Kiskunhalasi Ujság, 1907 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1907-12-11 / 48. szám

A? IV. évfolyam. — 49. szám. Megjelenik minden szerdán. Kiskunhalas, 1907. december 11. KÖZGAZDASÁGI, TÁRSADALMI ES SZÉPIRODALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: H ORVÁT GYULA könyvkereskedése Kiskunhalason, — hol az előfizetési és hirdetési dijak fizetendők. — — Kéziratokat nem ad vissza a szerkesztőség. — Felelős szerkesztő és lapkiadó tulajdonos H о г у á t Gyula. Előfizetési dijak: Helyben házhoz hordva egész évre 4 kor. félévre. 2 kor., negyedévre 1 kor. — Vidékre egész évre 6 kor. i félévre 3 kor., negyedévre 1 kor. 50 fillér. Egyes szám ára 4 fillér. Az egyenes adók reformja. Irta : Dr. Exner Kornél egyetemi tanár. Első közlemény. Egy egész adórendszert átfogó reform szükségképen mélyreható átalakulást idéz elő állatni közgazdasági és társadat <|1<аШпк min ­den rétegében, teljes összességében. Megszi­lárdítja, vagy elgyöngiti az államot, a szerint amint képessé teszi egyre fokozódóbb felada­tainak teljesítésére, avagy elvonja tőle az a- nyagi erőket; pártokat teremt és átalakít; meg­mozgatja az ingatlanokat: a földet és az épü­leteket, megváltoztatja ezek tőke és forgalmi értékét és ezzel növeli, vagy csökkenti a magán — és a 'közvagyont; a tőkék elhelyezését áta­lakítja; kihat az üzletek és vállalatok, nemkü­lönben az összes foglalkozásorc jövedelmező­ségére, befolyásolja a gazdasági élet minden vonatkozását, a hitelviszonyokat, tőkét édesget az országba, vagy elűz ismét, fejleszti az ipart vagy megakasztja haladásában, döntőleg hat a termelési költségekre és a termékek árára, mind­ezekkel pedig a megélhetésre és a drágaság enyhítésére vagy növelésére, megteremti egye­sek és egész társadalmi osztályok boldogulá­sának és élet érdekeinek feltételeit avagy le­jrombolja ezeket, megállítja az Amerikába in­duló hajókat vagy pedig a Cunard Line ügy- ! nőkévé szegődik, felidézi a teherkönnyités tö­rekvését és harcát az egyesekben úgy mintáz érdek csoportokban és a különböző népréte- fgekben. Ez a bellum omnium contra omnes, így lesz az adóreform ezernyi látható és még több láthatatlan tényező és ok együtt hatásá­nak vagy tusájának eredménye. így esik az, i gazdálkodó személyiségenként, tehát fejenkint különböző megítélés alá. Az egyenes adók újjá alakításának isme- tetésénél a feladat nem lehet más, mint az, hogy a reform által teremtett idege i tájakon ja becsületes vezető a megbízható Baedecker szerepét töltse be. Ha gondosan áttanulmányozzuk az adó- I reformot, tisztán láthatóvá válik az a két osz- ; lop, melyeken a mü nyugszik. A kettős alap- gondolat egyike eivi tartalommal bir és a re­form valódi célját fejezi ki, másika pedig gya­korlati jelentőségű és a keresztülvitelre vonat­kozik. A reformcélja: arányos adóztatás elérése, oly adórendszer létesítésével, melyben minden- adózó szolgáltatási képessége arányában, úgy járuljon az állami kiadások fedezéséhez, hogy az adó fizetése által mindenki a lehetőségig egyenlő áldozatot hozzon. A gyöngébbek vé­delme az áldozatelmélet életrehivása az a fel­adat, melynek megoldását az adórendszer fej­lődésének filozófiája korunkban világszerte megköveteli és a változatlan természeti törvé­nyek erejével államról álllamra megvalósítja. Az igazságosság kiegyenlítő munkája kelti fel az adózók tömegében a megnyugvás érzetét melynek elérése, az államnak is érdeke. A nagy adó súlyos próbára teszi ugyan a polgári kötelességérzetet, de egymagában nem szítja annyira az adórendszer berendezésével szem­ben az igazolt elégületlenséget, mint az arány­talanul elosztott adóteher. A reform arányos­ságot akar teremteni, célja tehát megfelel a korszellem követelményének. Ebben domboro­dik ki socialpolitikai jelentősége is, amennyi­ben ez utón is megakarja előzni azokat a nagy társadalmi veszedelmeket és betegségeket, a- melyek — mint azt több államban látjuk az államnak életerejét támadják meg. Az adóreform gyakorlati jelentőségű, má­sik alapgondolata a pénzügyi eredményre vo­natkozik. E szerint a reform úgy valósítandó meg, hogy az egyenes adókból jelenleg szár­mazó bevételt — állambevételeink közt az e­T A R C Z A. A legboldogabb. Az angyalok egyszer együtt ülének a mennyben és akkor Gábriel arkangyal beszélgetés közben szóla közülök. — Isten megteremtette az embert minden faitá­jában, s tudom, hogy öröm és szenvedés egyaránt nyílik a teremtmény számára a földön. Tudom, hogy az emberek egy időre, vagy részben boldogok, s az- J után ismét egy időre vagy más részben boldogtala­nok felváltva, mint a hogy a felhők változva kerge­tik egymást a Nap előtt; tudom, hogy nincs tökéle­tes, eszményi, örök boldogság a földön; de szeret­ném tudni, kicsoda mégis aránylag a legboldogabb valamennyi ember embertársa között? A többi angyal, aki Gábriel arkangyal körül ül­dögélt összenézett, egymás tekintetében keresve a vá- j laszt a fogás kérdésre. Végre, miu'án egyikük sem tudott feielni, valaki közülük szóra emelkedett: — Mi sem tudjuk, amit te nem tudsz Gábriel, s mi is szeretnök tudni, amit te szeretnél. Legjobb lesz tehát, ha megkérdezzük magukat az embereket és" azután ítélünk az ő boldogságuk felől. Hozassunk te­hát magunk elé nehányat a másvilágon élők közül, hoby megmondanák ők maguk, mennyire voltak bol­dogok és boldogtalanok az életben. Elküldték pedig egy angyalt érettük és ez nem­sokára három embert vezetett az angyalok serege elé. —' íme — mondotta a három emberre mulatva, — kiválogattam valamenynyi közül azokat, akiknek beszédéből leginkább ítéletet alkothattok magatok­nak a dolog felől, ame yet tudni akartok. Ez az első és egy szelíd arcú aggastyánt vezetett élő a sorból — becsületes, erős lelkű és nagy hitü férfin volt életé­ben, aki sohasem engedett a gonosz csábításainak és sohasem kiizködött hiú világi gyönyörökért. Hallgas­sátok meg, minő boldog volt ez agastyán a földön. — Én — szólalt meg szerényen az agg férfiú — valóban sohasem futottam hiú világi gyönyörök után, sem pedig a gonosztól el nem csábitta tam ma­gamat. Senkinek kárát a magam javáért nem akartam s mindig beértem becsületes fáradozásom gyümöl­cseivel. A jó Isten boldog családi élettel is megál­dott, s hosszú esztendők munkája árán életem alko­nyát egy kis anyagi jólét is megaranyozta. Nem pa­naszkodhattam semmiért sem a sorsomra, s most nyu­godt lélekkel álhatok meg Isten Ítélő széke előtt, hogy parancsait sem meg nem szegtem, sem pedig ravaszul ki nem játszottam. Én — és itt hevesen bó­lintott ősz fejével — én valóban boldog voltam az emberek között, mert Iste.i minden kegyeivel megál­dott: de . ! . Az aggastyán itt hirtelen elhallgatott. Lehajtotta a fejét, mint a kinek rossz emlékek jutnak eszébe. Az angyalok, akik eddig szerető figyelemmel hallgatták a beszédét, kíváncsian hajlottak feléje: — De? minden fém megkapja eredti színét, légypiszkot tökéle­tesen tisztit. Kapható: Fressburger Ferencz üzletében Halason. Próba üveg ingyen. 7—10

Next

/
Thumbnails
Contents