Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1908 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1908-05-20 / 21. szám
1908. Az iskolák építési ügye. Köztudomású, hogy az elemi népiskolák államosításakor a város szerződésileg kötelezte magát arra hogy a szükséges iskolai épületeket úgy a város belterületén, mint a pusztákon saját költségén telepítteti s az e czélra szükségelt összeg törlesztésére átengedte az állam a kerek számban 20.000 koronát tevő azt a summát, melyet eddig a város a tanítók fizetésére fordított. Azok, akik az államosítás kitartó lelkes hívei voltak, azon meggyőződésben áltak, hogy azzal a város terhén könnyíteni lehet; s nem is merték el dr. Babó Mihály figyelmeztetését jogosultnak, melyben azt mondta, hogy „az iskolák államosításával a város kiadásainak és pótadójának csökkentése kizárt dolog, mert azt amit eddig az iskolákra fordított a város, az állam követelni fogja s igy csupán az lehetséges, hogy a jövőben az iskolák kikerülhetetlen szaporításával járó többlet kiadások egy részét átháríthatja a város az államra“. Dr. Babó Mihály ezen s más nyomós okokból nem volt barátja az államosításnak, de mert azt a képviselőtestület elhatározta és kívánta, a közgyűlés felkérése folytán eljárt, hogy az megtörténjék, s hosszabb munka után sikerült is a szerződés megkötése, melynek alapján az állam a községi elemi népiskolákat a múlt év őszén átvette. Már az első lépésnél kitűnt azonban az, hogy dr. Babó Mihály előrelátó figyelmeztetése alapos és indokolt volt, s főleg beigazolódott az a tervbe vett iskolai építkezések kérdésénél, amennyiben kitűnt, hogy erre a czélra legkevesebb 600.000 korona kölcsönt kell felvenni, s az erre az állam által átengedett, kerek összegben 20.000 korona, a mai pénzviszonyok mellett a kamat és törlesztési összegnek felénél csak valamivel több, s igy az építkezésből mármost 10—12 ezer korona évi teher, többlet kiadás hárul a városra még az esetben is, ha a számításba vett 600,000 korona elég lesz az építkezésre, holott a tapasztalat azt mutatja, hogy minden köz- épitkezés legalább másfél annyiba kerül, mint amennyibe előirányoz- tatott; s azt véve figyelembe, tartani lehet attól, hogy a városra háruló évi többlet kiadás 15— 20 ezer koronára emelkedik, nem is számítva a berendezés, a fenntartás és biztosítás nagy összegű kiadásait. Azt hihetne s indokoltnak is tarthatná bárki, hogy a dolog ily állásában Dr. Babó Mihály álláspontját igazoltnak látván, magára hagyja a várost súlyos helyzetében azzal az indokolással, hogy miután annak idejében reá nem hallgattak, hát nem tartozik reá a dolog. Ámde Dr. Babó Mihály az az ember, aki még magán ügyekben sem tud neheztelni és haragot tarKiskun-Halas helyi értesítője. tani, közügyben pedig még kevésbé és sokkal jobban szereti szülővárosát és ennek közönségét, semhogy síkra ne szálljon akkor, midőn azt a közérdek parancsolja, amint ezt már több Ízben tapasztaltuk, s a csütörtöki közgyűlésen újból észlelhettük abból, hogy Dr. Babó Mihály a tizenkettedik órában ugyan, de mégis a legjobbkor, —mert a tények megdönthetetlen bizonyító erejével indokolhatott, — megtette azt az indítványt, mely a milyen egyszerű, ép oly hatásos s eredmónyé- nyében üdvös a városra, amellyel kimondatott, hogy a város nem épit, hanem az e czélra rendelkezésre álló évi kerekszámban 20.000 korona összeget rendelkezésére bo- csájtja az államnak, s felkéri és megbízza a kir. kormányt a közgyűlés, hogy a város által adandó telkeken az iskolaépítést államilag eszközöltesse. Dr Babó Mihálynak bizonyára nagy lelki megnyugvás, hogy a képviselőtestület névszerinti szavazás sál egyhangúlag elfogadta az általa tett indítványt, melynek keresztül vitele esetén, a különben is nagy pótadóval működő város és közönsége legalább fél századon át legkevesebb évi tizenötezer korona újabb kiadástól menekül meg, s igy végeredményben (nem is számítva az időközi kamatokat) főösz- szegben hétszázötvenezer koronát takarít meg a város csupán a mostani tervezett építkezésnél, s egyidejűleg elhárítja magától azt a veszedelmet, hogy a további az idők folyamán szükséges építkezések költsége a nyakába szakadjon. Abbau a tudatban és meggyőződésben, hogy dr. Babó Mihály úgy is mint a város polgára, úgy is mint annak országgyűlési képviselője szokásához híven zajtalanul ugyan, de kitartóan fog az elöljárósággal vállvetve dolgozni azon hogy elfogadott indítványa az illetékes helyen érvényesüljön — mi a magunk részéről melegen üdvözöljük dr. Babó Mihályt indítványa megtételéért, mert az ékesen szóló bizonyítéka annak, hogy a város és polgárai iránti szeretete teljes és érintetlen — a képviselő testületet pedig üdvözöljük az egyhangú határozatért, mert abban amellett hogy védi a város érdekét, kifejezését látjuk annak, hogy bizalommal és elismeréssel vandr. Babó Mihálykópességeésközjóra törekvő munkássága iránt, s elis meri annak a vezetésre vonatkozó kipróbált hivatottságát is, s örülünk az erők egyesülésének, mert csak az összetartó munkának lehet meg a kívánt jó eredménye. Politikai szemle. A költségvetés vitájának egyhangúságából gazdag színekkel vi- láglik ki Kossuth Perencz kereskedelmi miniszter expozéja, melyet a képviselőház szombat esti ülésén május 20. mondott el, miután Dr. Babó Mihály a kereskedelmi minisztérium 1908 évi költségvetését, mint előadó ismertette és a képviselőház élénk helyeslése közben elfogadásra ajánlotta. Kossuth beszéde egy nagyszabású magyar kereskedelmi politika perspektíváját tárja elénk. Tények fölsorolásából állott az egész beszéd. Minden hivalkodás nélkül csak épen rámutatott Kossuth, hogy minisztersége alatt mit tett, mit végzett. Eredményeinek élén két nagyszabású esemény biztosítása áll: biztosítása annak, hogy 1917-re az önálló vámterületet föláilithatjuk és biztosítása annak, hogy 1911-ben élhetünk az önálló nemzeti bank fölállításának jogával. A kereskedelmi minisztérium egész munkássága pedig odairányult hogy a gazdasági önállóság létalapját a gazdasági megerősödéssel megteremtse. Ezt czélozta a nagyszabású iparfejlesztési akczió, az iparos tanfolyamok gyarapítása, uj ipariskolák emelése, gyárak támogatása, kisiparosok segítése, a magyar iparnak a közszállitásokban való részesítése és a nagyszabású államvasuti beruházások. Joggal hivatkozhatott Kossuth a beszédében, hogy minisztériumában az ő szelleme honol, mely a gazdasági önállóság megteremtésére összpontosítja minden erejét és minden törekvését. Kossuth beszédének nagy hatása volt és ezúttal nem a pártvezérnek, de a munka miniszterének szólott az a megtisztelés, hojzy úgyszólván vita nélkül pergett le a kereskedelmi költségvetés egész tárgyalása. i i r e k. Városi közgyűlés. A város képviselőtestülete folyó hó 14-én közgyűlést tartott. A közgyűlésen tárgyalás alá került a városi tisztviselőknek más állásokkal való össze- férbetőségére vonatkozó alispáni határozat, mely kérdésben a közgyűlés kimondotta, hogy a tisztviselőink által a pénzintézeteknél és vállalatoknál viselt állásokat nemtartja ösz- szeférhetetleneknek. — A járdapénztár részére szükséges 30000 koronás kölcsönt a közgyűlés a takarékpénztártól rendelte el felvenni 7Vs°/o'os kamatra. — A járásbíróság bérleti szerződése tárgyában a közgyűlés úgy határozott, hogy a bérletet csak 10 óv tartamára, 2400 korona évi bérért hajlandó megkötni. — Az á lami iskolák építésére vonatkozólag — mint ez lapunk más helyén is olvasható — a közgyűlés dr. Babó Mihály indítványára kimondotta, hogy a város közönsége az építkezést nem eszközli, hanem a szerződés értelmében évenként 19880 koronát azzal bocsáta kormány rendelkezésére, hogy ennek ellenében az építkezést saját költségvetése keretében végeztesse. A közgyűlés ezután néhány
