Kiskunhalasi Ujság, 1907 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1907-01-30 / 5. szám

KISKUNHALASI ÚJSÁG. takarékosság azelleine az egász vonalon, igy most már bizonyos, hogy a pótadó is eltűnik. A közgyű­lési termet a múlt közgyűlés alkalmával fűtetlen hagy­ták, még a szénen is sporolnak. Legfeljebb a két üres vaskályha inarkirozta a meleget. Városatyáink tüzes beszédekkel igyekezték ellensúlyozni a fa­gyasztó hideget, de híjába, mégis csak a doktorok kaparják ki ennek hasznát! Több figyelmet kérünk jö­vőre-, az egészség is valami! Cunard magyar-amerikai vonal gyors­gőzösei február havában a következő menetrend szerint indulnak Fiúméból] Newyorkba : Február 9-én az „Ultoni“, február 16-án a „Pannonia“ és február 26-án a „Carpathia“. Ezen járatokról felvilágosítást ad és hajóhelyekre előjegyzéseket elfogad a Központi Menetjegyiroda, IBudapes- ten, (Vigadó-tér 1.) CSARNOK. A szenátus határoz. Római életkép. Petrus liktor megrázta a tariácsház oldalára erő­sített csengetytit jeladásul, hogy reggeli első vigilia után a szenátus összeül. Fontos ügy, igen fontos ügy suttogták a fóromon a bámészkodó plebejusok és szinte félénken adták tovább egymásnak a szót. Ma akarják felosztani az Ager Publikust. Még a piacon ácsorgé matrónák nyelvét is elnémította egy pilla­natra a kis csengetyü szava, mely Petrus liktor rán- gatására siró hangon csengette a fagyos levegőben : libalegelő, libalegelő, libalegelö, — talán azt akarta mondani szegényke, hogy az Ager Publikuson sem legelnek többé potyára a szenátornék libái. Fagyos szél csapott-be a Pontini mocsarak je­löl, pirosra csípve a csengetyü szavára összesereglő szenátorok képei. A nap mozgalmasnak iyérkezett, mert az Ager Publikus felosztásának üdvtelen kísér­letébe már nem egy tribunnak tört bele a bicsakja de meg a kíváncsiság is izgatta a nemes szenátorok harcedzett szivét, mert tudvalevő, hogy a cenzorok elekciöja után ma gyűlik össze először a szenátus. Aztán azt beszéli a fáma, hogy mindenféle Lgsza va- gabundokat is felvettek a tiszteletreméltó testületbe, például kézműveseket, jött-ment bevándorlókat, ludi magistereket etc. Homálylepte arccal foglalják el helyöket az atyák, az első sor közepén szemben a konzuli emelvénynyel Puteus Scabó és Galiú népvezérek, kiket vakon kö­vet az Eskvilinus egész patriciusi tábora, körülöttük párthiveik csoportosulnak hevülő arccal lesve a tör­ténen döket. Csaknem bátortalanul húzódnak meg a nagy csarnok fal melletti székein az ide csak most került homó novusok, mig a karzaton nehány rni- haszna plebejus lézeng, azzal mulatva magát, hogy nem egészen épületes megjegyzéseket tesz a Patres et conscriptira. A consul megérkeztéig körülnéznek a régi sze­nátorom. Oh hogy elborulnak a nemes arcok, láttái a a sok uj embernek. Me Hercule! Borzasztó! Hát hova tették szemüket a cenzorok, hogy ezeket a léhütőket is ide eresztették ? Még a bevándorlottak is ! Íme ott az ablak mellett Nicerka, a gazdag foinik kalmár, ki asszír téglából emelt palotában lakik a Via Caszinán nem messze tőle egy szandálcsináló — ugyan ki is tudná a nevét — aztán, de ez már még is sok ott meg Kreshabir Karthágóból bevándorlóit mercator, ki nem mindig mér tiszta falernumit a plebejusoknak Nem valami barátságos tekintet simogatja végig a há­rom nagy bajuszos ludi magistert sem, kik szintén most tették először lábukat a szent csarnokba, pláne az egyiket a pontifex maximus delegálta maga helyett. „Hova jutottunk“ — sóhajt fel a tűzhely mellett a fázékony Dicibo szenátor, görcsös ujjait egy fiatal tássának tógájába akasztva, ki alighanem most jött meg Teió provinciából, — hova jutottunk! és sóhaj­toznék még tovább is, de Petrus liktor felcsapja az Atrium ajtaját s a- patres et conscripti csendben fo­gadják a kíséretével érkező konzult, ki szó nélkül megy fel az emelvényre s mellette Fabricius lektor nótárius, Molátor skriptor nótárius foglalnak helyet. Id« ül a néjja-szcmű Amika kvestor is, ki mig a gyü­lekezeten széttekint, folyton azt lesi, hogy kire lehetne még több adót kivetni. A konzul megnyitja az ülést mire a lektor nó- árius az Ager Publikus felosztásának tervét ismerteti. Elszörnyedés moraja zug a teremben a blaszflemikus javaslat hallatára és Galui szenátor nem fékezhetve hevét közbekiabál. A konzul csengetyü szavára elné­mul a zsibongás s a hatalmas ur meginti a heves- kedőt: Ilyen régi szenátortól elválom, hogy ne zavarja a tanácskozást, különben figyelmeztetni fogom! Joga van hozzá! — replikázik a mérges öreg. Galiú szenátort rendre utasítom s ha még egy­szer közbeszól tőle a szót megvonom! A rendreutasitott berántja kurta nyakát a tóga zsiiilisbe és a jus praensionist emlegetve ül helyére miközben számitgatja, hogy mikor is telik a konsul ideje, aki harsány szóval jelenti ki, hogy a tárgyalás módját nem szabad „kupaktanácsi“ színvonalra sü- ' lyeszteni. Vae victis ! Jajaj ! Pirhus követének beszéde nem okozott akkora zavart, mint a konzul sértő sza­vai, Felugráltak helyeikről az atyák, összeszoritott ököllel hadonáztak a konzul felé s a rémes kavaro­dásból kiharsogott Puteus Scabó és a nagybajuszu Scaevola szenátorok rikácsoló szava: „Kupaktanács! Azt mondta! Nem tárgyalunk! Vonja vissza!“ s mive| a konzul semmi hejlandóságot sem mutatott a sértés visszavonására, az Eskvilinus domb mérges szenátorai kivonultak a teremből s még a fórumon is akkora zajt csaptak, hogy a Justitia ormán .tülkölő vigil ijed­tében rálépett a kutyája farkára, mire a megriadt jó­szág üvöltözve ordított Kvirinus csillaga felé. Bent a tanácsházban pedig némán ültek az atyák, — suttyómba visszajött egy-két megjuhádzott páter is, — Rubidó fiskális hol kiszaladt, hol visszajött s a nagy némaságban egyszerre csak felsír a tanácsház kisharangja és élesen sivitja kétszer egymásután: libabor, libabőr . . . Libabőrös lett az atyák háta . . . Jaj ! tán Eskvilinus bősz páterei felégetik a várost, behívják a gallokat, vagy talán már konsult is tettek és proscribálnak. Petrus liktor meg rohan kifelé meg­tudni a veszedelem nagyságát, hát uramíia! némely kamasz sihederek rángatták meg a kis harangot, de a liktor láttára ebláboltak is ám Föbusz színháza mögé, hol a kamaszok kedvenc játékához legott hozzáfog­ták, t. i. a falhoz vagdalt ászaikat igyekeztek nieg- bakarasztolni. Petrus mérgesen szorongatta a fascest, de távoznia nem lévén szabad, felháborodott érzelmeit, a legio rettentő káromkodásában öntötte ki: „Utor fruor fungor, potior et vescor!“ A lecsillapult kedélyek ezalatt csendben hallgat­ták Sestercius prókátor szónoklatát, ki is az Ager Publikust csak úgy lesz hajlandó felosztani, ha a vá­ros belső piacai előbb feltöltetnek. Mindenki figyelt, csak a minden lében kanál karthágói, Kreshibar je­gyezte meg csendesen, hogy: „A Villa Vanuria épen jó lenne töltésnek.“ Az asszir-házp Nicerka is mon­dott még valamit, de mivel nem igen lehetett jól hal­lani, hát hasát simogatva leült. Bizony horrendum dictu! Ki mondom himezés- hámozás nélkül megszavazták az Ager Publikus fel­osztását. A fázékony Dicibo emelgette is görcsös ujjait az ég felé, lassan susogva társának: „Hova jutottunk, hova jutottunk! Aztán másról tanácskoztatott. A nemes város régi statútumai szerint csak a peregrinus kofák fizet­tek helypénzt a piacon, az urbanus matrónák potyára „árukodtak“, nem kis bosszúságára nemes férjeiknek, kik sokszor nem kaptak ebédet, kivált ha friss pletyka is akadt a fórumon — ugyan mikor is ne akadna — de hát nem mertek szólni, mert Votum Minervae, az­tán meg tudjuk úgy is a többit. Most a magistratus pénzszűke miatt az urbánu­sokat is megakarja adóztatni. Olvassa is már Fabri­cius nótárius a javaslatot, mi nagy resensust kelt ugyan az atyáknál, de megakarják mutatni, hogy mi­lyen vér csergedez Kutheaus ivadékinak ereiben. Nem! Meg ne lássa avatatlan plepejusi szem, hogy a sze­nátor fél az asszonytól! Azért is; majd hát nem jár többet potyára pletykálni. Jozefus Názó is helyesli a tervet s az öreg Dicibo is azon veszi észrtymagát, hogy ugyancsak vivátoz. Consumátum est. Szélednek az atyák; csípős szél csap be a Pon­tini mocsarak felől s a fázékony-Dicibo mélyen huzza magát tógájába. Ifjabb társa kérdi tőle: Aztán Carissime! Nem félsz te most hazamenni ? Az öreget elfogja a köhögés, csak sokára vá­laszol : — Eheú! fiam. Hova jutottunk! Csak Petrus liktor rakosgat a tanácsházban. Azt hiszi a hamis, hogy ő lesz a helypénzszedő, rá is gyújt egy vidám nótára: Bibit ille, bibit illa, Bibit servus cum ancilla. PUBLIKÁCIÓ. Vasárnap. 1907. január 27 én. A város a Sóstó területén február hó 7-ikén d. e. 9 órakor 11000 kéve nádat fog eladni. Venni szándékozók a helyszínén jelentkezhetnek. A városi fogyasztási hivatal tudatja a lakos­sággal, hogy hivatalos helyiségét a régi városháza földszinti részébe a városgazdái hivatal mellé he­lyezte át. Juránovics István bérkocsis Kőhid-utcai lakó­házát örökáron eladja. Értekezhetni vele a helyszínén. Bukovics József a műútra dűlő 496 □ öl uj ültetésü szőlőjét örökáron eladja, Értekezhetni vele .Halyu-utcai lakásán. Schvarc Mihály fakereskedő alsó templomtéri lakóházát örökáron eladja, esetleg szeptember hó elsejétől haszonbérbe kiadja. Értekezhetni vele Kossuth-utcai üzletében. Szerkesztői üzenetek. Anonymus. Versében meghat a fájó hangulat, de a kül­alak ellen több kifogásunk van. Tessék a sorokat egyenlő szó- tagszámuakká tenni, hogy tért nyithassunk kétségtelen tehet­ségének. AEGHIVÓ. A Halasi Mészhomokkő-Téglagyár Rész­vénytársaság 1907. február 24-én délután 2 órakor a halasi gazdasági bank helyiségé­ben évi rendes közgyűlést tart, melyre a t. részvényeseket tisztelettel meghívja az igaz- gátóság. Tárgysorozat: 1. Az igazgatóság és fel- ügyelő-bi zottság jelentése. Számadás és mér­leg előterjesztése. Felmentvény tárgyalása. Jegyzet. A közgyűlésen csak olyan részvényes vehet reszt aki a közgyűlést megelőzőleg 3 hóval a társaság részvénykönyvében nevére irt részvényeit a még le nem járt szelvényekkel együtt a közgyűlést megelőzőleg 3 nappal a társaság pénztáránál leteszi. — A közgyűlésen a részvényest minden részvény után egy szavazat illeti. — Húsz szavazatnál többet egy részvényes még meghatalmazás utján sem gya­korolhat. Tánciskola megnyitás. Van szerencsém a nagyrabecsült szülök és tánckedvelő ifjak b. tudomására adni. hogy e hóJ26-tól kezdve a „Függetlenségi Kör“-ben táncisKolát nyitottam ahol a legújabb táncok lesznek ta­nítva úgy délután mint este. — Mindennap zene. — Vendégeket mindennap fogadok. — Tanulók felvétele naponta özv. Király Józsefné házában levő lakásomon, vagy este a táncis­kolában. Kiváló tisztelettel szives pártfogást kér FARKAS ISTVÁN oki. tánctanitó. Leszállított árak! 1 fali óra ütőszerkezettel 1 fali óra üveglappal . . . 1 ébresztő óra...................... 1 zsebóra nickel . . . . 1 zsebóra ezüst . . . . feljebb. Javításokért is 3 évi . 1 írt. 80 kr. . 1 írt. 9» kr. . 1 frt. 50 kr. . 2 frt. 50 kr. . 5 forinttól jótállást vállalok. Szíj! jYiárton, műórás Halason, a postával szemben.

Next

/
Thumbnails
Contents