Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1908 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1908-01-01 / 1. szám

1908.

január 1,

ból egy vég finom ruhára való sző- j vetet ellopott. Tettét azonban az j űzletbeliek észrevették és sikerült j a tolvajt a református templom kör- j nyékén elfogmok, ki a lopást tréfával akarta magáról elhárítani. Az eljárást Mészáros ellen megindították.

Ebzárlat. Miután a városban egy veszett gyanús eb kóborolt, a hatóság elrendelte, hogy a városban és annak határában az összes kutyák 1908 évi január hó 30-ig megkötve tartassanak, vagy pedig biztos száj kosárral ellátva pórázon vezettessenek. Az ezen rendelkezés ellenére szabadon talált kutyákat ki fogják irtani, tulajdonosuk ellen pedig a büntető eljárást meg fogják indítani.

Bírósági hírek. A helybeli kir. járásbíróság legutóbb elitélte becsületsértés vétségéért Borbás Im- rénó szül Csatári Máriát 30 kor., Sárközi Imréné szül. Borbély Máriát és Szűcs Károlyt pedig 20—20 kor. pénzbüntetésre.

Rendőri hírek. Csizmadia Samu Sándor kovács-segéd botrányt okozó részegségért, Szőllős Antalnó szül. Simon Julianna pedig közcsend elleni kihágásért 10—10 korona pénzbüntetésre Ítéltettek.

lépseűési mozgalom,

— Deczember 24. Deczembor 31. — Születtek:

Ferenczi István és Mig G. Veronikának Margit Matild nevű leányuk. Sárközi Sándor és Font Máriának Sándor nevii fiuk. Kis István és Darányi Eszternek Eszter nevii leányuk. Molnár K. József és Török Luczá- nak Margit nevű leányok. Gáspár Sándor és Modok Juditlinak Sándor nevii fiuk. Dauilovits Pál és Ben- kecz Annánaa Ferencz nevű fiuk. Toth H. Lajos és Bulba Máriának Bóniámin nevii fiuk. Kis Faragó Sándor és Paprika Judithnak Eszter nevű leányuk. Kalló János és Bangó Máriának János nevű fiuk. Turcsik Os. Mihály és Szabó G. Eleonórának Imre Árpád nevű fink. Berecz Vin- cze és Brecska Judithnak István Vincze nevii fiuk. Korda Bóniámin és Sütő Erzsébetnek Erzsébet nevű leányuk. Bulázer János és Herczeg Veronának Mária nevű leányuk. Dicső Ferencz és Makra Juliannának János nevű fiuk. Holländer Adolf és Halbrohr Etelnek Bózsika nevű leányuk.

Meghaltak:

Özv. Csapi Jánosnó Gyenizse Mária 8ti éves korban.

Kihirdetett jegyesek:

Könyves József Tusori Juliannával. Nagypál Antal Farkas Franczis- kával. Bálint Vincze szegedi lakos Varga Erzsébettel. Benedek Benedek Zseni Zsófiával. Péter Szabó Károly kiskunmajsai lakosTóth Fran- cziskával.

Kiskun-Halas helyi értesítője

EgyhekeUck:

Turcsik Sándor Miskei Cz. Zsófiával. Pignitzkv József Lajkó Etelkával. Tóth István Monda Lídiával. Brecska Imre Hegyi Etelkával. Mik- lovics Károly Hegyi Eszterrel. Kun Béniámin Szép Eszterrel. Gyenizse Imre Ábrahám Rozáliával. Brunner János Osefregi Sárával. Korsós P. Sándor Király Gy. Eszterrel.

Ingatlanok adás-vevése.

Szőllős Mihály megvette Föld vári Lajos és társai 800 n. öl ipari szőlőjét 1100 koronáért.

Nagy F. József és neje Ónodi Teréz megvették Varga T. Ferencz 322 n. öl szőlőjét 500 koronáért.

Suba Sándor megvette Bordás Imre és neje Kauz Erzsébet ingat- launát 400 koronáért.

Suba Sándor megvette Kauz Antal ingatlanbóli illetőségét 50 koronáért.

Juhász Pál megvette Musa Pál- nó Szentpétery Mária 1 hold 1386 n. öl felsőszállási ingatlanát 1200 koronáért.

Bus Antal és neje Búza Mária megvették Nagy F. Károly 5 hold 800 u. öl zsanai legelőjét 2530 koronáért.

Keresztes Józsefné Patkós Erzsébet megvette Murgács János és neje Valk Judith 282 n. öl ingatlanát 460 koronáért.

Vilonya István megvette özv. Vi- lony a Judith ingatlanát 100 koronáért

Segesvári János és neje Török Zsuzsanna megvették a halasi Gazdasági Bank 262 n. öl ingatlanát 153 kor. 70 fillérért.

Horváth T. Vincze megvette a halasi Gazdasági Bank 400 n. öl in- lanát 400 koronáért.

Horváth T. Imre megvette Segesvári János és neje Török Zsuzsanna 287 n. öl ingatlanát lakóházzal 600 koronáért.

Molnár Imre megvette özv. Molnár Imréné Ábrahám Anna nádas bóli illetőségét 16 koronáért.

Slouszki János megvette Slonszki Józsefné Czibolya Teréz szőlőjét 2000 koronáért.

Kozma Péter megvette Birkás János 1213 n. öl legelőjét 600 koronáért.

Galicz Vincze megvette id. és ifj. László Imre 10 hold 399 n. öl tanyásbirtokát 8967 kor. 65 fillér.

Gyenizse István megvette id és ifj. László Imre 23 hold 1004 n. öl ingatlanát 12997 koronáér.

Nagy V. Sz. Imre és neje Darányi Judith megvették Berki Sándor és neje Pap T. Mái ia 1200 n. öl ingatlanát 480 koronáért.

Tóth Abonyi Gergely és neje Galgóczi Regina megvették Berki Sándor és neje Pap T. Mária 1 hold 800 n. öl ingatlanát 9.60 koronáért.

Kis Faragó János és neje Darányi Mária megvették Berki Sándor és neje Pap T. Mária 11 hold 1456 n. ö: ingatlanát 6400 koronáért.

Tóth Baranyi Antal és neje Viu- cze Eszter megvették Berki Sáudor és neje Pap T. Mária 1 hold 800 n. öl ingatlanát 940 koronáért.

Rumi Sz. Antal és neje Modok B. Juliánná megvették Berki Sándor és neje 5 hold 500 n. öl ingatlanát 3010 koronáért.

Kovács B. István és neje Szűcs Zsuzsanna megvették Berki Sándor és neje 1 hold 800 n. öl ingatlanát 1410 koronáért.

Felhívás előfizetésre.

Január hó 1 -jóvei uj évnegyed kezdődött; felkérjük azokat, kik előfizetőink sorába lépni óhajtanak, hogy a megrendelést mielőbb megtenni illetve megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap küldése fennakadást szenvedjen.

A lap ára: helyben házhoz küldve egy évre 4 korona, vidékre postán küldve 6 korona. Tisztelettel :

A kiadóhivatal.

Präger Ferencz

felelős szerkesztő és kiadótulajdonos.

Közgazdaság.

A juhtenyésztésről.

A régi világban igen nagy fontossága volt a juhtenyésztésnek, úgy hogy ez egyike volt a legjövedelmezőbb gazdasági ágnak. Újabb időben csökkent a juhászat jelentősége, mert sem a gyapjú, sem a húsra való tenyésztés nem nyújt oly jövedelmet, mint annak előtte. Ez a helyzet mostanában némileg javult, úgy hogy érdemes a juhtenyésztéssel foglalkozni.

A juhtenyésztést nemcsak jőve delmezőség szempontjából kell megítélnünk, hanem abból a szempontból is, hogy az esetleg rendelkezésre álló sok másodrendű takarmány, szalma, szárazabb, kopárabb legelő csak is birka által értékesíthető jól. Amely legelőn semmi más állat nem talál táplálékot, a birka még ott is hasznosít.

A juhot másfél, két éves korától kezdve szokás tenyésztésre használni. A gyorsan fejlődő fajtákat hamarább, a lassan fejlődő fajtákat későbben fogjuk tenyésztésre. Az anyabirkát miudaddig használhatjuk tenyésztésre, mig jóravaló bárányt vet, a kost pedig öt hat éves koráig.

A birkát vagy szabadon, nyájban hágatják vagy kézből. Az első esetben legfeljebb 30 anyát számítunk egy kosra, kézből való hágatásnál