztosítására kell törekednie az igazi népességi politikának, az igazi gazdasági politikának, az igazi szoci­ális politikának. Egy magasabb tör­vényhozói feladatnak az a czélja, hogy egyrészt kvantitative biztosítsa, hogy minél nagyobb népességre tegyünk szert, de másrészt gondoskodjék arról, hogy kvalitative is erős, életképes mun­kásosztály képződjék. Mert az ipari élet fejlődésének, a gazdasági élet virágzá­sának legszilárdabb alapja egy erős munkásosztály, egy megelégedett mun­kásosztály, egy a kultúra magas színvo­nalára emelt munkásosztály. A nemzet érdekét igazáu képviselő, szivén viselő gazdasági politikának ez a czélja. (Ugi/ van ! a jobboldalon.) Ez a czélja a munkásvódelemnek is és különösen a munkásvédelem azon ágának, a mely a nő védelmében a jövő generáczióról gondoskodik, ajövő mun­kás generácziót biztosítja a nemzeti termelés számára. (Úgy van! a jobb­oldalon.) T. ház ! A munkásnő-védelemnek a család küszöbén meg kell állnia. Az a törvényalkotás, a melynek bevallott czélja az, hogy visszavezesse a nőt a családi élet szentélyébe, az a törvényalkotás csak egy álszen­teskedő, egy tartuffe i szocziálpolitiká- nak szülöttje, amely nem akar és nem tud számolni a változó kor haladó vi­szonyaival és a fejlődő világ átalakuló intézményeivel. Azt látjuk, hogy a munkásvilágban nincs meg többé az a családi élet, amelynek regényességéről, patriarchális boldogságáról oly érzel­gősen tudnak beszólni naiv álmodozók és nagyon is tudatos hipokriták. (Folytatása következik) Városi közgyűlés. A város képviselőtestülete múlt szer­dán rendkívüli közgyűlést tartott. A napirendre Kolozsváry Kiss Ferencz interpellációja után rátérvén, Marcsa Istvánnal és Varga Tarhós Istvánneval kötött adás-vevési szerződéseket jóvá­hagyta a gyűlés, s tudomásul vette a vármegye törvényhatósági bizottságának Hirháger Károly végkielégítése tár­gyában hozott határozatát. A vármegye törvényhatósági bizott­sága Kiskunhalast a megyei XVlII-ik hordójelzői kerületbe osztotta. A gyű­lés ez ellen fellebbezéssel élt., mivel városunknak jogában áll önálló hordó­jelzői hivatalt felállítani. Olvastatott ezután a törvényhatósági bizottság véghatározata, melylyel a vár­megye tiszti, segéd, kezelő és szolga- személyzete létszámának szaporí­tását s Hajós község székhel­lyel uj járási székhely felállí­tását határozta el. Erre vonatkozólag a tanács javasolta, hogy mivel a járási székhelynek Hajóson leendő elhelye­zése esetén Kiskunhalas város közön­ségének azon régi óhaja, hogy Kiskun­halas járási szókhelylyé tétessék, — meghiúsulna, annak kijelentésével, hogy a város közönsége a főszolgabírói hivatal részére alkalmas hivatalhelyi­séget teljesen ingyen biztosit, a kép­viselőtestület a törvényhatóság határo­zata ellen éljen fellebbezéssel, annak megváltoztatását s járási székhelyül Kiskunhalas város kijelölését kérelmez­ze. — A képviselőtestület a tanács ja­vaslatát magáévá tette. A megyei alispán a városhoz lekül­dött határozatában kimondotta, hogy mivel Kovács József anyakönyvi tanács­nok 1896-ban ezen állásra a képviselő­testület azon határozati kijelentésével választatott meg, hogy állása nem hat évről hat évre töltetik be, az anyakönyv- vezető-tanácsnoki állást a szerzett jogra való tekintettel megüresedettnek nem tekinti, s annak ujabbi betöltése iránt a további intézkedéseket beszün­teti. Ez ellen a gyűlés fellebbezés be­adását határozta el. A gyűlés tudomásul vette a törvény- hatóság azon határozatát, mely szerint város Fő-utczáján végig vonuló kun- szentmiklós—szabadkai törvényhatósági közút szakaszát a város kezelése alá bocsájtjn loly feltétellel, hogy azt a város az eddigi jókarbau fentartani köteles. Magyar Endre ipariskolai igazgató az 1911/12 tanév kezdetére az iparos- tauoncz iskolához egy közismereti osz­tály felállítását kérte — mely azonban, mivel a gyűlés erről már azelőtt intéz­kedett, tárgytalanná vált. A képviselőtestület a tanács által felhozott indokok alapján kimondotta, hogy az 1912. deczember 29 én vá­lasztandó képviselők megbízatása csak 5 évre fog terjedni, hogy a választási határidő pontos időre legyen terelhető. a Propper-fóle lakháznak iskolai czélokra havi 60 korona bérösszegért való kibérlését, a Natkai-fóle szigeten túl levő zsoinbós terület bérbeadását, Nagy Mária Filó Ferenczné nyugdij- járulék iránti kérelmének elutasítását és Mészáros K. Antalnó háza raellietti területnek ifj. Gyulai Sándor részére való bérbeadását a gyűlés jóváhagyó tudomásul vette, — s ezzel befejeződött. Hírek. Iskoláink építése. Jelentettük már, hogy a vallás és közoktatásügyi minisz­ter a halasi iskolák felépítésére 180 ezer koronát utalványozott. Most egy újabb, örvendetes dolgot adhatunk hí­rül, azt, hogy az iskolaépítésre a ver­senytárgyalási hirdetményt (lásdd la­punk jelen számának hirdetési rovatát) már kibocsájtották. így tehát hamaro­san tető alá kerülnek iskoláink. Gyászeset. Súlyos csapás érte dr. Gesmai József városi alorvost. Józsika nevű 10 éves fia mujt hó 29 én meg­halt. Vasárnap délelőtt temették. A mélységes gyászba borult család iránt általános a részvét. Tanítói állások betöltése. Az állami iskolai gondnokság múlt vasárnapi ülésén a kultuszminiszter által engedé­lyezett négy városi tanítói állás betöl­tése iránt akként intézkedett, hogy a számos pályázó közül Bán György, Dézsi István és Szabó Gizella pusztai tanítókat ajánlotta a városba való áthe­lyezésre. A negyedik állás Szűcs Ilo­nának időközben a városba való helye­zésével már betöltetett, igy az intézke­dés szüksége elesett. Amennyiben a miniszter a jelölés értelmében intézke­dik, a megüresedő füzesi iskolához Korda Ilonát, a balotaihoz Tóth Julián- nát ajánlotta. — A gondnokságot je­lölése körül két szempont vezette. Egyik az. hogy a két férfi tanítónak a miniszteri rendelet szerint — amint most következett — reformátusnak kel­lett lenuie, a másik az, hogy úgy az uj állásoknál, mint a megüresülóknól a pusztai iskoláknál tett szolgálatot mél­tassa és városunk szülötteit támogassa. Csendőrkaszárnya. A belügyminisz­tériumban már határoztak a fölött, hogy hol építtessék az uj csendőrkaszárnya. A sok ajánlat (Ozegléd, Gödöllő, stb.) közül Halasét fogadták el. Állategészségügyünk tanulmányo­zása. 'forda város Halasra küldte Hajdú József állatorvost, hogy állategészség­ügyünket és hullaégető kemenczéuket tanulmányozza. Hajdú a látottak fölött tetszését nyilvánította azzal, hogy Tordán halasi mintára fognak hulla­égető kemenczét építeni. Törvényszéki ítélet. Kocsis Elek büntetett előéletű szolga fölött az el- mu't héten ítélkezett a kalocsai tör­vényszék. Vádlott ugyanis szolgálat­adójától, Keresztes József halasi ven­déglőstől 157 kor. készpénzt ellopott. Ezért 10 havi fogházra Ítélték. Érettségi. A szóbeli érettségi vizs­gálatok junius 26, 27 és 28-án tartat­tak meg. A 24 szóbelire bocsájtott ifjú közül jelesen érett lett: Huszár László, Papp Jenő, Paul Károly, és Rozuai Zsigmond. Jól érett : Basch Imre, Hetényi Mátyás, Konesek István, Eeisz- ter Fülöp, Sokét István, Szombathi Sándor és Volf Artur. Két hónapra visszavetettek egy-egy tárgyból két ifjút. A halasi tanfelügyelőség, a tanfel­ügyelői hivatalt a város a Fő-utczai Kohn Abris-fóle házban rendezte be. A hivatal vezetője, Szentgyörgyi Lajos tanfelügyelő már Halasra érkezett, s működését megkezdte. — Szerénység, munkakedv és kitűnő modor jellemzik tanfelügyelőnket, ki jó tulajdonságai folytán hamarosan megfogja nyerni a város közönségének szeretett, tiszte­letét. Üdvözöljük a kiváló pedagógust. Hurokra került czigányok. Rövid idei pihenés után ismét a „lettek“ mezejére léptek a környékbeli czigá­nyok s működésüket kifosztott házak, kunyhók és udvarok jelzik. Városunkba is ellátogatott egy, a környékből már kitiltott kóbor czigánykaraván, s a Bessenyei-telepen ütött tanyát. A ható­ság erről tudomást szerzett, oda kiment, de már csak az asszonvokat, gyerme­keket találta ott, a férfiak elmenekül­tek. — Múlt csütörtökön Keczelen a csendőrök elfogtak két megszökött czigányt és Halasra hozták. Az utóbbiak Keczelen betörést, rablást követtek el. Doktorrá avatás, ifj. Bartek Lajost múlt hó 27-én avatták a kolozsvári Tudomány Egyetemen az államtudo­mányok doktorává. A vakokért. Az anyakönyvi hivatalban ki­tett perselybe a vakok részére az elmúlt évben 24 korona 44 fillér gyűlt össze. A gyűjtésért a vakokat gyámolitó orsz. egyesület meleghangú levélben mondott köszönetét Kovács József auyaköuyvvezetőuek. — Az egyesület jótéte­ményében 1910-ben 224 világtalan részesült, kik között csupán egy halasi volt : Kovács József 24 éves fiatalember. Enyves kéz. Bor Cs Pál 21 éves, tényleges katonai szolgálatot teljesítő honvéd lopással vádolva állotta kalocsai törvényszék előtt, mivel Fehértó pusz­tán az ottani vadásztársaságtól edény- féléket és ruhanemiieket lopott. Bort 8 havi fogházra Ítélték. Az ítélet jogerős. Egyháztanácsi ülés. A ref. egyház- tanács legutóbbi ülésén iskolákat érintő ügyeket tárgyalt. Ezen ülésen ülésen szóba került a Páka-puszta is, erről azonban határozatot nem hoztak. Tánczmulatság. A kath. körnek múlt hó 29-én, Péter-Pálkor megtartott jól sikerül mu­latságán jelen voltak asszonyok: Fodor Andrásáé, Pintér Lászlóné, Nagy Sáudorué, Kovács Gáborné, Nagy Györgyné, Körösi An- talué. Körösi Jenöné, Babenyeez Dezsőné, Vida Imréné, l-ekete Sándorné, Király Gy. Bene- dekné, Halász Józsefné, Kiss Sándorné, Gaál Antalné. Hoch Adámné, Gujás Gaborné, Roz­maring Sándorné, Király Gy. Vendelné, Ká­rász Mihályné, Karácsonyi Lajosné, Haeh Je- DŐné, Tumbász Józsefné, Kovács Lászlóné. Leányok: Fodor Annuska, Pintér Esztike, Nagy Esztike, Kovács Erzsiké. Androvics An- nuska, Nagy Veronka, Harnóezi Etuska, Har- nóczi Zsófika, Körösi Jolánka, Vida Margitka, Krammer Mariska, Király Gy. Zsófika, Halász Teruska, Nagyapáti Mariska, Gujás Etelka, Rozmaring Mariska, Kit ály Gy. Juliska, Kárász Ilonka. Krammer Mariska, Hach Mariska, Kristóf Juliska. Kováes Giziké. Felälfiz et­te к : Babenyeez Móricz, Kiss Rabata Sándor 2—2 koronát. Kecskés Gyula, Kiss János, Vida István, Király Gy. Márton, Szvetnik Kálmán, Halász D Gyula, Halász D. Lajos, Halász D Károly, Harkai István, Harkai Ferencz és Hegyes Dezső 1 — 1 koronát. Feró Lajos 60 fillért, Androvics Annuska, Kovács Erzsiké 40—40 fillért. — A felülfizetésekért ezúton moud köszönetét az elnökség. Villámcsapás. A hétfői zivatar alkal­mával a villám beleesapott Nagy Pál Ferencz füzesi istállójába és három tehenet agyonsujtott. Kényelmes ujságelőfizetési mód. Aki valamely lapra előfizetni akar, az a lap és saját czimón kívül küldje be kiadó- hivatalunkba az illető lap előfizetési összegét, — hirlapirodánk a továbbiakat elintézi. Rendőri hírek. A rendőrkapitányság Nedó Sándor zenész-czigányt egynapi elzárásra átváltoztatható 10 korona pénzbüntetésre ítélte részeg állapotban elkövetett közbotrány oko­zásért és közszemérem ellen elkövetett kihágásért. — Budai Pál 18 éves házi cseléd szolgálati helyének ok nél­kül való elhagyásáért 8 napi elzárásra átváltoztatható 12 kor. pénzbírságra Ítéltetett. — id. Orbán István balotai tanyáján a szarvasmarhák közt a bika egy bornyut megszűrt oly mó­don, hogy az kényszervágás alá került volna. Orbán azonban minden bejelen­tés és állatorvosi vizsgálat nélkül a borjú busát közfogyasztásra bocsájtotta. A rendői kapitányság által ezért köz­egészség és testi épség elleni kihágá­sért 100 korona pénzbírsággal sujtatott, mely 6 napi elzárásra átváltoztatható. — Kókai Lajos bérkocsis 6 kor. pénzbüntetést kapott azért, mivel mint vasúti ügyeletes f. hó 2-án éjjel 8 óra-

Next

/
Thumbnails
Contents