Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1908 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1908-06-10 / 24. szám

Í908.

Kiskun-Halas helyi értesítője.

junius 10.

külföldi bankoknál történni szokott, az érez fedezetbe az u. n. dézsákból (külföldi piaczokra szóló, ércz- értókben fizetendő, tőzsdei forgalom és tőzsdei jegyzés tárgyát képező váltók) bizonyos mennyiség, a szakértők számítása ezerint körülbelül 30 millió korona beszámittatik és ha meggondoljuk, hogy az annyira támadott múlt évi kiegyezés, a Magyarország és Ausztria között kötött vám és kereskedelmi szerződés záró jegyzőkönyvében különösebben is gondoskodva van arról, hogy Magyarország az osztrák-magyar bank szabadalmának megszűnésekor az őt illető aranykészletet a közös bankból fenakadás nélkül megkapja.

Az alaptőke és érczfedezet te hát kétségtelenül rendelkezésre áll s miután mi úgy vagyunk meggyőződve, hogy amennyiben a bank nem állanái, hanem részvénytársasági alapon fog felállittatni, gondoskodni kell arról, hogy a részvények lehetőleg magyar kézben maradjanak és hogy a bank által kibo- csájtott bankjegyek éltekének állandósága biztosíttassák — szerintünk törvényhozási utón oly rendelkezés lesz teendő, hogy a törvényhatóságok, községek és városok rendelkezésre álló pénzkészleteit a magyar jegybank részvényeibe fektessék, — a magyar pénzintézetek pedig arra köteleztessenek, hogy tartalék alapjaiknak bizonyos hányada erejéig magyar állampapírokat vásároljanak, mert igy annak a veszélynek, hogy a külföldi, különösen Ausztria, állampapírjainkat tömegesen visszaadja s ezzel pénzügyi helyzetünket nehezíti s aranykészletünket kivonhatja — eleje vétessék.

Nagyjelentőségű és nagyhorderejű részletkérdés az, hogy a magyar bank készfizetéssel (hogy t. i. bankjegyeit arannyal bármikor és bármely összeggel beváltja) kezdje-e működését vagy sem, mert ha a külön osztrák bank e nélkül fogja működését megkezdeni, kétségtelen, hogy mi hátrányosabb helyzetbe leszünk vele szemben s hogy ezt a lehetőségig elhárítsuk, helyeseljük Jankovics Béla álláspontját, hogy a magyar kormány mind addig ne bocsátkozzék tárgyalásba az osztrák-magyar bankkal, inig a készfizetések kérdése Ausztriával együtt el nem rendeztetik, mert az is kétségtelen, miszerint szintén káros lenne Magyarországra, ha ennek nemzeti bankja a készfizetések felvétele nélkül kezdené meg működését, vele szemben az osztrák bank a készfizetéseket felvenné, mert ez a külföld előtt a bizalom kérdése, már pedig a külföldi viszonylatokra kiváló gondot kell fordítani, az előkészítésnél. hogy hazánk pénzügyi érdekei megóvassanak, védve legyenek.

Egy dolog bizonyos, s ez az, hogy a vámterületi közösség nehe- i ziti a két külön bank működését, de elvégre is azért fogadta el a törvényhozás a vám és kereskedelmi szerződést még qvótaemelés árán is,

mert megakarja szabadítani Magyar- | ország gazdasági életét az oszt- I rák befolyás, mondhatnék elnyomástól ; s miután a gazdasági önállóság felé a vám és kereskedelmi szerződéssel az ország az első döntő lépést megtette, meg kell tenni a másodikat is s járjon bár — aminthogy kikerülhetetlenül járni is fog — bizonyos áldozattal az önálló nemzeti bank létesítése, annak felállítása elől most már kitérni nem lehet, nem szabad, mert hát ezt nem ismerte el Széli Kálmán, mégis igaza volt az egyik baukszakértő, őrgróf Pallavichini Ede a hitelbank igazgatójának, midőn azt mondta, hogy „külön bank vagy közös bank legyen-e már eldöntetett“ eldöntetett pedig úgy, hogy a nemzet szakított a közösség gondolatával s állást foglalva az önálló bank mellett, azt saját jól felfogott érdekében, a jövő követelményére való tekintettel még áldozat árán is felállítani kívánja.

Ha az akadályok, nehézségek és az esetleges rázkódtatások s áldozatoktól egy nemzet megijed, úgy ne számítson arra, hogy nemzetközileg valaha számot tévő tényező önálló független állam lesz : miután pedig Magyarország történelmi múltjánál fogva is joggal törekszik erre, hogy ne csak a törvény szavai szerint, hanem valósággal is szabad, független és semmi más országnak alá nem vetett, hanem saját állami léttel és alkotmánnyal biró, tulajdon törvényei szerint igazgatandó és kormányzandó ország legyen — nem szabad kishitűnek lenni s most midőn mód és alkalom van ahhoz, hogy a nemzet régi vágya teljesüljön, a többséget képező függetlenségi párt s nemzeti kormány vezetése alatt álló országgyűlés kell hogy megteremtse az önálló nemzeti bankot, mert e nélkül Magyarország, gazdasági és politikai függetlenségét soha el nem értheti s e nélkül még önálló vámterületté sem lehet Magyarország, mert nemzeti bank nélkül önálló vám és gazdasági politikát eredménnyel folytatni nem lehet.

Politikai szemle.

Apponyi Albert gróf a kép viselőház meleg rokonszenve és lelkesedése mellett tette a ház asztalára a nemzet egyik leghőbb óhajának megfelelően: az elemi népoktatásnak ingyenességéről és a gazdasági népoktatásról szóló törvényjavaslatokat. Mind a két törvényjavaslat oly nagy gazdasági és kultúrái erőt rejt magában, amely bizton előmozdítja állami egységünk szilárdságát.

Az ingyenes népoktatás nemcsak szocziális kötelességet fog teljesíteni, a mellyel minden kulturálisul az iskola kötelezettségből kifolyólag tartozik az ő uépének; hanem hathatósan ki fogja egészíteni a nemzeti garaneziáknak a rend- j szerét is. A gazdasági népoktatásnak

I törvényes rendezése pedig a magyar I földmivelő népnél meg fogja nyitni azokat az erőforrásokat, a melyek a nemzeti munkaszervezetnek tápláló óletnedvei és megfogja erősíteni az elemi népiskola mindennapi tanfolyamában nyert nemzeti népművelődóst, mert a gazdasági népiskolákban mindenütt tisztán magyar a tanítás nyelve.

*

A kópviselőház legközelebbi ülését ma szerdán tartja, a mikorra mindazokat a törvényjavaslatokat napirendre tűzte, a melyeket a kormány még a nyári szünet előtt elintézni kivan. Ezek között vannak a közegészségügy rendezéséről és az elemi népiskola ingyenességéről szóló törvényjavaslatok. Azt hiszik, hogy e javaslatokat legfölebb négyöt nap alatt letárgyalja a kópviselőház. Ebben az esetben a nyári szünet körülbelül junius tizenhetedikén megkezdődik. Több képviselő még a végrehajtásról szóló javaslat sürgős letárgyalását kívánja, mivel a fontos javaslat éppen a legszegényebb nép érdekét szolgálja.

Hírét

A gimnáziumi évzáró vizsgák sorrendje a következő: f. hó 17-én d. e. I. osztály, d. u. II. osztály. 18-án d. e. III. osztály, d. u. IV. osztály. 19-én d. e. V. osztály, d. u. VI. osztály. 13-án d. e. VII. osztály vizsgája. Vasárnap 21-én tartja az ifjúság évzáró ünnepélyét.

' Uj lap. Városunkban „Osö- möge“ czim alatt humorisztikus tartalmú lap jelenik meg jövő szerdán Holló Lajos szerkesztésében. Az uj lappal sikerült szerződéses viszonyba lépnünk oly értelemben, hogy azt különös kedvezménykópen ingyen adhatjuk lapunk minden egyes olvasójának. A „Csömöge“ egyes számának ára egyébként 4 fillér lesz.

Vizsgák. Az állami elemi népiskolákban az évzáró vizsgák rendjétaziskolaszókakövetkezőképen állapította meg: Junius 15-ón d. e. 8—10-ig a Zerge-utczai I. osztály saját termében, ugyanakkor a Vörösmarty-utczai I osztály, a központi I. fiúosztály, a központi IV. fiúosztály, mind saját osztálytermében; d. u. 3—5-ig a II. vegyesosztály az I. fiúosztály termében, ugyanakkor a VI. fiúosztály a IV. fiúosztály termében ; — Junius 16-án d. e. 8- 10-ig a II. fiúosztály az I. fiúosztály termében, ugyanakkor a III. fiúosztály a IV. fiúosztály termében; d. u. 3—5-ig az V. fiúosztály a IV. fiu- osztálytermóben, ugyanakkor a II—

III. fiúosztály az I. fiúosztály termében; — Junius 17-én d.e. 8—10-ig az I. leányosztály az I. fiúosztály termében, ugyanakkor a II. leányosztály a IV. fiúosztály termében ; d. u. 3—5-ig a III. leányosztály a

IV. fiúosztály termében, ugyanakkor az V—VI. leányosztály az I. fiuosz-