Kiskunhalasi Ujság, 1907 (4. évfolyam, 1-50. szám)
1907-12-11 / 48. szám
A? IV. évfolyam. — 49. szám. Megjelenik minden szerdán. Kiskunhalas, 1907. december 11. KÖZGAZDASÁGI, TÁRSADALMI ES SZÉPIRODALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: H ORVÁT GYULA könyvkereskedése Kiskunhalason, — hol az előfizetési és hirdetési dijak fizetendők. — — Kéziratokat nem ad vissza a szerkesztőség. — Felelős szerkesztő és lapkiadó tulajdonos H о г у á t Gyula. Előfizetési dijak: Helyben házhoz hordva egész évre 4 kor. félévre. 2 kor., negyedévre 1 kor. — Vidékre egész évre 6 kor. i félévre 3 kor., negyedévre 1 kor. 50 fillér. Egyes szám ára 4 fillér. Az egyenes adók reformja. Irta : Dr. Exner Kornél egyetemi tanár. Első közlemény. Egy egész adórendszert átfogó reform szükségképen mélyreható átalakulást idéz elő állatni közgazdasági és társadat <|1<аШпк min den rétegében, teljes összességében. Megszilárdítja, vagy elgyöngiti az államot, a szerint amint képessé teszi egyre fokozódóbb feladatainak teljesítésére, avagy elvonja tőle az a- nyagi erőket; pártokat teremt és átalakít; megmozgatja az ingatlanokat: a földet és az épületeket, megváltoztatja ezek tőke és forgalmi értékét és ezzel növeli, vagy csökkenti a magán — és a 'közvagyont; a tőkék elhelyezését átalakítja; kihat az üzletek és vállalatok, nemkülönben az összes foglalkozásorc jövedelmezőségére, befolyásolja a gazdasági élet minden vonatkozását, a hitelviszonyokat, tőkét édesget az országba, vagy elűz ismét, fejleszti az ipart vagy megakasztja haladásában, döntőleg hat a termelési költségekre és a termékek árára, mindezekkel pedig a megélhetésre és a drágaság enyhítésére vagy növelésére, megteremti egyesek és egész társadalmi osztályok boldogulásának és élet érdekeinek feltételeit avagy lejrombolja ezeket, megállítja az Amerikába induló hajókat vagy pedig a Cunard Line ügy- ! nőkévé szegődik, felidézi a teherkönnyités törekvését és harcát az egyesekben úgy mintáz érdek csoportokban és a különböző népréte- fgekben. Ez a bellum omnium contra omnes, így lesz az adóreform ezernyi látható és még több láthatatlan tényező és ok együtt hatásának vagy tusájának eredménye. így esik az, i gazdálkodó személyiségenként, tehát fejenkint különböző megítélés alá. Az egyenes adók újjá alakításának isme- tetésénél a feladat nem lehet más, mint az, hogy a reform által teremtett idege i tájakon ja becsületes vezető a megbízható Baedecker szerepét töltse be. Ha gondosan áttanulmányozzuk az adó- I reformot, tisztán láthatóvá válik az a két osz- ; lop, melyeken a mü nyugszik. A kettős alap- gondolat egyike eivi tartalommal bir és a reform valódi célját fejezi ki, másika pedig gyakorlati jelentőségű és a keresztülvitelre vonatkozik. A reformcélja: arányos adóztatás elérése, oly adórendszer létesítésével, melyben minden- adózó szolgáltatási képessége arányában, úgy járuljon az állami kiadások fedezéséhez, hogy az adó fizetése által mindenki a lehetőségig egyenlő áldozatot hozzon. A gyöngébbek védelme az áldozatelmélet életrehivása az a feladat, melynek megoldását az adórendszer fejlődésének filozófiája korunkban világszerte megköveteli és a változatlan természeti törvények erejével államról álllamra megvalósítja. Az igazságosság kiegyenlítő munkája kelti fel az adózók tömegében a megnyugvás érzetét melynek elérése, az államnak is érdeke. A nagy adó súlyos próbára teszi ugyan a polgári kötelességérzetet, de egymagában nem szítja annyira az adórendszer berendezésével szemben az igazolt elégületlenséget, mint az aránytalanul elosztott adóteher. A reform arányosságot akar teremteni, célja tehát megfelel a korszellem követelményének. Ebben domborodik ki socialpolitikai jelentősége is, amennyiben ez utón is megakarja előzni azokat a nagy társadalmi veszedelmeket és betegségeket, a- melyek — mint azt több államban látjuk az államnak életerejét támadják meg. Az adóreform gyakorlati jelentőségű, másik alapgondolata a pénzügyi eredményre vonatkozik. E szerint a reform úgy valósítandó meg, hogy az egyenes adókból jelenleg származó bevételt — állambevételeink közt az eT A R C Z A. A legboldogabb. Az angyalok egyszer együtt ülének a mennyben és akkor Gábriel arkangyal beszélgetés közben szóla közülök. — Isten megteremtette az embert minden faitájában, s tudom, hogy öröm és szenvedés egyaránt nyílik a teremtmény számára a földön. Tudom, hogy az emberek egy időre, vagy részben boldogok, s az- J után ismét egy időre vagy más részben boldogtalanok felváltva, mint a hogy a felhők változva kergetik egymást a Nap előtt; tudom, hogy nincs tökéletes, eszményi, örök boldogság a földön; de szeretném tudni, kicsoda mégis aránylag a legboldogabb valamennyi ember embertársa között? A többi angyal, aki Gábriel arkangyal körül üldögélt összenézett, egymás tekintetében keresve a vá- j laszt a fogás kérdésre. Végre, miu'án egyikük sem tudott feielni, valaki közülük szóra emelkedett: — Mi sem tudjuk, amit te nem tudsz Gábriel, s mi is szeretnök tudni, amit te szeretnél. Legjobb lesz tehát, ha megkérdezzük magukat az embereket és" azután ítélünk az ő boldogságuk felől. Hozassunk tehát magunk elé nehányat a másvilágon élők közül, hoby megmondanák ők maguk, mennyire voltak boldogok és boldogtalanok az életben. Elküldték pedig egy angyalt érettük és ez nemsokára három embert vezetett az angyalok serege elé. —' íme — mondotta a három emberre mulatva, — kiválogattam valamenynyi közül azokat, akiknek beszédéből leginkább ítéletet alkothattok magatoknak a dolog felől, ame yet tudni akartok. Ez az első és egy szelíd arcú aggastyánt vezetett élő a sorból — becsületes, erős lelkű és nagy hitü férfin volt életében, aki sohasem engedett a gonosz csábításainak és sohasem kiizködött hiú világi gyönyörökért. Hallgassátok meg, minő boldog volt ez agastyán a földön. — Én — szólalt meg szerényen az agg férfiú — valóban sohasem futottam hiú világi gyönyörök után, sem pedig a gonosztól el nem csábitta tam magamat. Senkinek kárát a magam javáért nem akartam s mindig beértem becsületes fáradozásom gyümölcseivel. A jó Isten boldog családi élettel is megáldott, s hosszú esztendők munkája árán életem alkonyát egy kis anyagi jólét is megaranyozta. Nem panaszkodhattam semmiért sem a sorsomra, s most nyugodt lélekkel álhatok meg Isten Ítélő széke előtt, hogy parancsait sem meg nem szegtem, sem pedig ravaszul ki nem játszottam. Én — és itt hevesen bólintott ősz fejével — én valóban boldog voltam az emberek között, mert Iste.i minden kegyeivel megáldott: de . ! . Az aggastyán itt hirtelen elhallgatott. Lehajtotta a fejét, mint a kinek rossz emlékek jutnak eszébe. Az angyalok, akik eddig szerető figyelemmel hallgatták a beszédét, kíváncsian hajlottak feléje: — De? minden fém megkapja eredti színét, légypiszkot tökéletesen tisztit. Kapható: Fressburger Ferencz üzletében Halason. Próba üveg ingyen. 7—10
