Kiskunhalasi Ujság, 1907 (4. évfolyam, 1-50. szám)
1907-02-20 / 8. szám
IV. évfolyam. — 8. szám. Megjelenik minden szerdán. Kiskunhalas, 1907. február 20. KÖZGAZDASÁG!, TÁRSADALMI ES SZÉPIRODALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: H ORVÁT GYULA könyvkereskedése Kiskunhalason, — hol az előfizetési és hirdetési dijak fizetendők. — — Kéziratokat nem ad vissza a szerkesztőség. — Felelős szerkesztő és lapkiadó tulajdonos H о г V á t Gyula. •/ Előfizetési dijak: Helyben házhoz hordva egész évre 4 kor. félévre 2 kor., negyedévre 1 kor. — Vidékre egész évre 6 kor. félévre 3 kor., negyedévre 1 kor. 50 fillér. Egyes szám ára 4 fillér. Színházunkról. Megyeszerte hires ez a mi kis színházunk. Vidékről is jönnek látogatására. A színházi közönség befogadására elegendő, akusztikája is meglehetős. Belső díszítése egyszerűsége mellett kedves és stilszerü, világítása kifogástalan. Ezzel körülbelül elmondottuk mindazt amit minden gáncs nélkül el is mondhatunk. Felépítése és használatba vétele után mi laikus közönség igen sok kifogásolni valót ta- lálunk praktikus voltában. A tervezet korában nem állott módunkban mindazt felismerni, amit — sajnos — most ismerünk, azonban a tervezőknek és a tervet megvizsgálóknak ismernie keltett volna. Már a képviselőtestületben azon helyes irány és • vélemény nyert kifejezést, hogy a színház földszinti nézőtere egy olyan tágas helyiséget képezzen, amely népesebb közönség befogadására is alkalmas lenne, ha még a páholyok és egyéb helyiségek ez által sziikebb teret nyertek volna is. Ennek ellenére csupán színházi mivolta érvényesült. Igen helytelen, hogy a páholyoknak a karzattal és erkélylyel az utcáról van közös lépcsőjük. A páholyoknak és erkélyeknek az előcsarnokból kellett volna a feljárót tervezni és készíteni, mi által kikerülteiéit volna az, hogy a különben is szűk lépcsőkön vegyessé vált közönség egymás hátán rohanva le teszi épségét kockára és gyönyörködjék a virtusos káromkodásokban és trágárságokban. Két-két egymással átellenes páholyból a színpad fele sem iátható azon merész és teljesen indokolatlan iv miatt, melyet a páholysorok erkélyfalazata lant formában leir. Lehetetlen, hogy a tervezetnél ez a nagy baj észrevehető nem lett volna. Pedig ezen a bajon valahogy segíteni kell. mert e miatt a páholyok jövedelmezősége csökken. A nézőtérről nincs közlekedés a színpadra. Állítólag tűzrendészed okok miatt történt ez. Mi nem látjuk fokozódni a tűzveszélyt ha legalább is egy vasajtó szolgálna közlekedésül. Az eddig rendezett estélyek bizonyítják, hogy ilyen közlekedésre feltétlenül szükség van. Igen nagy baj, ha a színházi rendezőség, melynek egyik pillanatban a nézőtéren, másikban a színpadon van dolga, kénytelen körülkerülni az egész színházat. Az állítólagos tüzrendőri szempont sem érvényesül, mert bizony székekről, meg székek nélkül ugrálnak be a színpadra és már is tönkre van téve, le van gázolva a bádog fedő lemez, a villanyos vezeték a lámpákkal együtt; a kárral együtt köny- nyen történhet rövid zár. mint az január 5-én is az előadás előtt megtörtént. A színpadra fűtő cső nem vezet. A színpadon oly fagyasztó hidegség uralkodik, mely kitör, vagyis betör a nézőtérre és a közönség didereg. És honnan jön az a rettenetes nem is légvonat, hanem szélvész, mely a színház minden zugában úrrá lett ? Rendes fűtő és szellőztető mejjett ennek a bajnak előfordulnia nem szabadna. Kiküldött a képviselőtestület a saját kebeléből egy bizottságot, melynek az lenne a hivatása, hogy az uj épületet a, színházzal együtt megvizsgálja és tegyen előterjesztéstarra nézve, hogy minden a tervnek megfelelőig készült-e ? Egyéb utasítást azonban e bizottság nem nyert. Ez a bizottság egészen laikusokból alakíttatott, többen e kiküldetést el nem fogadták nyílt kifejezésével annak, hogy darázsfészekbe nyúlni és a gyűlölködést magukra hárítani engedni — Te kutya gyaur, szólt egy gubbasztó, ősz magyarhoz a rettenetes Ibrahim. Nem jön elém senki a hitetlenek közül, hogy hódoljon a legszentségesebb szultán katonájának, hogy csókolja lovam patáinak a porát? — Kegyelmes, nagy uram. Nincsen ezen a tájékon emberfia. Csak az öregje botorkál még a fel- fö'd partján. Az ifja ott van a fejedelem seregében. Hadverő lett mind. A mi pedig vászoncseléd volt, rabláncra tűzte Ahmed basa még a husvétkor. — Hazudsz kútja gyaur! Elbújtak előlem. De hiába! Rabszijra kerülnek mind! Ha maguktól elő nem bújnak az egérlyukakból, majd kiöntöm őket! Azzal nyomoan parancsot adott, hogy a Kőrös vizét gátolják el a sánc alatt. Aztán, ha a zsillipek mögött már emelelnyi lett a viz, egyszerre törjék át a gátat, a rohanó arad it elönti a várost s majd kibújnak az ürgék az egérlyukból. Ibrahim felkacagott, s inár előre kéjelgett, ha elgondolta, hogy egyszerre csak megnépesedik a Kőrös partja, a mikor az ár áttöri a gátat és befurakodik a földalatti rejtekekbe. A rettenetes Ibrahim a kinek elvonulását a messze rónaságon elhamvadt falvak, újonnan lett temetők jelezték, kétezer lovassal körülkerítette a várost, hogy A váradi véres virradat. Ibrahim basa épen akkor vonult be Nagyvárad falai közé, a mikor a Kőrösparton piros pünkösd virágos napját ünnepelték. A főpiacon ütött tábort a váradi fehérnépség, éktelen lármát csapva. Már-már hajbakaptak a kontyos emberek azon, hogy ki legyen a pünkösdi királynő, amikor megharsant a város kapun felül az Ibrahim héthatárren'gető kürtje. Egyszeribe elült a zaj, szétugrott az asszonyi tábor. Tudta mindenki, hogy amikor Ibrahim ellátogat a Körös partjára, nem megyen el üres kézzel. Hizról- házra járnak a szpáhijai, hogy előkutassák a váradi szép asszonyokat, patyolatos leányokat, akikkel a nagyvezérnek akart kedveskedni. No, meg a saját háremét is fel kellett frissíteni mind1g nehány szép virágszállal, amilyen bőviben termett a Váradi sáncok alatt. Ibrahim bősz haraggal verte kétágú ostorával arabs ménjét, amikor látta, hogy az utcák népidének. A lakosság pincékbe, földalatti üregekbe buja Csupán az öregei: ii'íek a házak elölt ,a lócákon, nagy alázattal köszön ve a kegyelmes urat aki most minden élet paiancs'olója lett. T A R CZ A, Szomjan. Szomjas vagyok, a borra szomjas, Tor', от kiszáradt tenger ágy Meginni tudnám, Istenemre, Ha vórí hegyaljának borát. S a mámor, mely elfogna tőle, Bátorrá tenne engemet A templomok meginganának, Megmozdulnának a hegyek. Szomjas vagyok, gyönyörre szomjas Szivem a vágytól meghasad. Égő szemnek víziója Egy bűvös, kéjes nő alak. Itt leng körültem folytonosan És én őrjöngve nézem őt S reszketve, ha utána nyúltam, Elátkozom az eltűnőt. A legjobb magvak Kerti és mezei veteményezésre (Mühle magvai jóságban elérhetők, de ebben felülmúlhatatlanok) A legnemesebb gyümölcs-, disz- és sorfák (Mühle fái többször átültettek, jól iskolázottak, mindenütt jól biztosan gyarapodnak. A legszebb fenyőfélék, díszcserjék, rózsák stb. (Mühle tűlevelűi mind télállók, diszés kúszócserjéi, valamint rózsái a létező legszebb viráguak.) Postacsomagok magvakkal 5 koronán felüli értékben bárhová bérmentve küldetnek. Mühle kertészeti kézikönyvei dilettánsok számára a legjobbak, megrendelésekhez ingyen csatoltatnak. Dusán illusztrált főárjegyzék — páratlan a maga nemében — kívánságra bárkinek ingyen és bérmentve megküldetik. MÜHLE VILMOS cs. és kir. udvari szállító TEMESVÁR Mag-, Növény-, Rózsa- és Fa- Nagytenyészetek. Művelési terület 94 hold. — Világkivitel!
