Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1908 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1908-07-15 / 29. szám
1908. Kiskun-Halas hely i értesítője július 15. Politikai szemle. A hányt-vetett sorsú végrehajtási novella végre tető alá került. A törvényjavaslat alig szolgált rá arra a hirre, a mely országszerte elterjedt róla. Mert mikor a legszükségesebb házi bútort, a ruházat tárgyait, a kereset folytatásához meg- kivántató eszközöket mentesíti s a lefoglalbatatlan fizetésminimum ösz- szegót valamivel fölemeli: sem az adóst nem menti föl kötelezettségeinek teljesítése alól, sem pedig a hitelező érdekeit nem veszedelmezteti. Mégis, mindenfelé az a vélekedés kapott lábra, hogy ez a novella valóságos mentőakciót jelent az adósokra nézve. Nem gondol senki arra, hogy minden egyéb tekintetben érvényben maradtak a végrehajtási eljárás szigorú törvényei, hanem minden adós gyönyörűséggel és minden hitelező rettegéssel várja az uj korszak beköszöntét. A javaslatnak ez a két irányú hatása teszi érthetővé, hogy az adósokat és a hitelezőket egyaránt szinte pánikszerű ijedelembe ejtette a novella életbeléptetési szakasza. Ez a szakasz igy hangzik : „A jelen törvény kihirdetésétől számított egy éven belül kórt oly kielégítési végrehajtás foganatosításánál, a mely a jelen törvény kihirdetése előtt lejárt követelés behajtására irányul, a mentességeket nem kell alkalmazni: 1. Ha a végrehajtás alapjául szolgáló közokirat a jelen törvény kihirdetése előtt keletkezett; 2. Ha a hitelező a jelen törvény kihirdetésétől számított 30 í.ap alatt a végrehajtás elrendelését jogosultan kéri, vagy pedig ha ugyanezen idő alatt az adós lakóhelyének járásbíróságánál bejelenti, hogy a jelen törvény kihirdetése előtt lejárt és a bejelentésben megjelölt követelése van és e bejelentés után a hitelező a jelen törvény kihirdetésétől számított egy éven belül előterjesztett végrehajtási kérvényben igazolja, hogy követelése a törvény kihirdetése előtt járt le és hogy az e pontban említett bejelentést kellő időben megtette. Ezekben az esetekben a bíróság a végrehajtást elrendelő végzésben a végrehajtató kérelmére kimondja, hogy a végrehajtás az adósnak oly ingóságaira, készpénzére és járandóságaira is kiterjed, a melyek a jelen törvény értelmében nem foglalhatók ugyan le, de az 1881. évi LX. t.-c. rendelkezései értelmében végrehajtás alá vonhatók.“ Az adósok körében az a fölfogás okozott rémületet, hogy ennek a szakasznak a rendelkezései egyenesen kényszerítik a hitelezőket, hogy ha a régi törvényen alapuló jogaikat fönt akarják tartani, követelésüket tömegesen bejelentsék és rohamszerűen megindítsák a port és a végrehajtási eljárást az adósok ellen, akik minden tartozásuk egyszerre való pörlése és végrehajtása által anyagilag teljesen megsemmisülnek, mert I hiszen még a régi törvény szerint minden vagyontárgyakat el lehet árverezni és a fizetésüket is úgy le lehet foglalni, hogy a megmaradó rész a mai viszonyokhoz mérten a legszűkebb megélhetésre sem lesz elegendő. A fölzaklatott érdekkörök megnyugtatására szolgálnak azonban Bakonyi Samu országgyűlési képviselő, a törvényjavaslat előadójának nyilatkozata, a ki ezekiől a kérdésekről a következőket mondotta : A novella alig von el valamit a lefoglalható értékek köréből. A hitelezők meg fogják gondolni a dolgot, mert nekik éppen olyan szükségük van arra, hogy hitelképes adósukkal szemben föntartsák a hitelt, mint az adósnak. A hitelképességnek pedig nem az a jelentéktelen ér- tékkülömbsóg volt az alapja, a mi a jövőben nem fog végrehajtás alá esni. Ez áll a mentesített ingóságokra. A mi pedig a fizetést illeti, e tekintetben sincs okuk a hitelezőknek nyugtalankodásra, mert a jövő ben a fizetésükből élő adósoknak több fog jutni tartozásaik rendben tartására és törlesztésére. A bejen- téseket előreláthatólag tömegesen fogják megtenni, de ezeknek roppant halmaza inkább csak a bíróságokat fogja terhelni. Az az intézkedés, hogy az egy évi határidő alatt a jog- löutartás végett meg kell kérni a végrehajtást, növelni fogja a tartozások összegét, de a szerzett jogokat respektálni kellett, s aztán meg ilyen íefonnot átmeneti nehézségek nélkül életbeléptetni nem is lehet. A törvény különben is a jövőnek van szánva. * A képviselőház pénteken szeptember 22 ikóig elnapolta üléseit. A Ház ülésén Wekerle Sándor miniszterelnök tett erről előterjesztést és kijelentette, hogy az első szeptemberi ülésen a kormány több előterjesztést tesz, a melyek elégséges munkát adnak a Ház bizottságainak. A képviselőház első őszi föladata lesz a delegáció tagjainak megválasztása, mert a delegáció október elején tanácskozásra ül össze, hogy ajövőévi közös költségvetést s a katonatiszti fizetések dolgát elintézze. Ebben az ügyben előzetesen a kormánynak több tanácskozása lesz a közös kormány tagjaival, az osztrák miniszterelnökkel és az osztrák pénzügyminiszterrel is. A jövő évi költségvetés ös zeállitásán kívül alkalmasint ez a politikai ügy lesz a nyáron a kormánynak egyetlen nevezetesebb elintézni való dolga. Hírek. ür. Babó Mihály városunk országgyűlési képviselője megrongált egészségének helyreállítása végett Málnásfürdőbe utazott. Városi közgyűlés. A város képviselőtestülete hétfőn délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott, melyben tudomásul vétetett a város kép- visolőtestületénekaközjöved«lmek fokozása tárgyában hozott határozatát helybenhagyó és Csapó Imre és társainak felebbezését elutasító vármegyei közgyűlési határozat. A határozatnak pedig azon részét, mely a borfogyasztási adó kezeléséről intézkedik, megsemmisítette és utasította a város közönségét, hogy a kamraváltság helyett a tételenkénti adózás behozatalát újabb megfontolás tárgyává tegye. Tudomásul vétetett továbbá, hogy a megye Hnháger Károly volt pénztárnok nyugdíjügyében hozott képviselőtestületi határozatot helybenhagyta. Kovács József anyakönyvvezető ugyauily irányú ügyében a megye megváltoztatta a város határozatát, ezért a képviselő- testület fellebbezést nyújtott be a belügyminiszterhez. Dr. Nagy Mór indítványára a csak Bpest—Kiskőrös között közlekedő két személyvonat Kiskunhalasig leendő meghosszabbítása iránt a kereskedelmi miniszterhez intézett kérelem küldöttségi- leg való átadása elhatároztatott, — majd tárgy altatott az állami iskolák gondnokságának átirata a jövő tanévre felállítandó két tauterem czél- jának megfelelő helyiségek bérlete és felszereléséről. A közgyűlés úgy határozott, hogy miután kérelemmel fordult a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez az iránt, hogy az iskolák építését az állam saját költségén foganatosítsa, ezért a közgyűlés ezen ügyet, egyenlőre függőben hagyta. A közgyűlés Kovács József anya- könyvvezetőnek két hiti szabadságot engedélyezett. Helyetteséül Molnár Mihály tanácsjegyzőt bízta meg. — Néhány kisebb jelentőségű ügy elintézése után a közgyűlés véget ért. Porul járt csaló. Dr. Nagy József tanár nevében f. hó 11-én egy agyafúrt csaló sürgönyileg 100 koronát kért Kispestről Gyenizse Antal ügyvédtől, azzal az indokolással, hogy pénzét ellopták s igy pénzre van szüksége. Nagy tanár, ki időközben vidéki utazásáról visszatért a sürgönyt a reudőrsógre vitte. A helybeli rendőrség értesítésére a kispesti csendőrség a távirat küldőjét Adler Vilmos budapesti lakos személyében akkor tartóztatta le, midőn ez a kispesti postán a 100 kor. felvételéért jelentkezett, — s igy 100 korona helyett dutyi lesz élelmességének jutalma. Tolvaj napszámos. Bangó Gábor 21 éves napszámos úgy látlátszik nem válogat abban hogy mit lopjon el, mértél lop miudent, amihez csakhozzáfórhetlgy egyik vendéglős- tőlfehórneműeketlopott, Nyilas Gábornak a tajtékpipáját emelte el, Gye- uizse Jánost a pénzétől szabadította meg, Tóth D Péter napszámosnak pedig óráját és lánczát lopta el, daczára annak, hogy Tóth bűntársa Bangónak, amennyiben márkövettek el lopásokat együtt is. Bangó ellen az eljárás folyamatban van.
