Kiskunhalasi Ujság, 1907 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1907-06-26 / 24. szám

IV. évfolyam. — 24. szám.

Megjelenik minden szerdán.

Kiskunhalas, 1907. junius 26

KOZGAZDASAGI, TÁRSADALMI ES SZÉPIRODALMI HETILAP.

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

H ORVÁT GYULA könyvkereskedése Kiskunhalason,

— hol az előfizetési és hirdetési dijak fizetendők. —

— Kéziratokat nem ad vissza a szerkesztőség. —

Felelős szerkesztő és lapkiadó tulajdonos

H о г у á t Gyula.

Előfizetési dijak: Helyben házhoz hordva egész évre 4 kor. félévre 2 kor., negyedévre 1 kor. — Vidékre egész évre 6 kor. félévre 3 kor., negyedévre 1 kor. 50 fillér.

Egyes szám ára 4 fillér.

Indítványok a magyar nép íelsegitésére.

Nem is gondolják a képviselő urak, milyen örömet okozatok a magyar né p széles rétegeinek azzal, hogy megállapodtak annak az öt indítványnak megtételében, amelyekről mostanában volt szó a napi sajtóban. Nem tudjuk még, hogy mi lesz a sorsa ennek az öt indítványnak, de mindenesetre jóleső tudattal tölt el már az a körülmény is, hogy ismerik oda- fönt ami bajainkat és úgy akarnak segíteni mi rajtunk, ahogyan azt mi szeretnők.

Az öt indítvány egyike az ipari törvény revízióját célozza és ha ezt az uj törvényt úgy csinálják meg, ahogy azt a kisiparosok kontep- lálják, akkor az alkalmas is lesz arra, hogy az elhanyagolt, vesződő kis iparunknak uj lendületet adjon. Kisiparunk legnagyobb baja a gyárak versenyében rejlik; azon gyárak versenyében, amelyeket az állam elhalmoz minden elképzelhető kedvezménynyel. Ezeket a kedvezményeket a jövőben meg kell osztani a nagy és kisipar között. Szükséges, hogy törvény mondja ki, hogy minden egyes közszálitásnál, vagy építkezésnél és minden elképzelhető állami munkánál, melynél ipari munkára is szükség van a kisipar legalább olyan arányban részeskedjék mint a nagy ipar,

Szól a másik indítvány az adó törvényimzfl,

A TÁVOLBÓL

Elszakadtam tőled lelkem üdve, Elszakadtam, s tán örökre el,

Óh! ha tudnád, mily fájdalmat érez E szónál e széttépett kebel.

Mint a féregrágta fa hullatja Hervadozó, sárga levelét. Boldogságom elhervadi virági,

Úgy hullnak most szerte, szerteszét.

Nappal rólad gondolkozom, s éjjel Álmaimban ott vagyok veled, Mellettem ülsz s lázas homlokomat Simogatja gyenge kis kezed.

De jön a válás kígyója. Megcsíp S felébredek . . . Minő ébredés!? Mennyből le a mélységes pokolba, Hol örök a kin, a szenvedés.

reformjáról és reméljük, hogy az indítványtevők nem gondoltak egyébre, mint a fokozatos adóra. Ez olyan reform, amely nem a fokozatosság elvén alapszik, csak félmunka. Ha fel nem szabadítjuk a magyar termő földet a reá nehezedő rettentő adóterhek alól olyképen, ahogy a nagybirtok hatványozottan többet adózzon, mint a kis és középbirtok, akkor elhibázzuk az adó reformot. Mert csak úgy lehet kielégíteni a milliónyi kisgazda évtizedes jogos követeléseit.

Természetes, hogy ki kell terjeszkednie az adóreformnak az összes többi adónemekre is, de ezeknek elenyésző csekély fontosságuk van a földadó fokozatosságához képest.

Van egy egy indítvány a parcellázásra is. De ez is csak fél intézkedés lesz akkor, ha a parcellázás az állam részéről incidentialiter tö- ténik, Mikor a magyar nép százezreit kergeti j ki az országból a földéhség és a nincsetlen-i jség. általános' eredményt Egy két nagybirtok [ parcellázásától várni nem lehet. Ne felejtsék el j nagybirtokosaink, hogy 1848-ban az európai közszellem ellenálhatatlan nyomása alatt felsza- I baditották a jobbágyságot. Hasonló önmérsék- 1 lésre és áldozatkészségre van szükség most is.1 Kell, hogy Magyarországon egy uj földbirtok- : politikát manguraljanak, amely földbirtok-politi- j kának magva az legyen, hogy kisbirtbkhoz kell I juttatni a földnépét és ezzel lekötni mindörökre.

Pedzi az egyik indítvány a latifundiumok korlátozását is. Nézetünk szerint nem elég a pedzés. Nézetünk szerint a latifunniumokat fel kell szabadítani és uj latifundiumok keletkezését törvényhozásilag lehetetlenné tenni. Mert igen nagy, a legmélyebb rétegekig ható bajok vannak ebben az országban és csak radikális eszközök segítségével küzdhetjük le ezeket.

A tisztességes kereskedelem védelme, az uzsora üldözése is alkalmas a nép helyezetének megkönnyítésére. De kezdeni kell az uzsora üldözését azoknál a kisebb-nagyobb pénzintézeteknél, melyek tönkre teszik a kisgazdát a törvény furfangos kijátszásával, kezdeni kell az ügyvédeken, akik a legtöbb esetben a kisgazdák pereiből élnek.

Ismételjük, örömmel üdvözöljük az illetékes körökben megindult népfelsegitési akciót és kíváncsian várjuk, megvalósulnak-e a hirdetett

igék?

HÍREK.

A főiskola záróünnepélye. A főgymnasium

onképző köre f. hó 23-án, vasárnap délután tartotta évi záró ünnepélyét. Az ünnepélyen a szokáshoz hiven nagy számú közönség volt jelen, szívből tapsolta az egyes ének- és szavalatszámok után a mi élénk bizonysága annak, hogy a halasi közönség szeretettel veszikörül a város aranyifjuságát. A megnyitó beszédét Szaihmáry Sándor igazgató ur mondotta, belefoglalván ebbe az elmúlt év történetéből a tanszékek betöltése * II.

! hozna számodra. Ha öreg, ha fiatal, csak nagyon gazdag legyen ... és most menj az ágyadba aludni. Imádkozz ám, — hogy gazdag férjed (egyen.

— Igen anyám, imádkozom.

A szép gyermekleány szófogadóképen kezet csókolt az anyjának. Az anya megkapta a leánya állát, felemelte a fejét.

— Jaj, édes leányom, tudom ha a király meglátna, hát menten megkérne a királyfi számára. Ferenc királyfi hol találna ily szépet, ilyen jót, ilyen ártatlant.

Feküdj le és imádkozz.

— Két rózsafüzért fogok anyám — és újból megcsókolta az anyja kezét és bement a szoba mélyebb sarkába, ahol kis ágya állt és lefeküdt és elővette rózsafüzérét, és addig imádkozott, mig az álom odalopta neki a férjet, aki gazdag volt és szép volt.

II.

De Foix János ur, a bretagnei kisnemes, amikor az Ur elszólitá erről a sártekéról, kis gazdaságát, iitött-kopott rozoga házacskáját ráhagyta a feleségére, akinek még a halálos ágyán is azt kötötte a szivére, hogy' a kis tízéves Francoise legyen a szemefénye akit soha el ne hagyjon.

— Esküszöm, gondom egyedül az 6 boldogság* lesz, esküszöm.

És magukra maradtak a kis Francoise meg аз I anyja — meg egy csapni való kamasz, akinek аз t esze a madárfészek fosztáson és a békenyuzáson kiÉrkeztén a nyájas kikeletnek fecske, gólya volt fészkére száll,

S az elhagyott csendes kis tanyára Felmosolyg a nyíló rózsaszál.

Vájjon lesz idő, mely bus ködéből Engem hozzád ismét elvezet?

Vagy nem köt már minket Össze csak a Bánat hídja ... az emlékezet?

B.J.

A kis Francoise tragédiája.

Irta: Rexa Dezső.

1.

— Jaj gyermekem, nincs nagyobb szerencse a í föld kerekén a gazdag férjnél! Ha van gazdag férj, úgy minden van. Pompás kastélyban lakhatsz, aranyos üveges batardban kocsizhatsz, amelyet hat ló vontat. Elől három fullajtár szalad, kétoldalt két-két szolga, aki csak arra vigyáz, hogy fel ne dűljön a kocsi. Minden, minden jó — attól jön . . . Aztán mikor a király meghívja ebédre, aranytálból eszik, aranykehely-! bői iszik, meg olyan szépen öltözik ki, mint a para-1 dicsornmadár! Gyermekem, leányom, ha az Isten min-) két egy csöppet szeretne, bizony csak gazdag férjet)

abban betegség. Mert a tengeri sósborszesz legcsodásabb háziszer, használhatja ifjú és öreg be- Óvakodjunk Utánzatoktól; dörzsölésre, borogatásra) szemviznek, torok- és szájvíznek, fájós fogra, fejfájás, csuz és köszvény csakis Czurda-jéle valódi.

ellen, szépítő, erősítő szernek. Belsőleg 10—20 cseppenként. Egy nagy üveg ára 2-40 kor., közép- AT/p/tötó Bpesten Török üveg 1 kor., próbaüveg 24 fill., 3 nagy, 6 közép, vagy 30 próbaüveg díjmentesen szállittatik. Több Jozsefn^У°ёУ ezer elismerő levél. Főraktár a készítőnél: CZURDA VILMOS gyógyszerésznél Kiskunhalas. Pestm. Postai szétküldés naponta