Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1908 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1908-06-03 / 23. szám

1908

jnnius 3.

Kiskun-Halas helyi értesítője.

megfizetésére kötelezte. Elítélte továbbá Király Gy. Józsefné Szokolai Karolinát rágalmazásért 2 napi fogházra és 10 korona pénzbüntetésre.

Rendőri hírek. Kethena Etelt szolgálatának el nem foglalásáért, 30 korona pénzbírságra, — Biró János koldust botrányos ró szegsógért 10 korona pénzbünte tésre, — Perenczi Mihály 76 éves napszámost pedig botrány okozásért 1 napi elzárásra és 10 korona pénzbírságra Ítélte a rendőrkapitány.

Ingatlanok aűás-méso.

Mészáros Mátyás megvette Horváth János 807 n. öl. fehértói ingatlanát 600 koronáért.

Mészáros Mátyás megvette Horváth Tamás 807 n. öl fehértói ingatlanát 600 koronáért.

Ambrus György és neje megvették Fö'des István fehér tói ingatlanát 750 koronáért.

Tóth Istvánná és gyermekei megvették Egregi Horváth János lakóházát és 346 n. öl telkét 13600 koronáért.

ifj. Mozgai D. Mihály megvette Dr. Morava Károly szőlőbeli ille; ő- ségót 545 koronáért.

Csikós József és neje Marko Julia megvették Rébék Sándor és neje 1 hold ingatlanát 304 koronáért.

Berki Sándor és neje Pap T. Mária megvették Kun T. Aulai lakóházát és 378 u. öl telkét 4400 koronáért.

Kis Gergely megvette Fekete Antal 10 hold ingatlanát 4400 koronáért.

Gazdag Sándor és neje megvették Csapó Benőné 424 u. öl veteményesét 480 koronáért.

Lázár István megvette Modok Juliánná 684 n. öl szőlőjét 460 koronáért

Budai István és neje Sörös Zsófia megvették Kis Imre és társai 2 hold 671 n. öl ingatlanát 2158 koronáért.

Komlós Lajos és neje Sárközi Jula megvették Kis Imre és társai 1 hold 800 n. ól füzesi szántóföidjót 1520 koronáért.

Kis Mária Nagy Pál Istvánná megvette Kis Imre és társai lakóházból! illetőségét 1800 koronáért.

Bodizs Juliánná megvette Kis K. Mihály és neje Darabos Anna lakóházát és telkét 1900 koronáért.

Tóth Perencz és neje Báli Fran- cziska megvették Tiriez Lajos 255 n. öl alsószállási ingatlanát 660 koronáért.

Sütő Zsófia és Béni kiskorúak megvették Kis P. Lajosné lakház és telekbőli */s-ad rósz illetőségét 602 kor. 66 füléiért

Gál Sándor megvette Modok Gy. István és neje Németh A. Sára ná- dasbóli illetőségét 10 koronáért.

Gál Sándor megvette Dobrádi Imrónó és társai nádasbóji illetőségét 46 koronáért.

Körösi Pál megvette Halász I). László 1 hold 230 n. öl ingatlanát 2000 koronáért.

Tar Lajos megvette Bekányi Johanna és társai 1 hold 405 n. öl szőlőjét 1300 koronáért.

Tegzes László és neje Ván Rozália megvették Péter Miklósné lakházát és 100 n. telkét 1000 koronáért.

Népesedési mozgalom.

— május 26. junius 2. —

Születtek:

Péter Sándor és Ladányi Juliannának József i evü fiuk. Csincsák Máriának Antal Imre nevű fia. Gav- lik Pál és Hegyes Teréziának Kálmán Károly nevű fiuk. Molnár Balázs és Csontos Teréziának Terézia nevű leányuk. Kollár Pál és Dági Judithnak Pál nevű fiuk. Perenczi Perencz és Borbás Teréziának iker szülés Nándor és Illés nevű fiuk. Szőke Lajos és Csányi Teréziának Vilmos nevű fiuk. Bábud István és Nagy Ozírok Zsuzsannának Eszter nevű leányuk. Pálfi István és Szabó Batancs Juliannának Perencz nevű fiuk. Madaras István és Torkos Máriának Mária nevű leányuk, Ács Sánta Mihály és Ábrahám Rozáliának Antal nevű fiuk. Faddi Perencz és Király Gy. Veronának Maigit nevű leányuk. Bercsényi József és Korom Erzsébetnek Balázs nevű fiuk.

Meghaltak:

Simonyi Irén Erzsébet 6 hónapos korban, özv. Kállai Sándor Tegzes Sára 75 éves,Kis Juliánná 3 hónapos, Földvári Sándor 1 hónapos, Molnár Mihály kisbirtokos 57 éves, özv. Rácz Jánosnó Harkai Juliánná 63 éves korban.

Kihirdetett jegyesek:

Józsa Mihály Kis Tamás Fran- cziskával.

Egybekeltek:

Csatári Sándor Svóda Erzsébet Etelkával.

Közgazdaság.

A vámszövetség és bankközösség problémája.

Csetónyi József váró sunk fiatal szülötte egyike a halasi ifjabb nemzedék azon gyórszámu tagjainak, kiket magasabb törekvések lelkesítenek s kik tehetségük és készültségüknél fogva hivatva vannak a köznapi élet köréből kiemelkedni s megindulni olyan irányok felé, melyek magukat és a hozzájuk tartozókat a legszebb reményekre jogosítják. Régóta érdeklődő figyelemmel kísérjük működését s örömmel és büszkeséggel látjuk és számon tartjuk előre haladásának minden mozzanatát azon a pályán, melyet maga elé kitűzött.

Legutóbb a fenti czimen egy nagyórdekü könyvet bocsátott közre azon ügyekről, melyek az utóbbi óvekbeu nemzetünk közéletét első sorban foglalkoztatják. A könyv az osztrák-magyar kiegyezés nagy kérdését tárgyalja, oly emelkedett álláspontról, a honnót az egész promlema teljesen uj megvilágításban tűnik az olvasó elé.

A modern nemzetgazdaság megállapításait és nézőpontjait eddigeló túlnyomóan csak az osztrákok vagy az azok szellemében elfogult hazai szerzők alkalmazták a két ország közti viszonyok megvilágítására s a magyar közélet híjával volt mindez ideig olyan fejtegetésnek, mely a tudomány mai állásából, de magyar szempontból tekintse az itt szóban levő vitás kérdéseket.

Ennek tulajdonítható az, hogy e bennünket legközvetlenebbül érdeklő ügyek felöl a legtóvesztettebb felfogások vannak elterjedve. A gazdasági önállóságnak szükséges voltát a hazai közönség azt lehet mondani inkább csak ösztönszerüleg érzi, de a nagykópű elméletekkel szemben reális érvekkel támogatni alig tudja, mivel e kérdések felöl csupán az osztrák érdekeket szolgáló Kautz Gyulák és társaik fejtegetései hallhatók és olvashatók napról napra. E fejtegetések avval a felfogással töltik tele a levegőt, hogy nemzeti függetlenségünknek semmi hija nincs, mert Magyarország minden belső ügyét maga intézi s csupán a forgalom érdekeiből, az európai helyzetre való tekintetből és saját legjobban felfogott érdekéből kell fentartania a gazdasági stb. ügyek közösségét.

Osetényi könyve megdönti azt a felfogást, hogy a nemzeti életet külön lehet választani gazdasági életre, melyet egy más országgal közösen folytat, s aztán külöu közjogi, cul- turális és politikai életre, melyet önállóan intéz. Kimutatja, hogy a nemzeti élet minden nyilvánulásában egységes s a fentebb említett különválasztás képtelenség. Ha a nemzeti élet egyik ágának fejlődési föltételei hiányzanak, akkor meg van bénulva az egész s a gazdasági élet önállósága nélkül a politikai, culturális stb. önállóság is csak fictió.

E szempontból tárgyalja a könyv az egész vám és bankkérdést s kétségtelen érvekkel mutatja ki, hogy a gazdasági önállóság a nemzeti önállóságnak nélkülözhetetlen föltétele. — A könyvről a fővárosi nagy lapokban is a legelismerőbb méltatásokat olvassuk s hisszük, hogy közönségünk is városuuk derék szülöttének ez első nagyobbszabásu műve iránt szintén megfelelő érdeklődést fog tanúsítani. — A könyv bolti ára 3 korona. Megrendelhető a „Budapesti Hírlap“ kiadóhivatalában vagy Práger Perencz könyvkereskedésében.