Kiskunhalasi Ujság, 1907 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1907-01-30 / 5. szám

IV. évfolyam. — 5. szám.

Megjelenik minden szerdán.

Kiskunhalas, 1907. január 30.

KÖZGAZDASAGI, TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP.

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

MORVÁT GYULA könyvkereskedése Kiskunhalason,

— hol az előfizetési és hirdetési dijak fizetendők. —

— Kéziratokat nem ad vissza a szerkesztőség. —

Felelős szerkesztő és lapkiadó tulajdonos

H о г V á t Gyűl a.

Előfizetési dijak: Helyben házhoz hordva egész évre 4 kor., félévre 2 kor., negyedévre 1 kor. — Vidékre egész évre (3 kor., félévre 3 kor., negyedévre 1 kor. 50 fillér.

Egyes szám ára 4 fillér.

A boritaladó eltörlése.

A boritaladó eltörlése ügyében 1907. január 6-kán tartott országos nagy gyűlés elnöksége és a Magyarországi Bortermelők és Borkereskedők országos szövetségének választmánya Budapesten f. évi január 20-ikán este együttes ülést tartott (e gyűlésre városunkból Szathmáry Sándor és Hofmeister Ignác voltak meghiva.) Ez ülésen az országos nagy gyűlés határozatából a következő szövegű felirat készíttetett :

Mélyen tisztelt Képviselőház!

A Magyarországi Bortermelők és Borke- reskedőK Országos Szövetsége által folyó évi január hó 6. napjára, Budapestre egybehívott országos nagygyűlés, melynek naplóját idecsa- toltan bemutatni szerencsénk van, a következő határozatot hozta:

A hazai borgazdaság virágzását meggátló tényezők között a legnevezetesebbek egyike az 1892. évi XV. évi törvénycikkel életbeléptetett boritaladó, a mely úgy magasságánál, egyenlőtlenségénél és aránytalanságánál, mint beszedésének helytelen, rendkívül zaklató módjánál fogva hovatovább elviselhetetlen terheket ró úgy a bortermelőkre, mint a borkereskedőkre és a borgazdasággal érdekkapcsolatban levő egyéb társadalmi rétegekre.

A Magyarországi Bortermelők és Borkereskedők Országos Szövetsége által 1907. évi január 6-ikára, Budapestre egybehívott országos értekezlet annak a véleménynek ad kifejezést. hogy a boritaladó, különösen mostani magasságában és rendszerében nemcsak borj gazdaságunkat károsítja, hanem egyszersmind 'olyan általános gazdasági és társadalmi hátrányt okoz, a melyekkel az adónemből származó kincstári haszon nincs arányban.

A boritaladó sújtja elsősorban a termelést azáltal, hogy a bort gyakran forgalmi értékének felén túl adóztatja meg, másodsorban a kereskedést azáltal, :hogy az adóval szerfölött megterhelt áru forgalombahozataiát mértéken felül megnehezíti, sőt olykor lehetetlené teszi; sújtja a munkás polgárok millióit, a kiknek kenyérkereső érdeke közvetlenül, vagy közvetve a bortermelés érdekeihez kapcsolódik ; sújtja a fogyasztóközönséeet, amelyre nézve a jó egészséges bor élvezetét valósággal luxussá teszi és végül közvetve hátrányos az állam- kincstárra is, a mely a szőlőmivelésben és bortermelésben az adóbevételeknek egyik jelentékeny forrását bírja és ennek a gazdasági ágnak folytonos elerőtlencsedése, félmillió magyar bortermelőnek fokozatos elszegényedése révén az adóalapok lényeges gyengülésének és kimerülésének veszedelmével áll szemben.

Mindezeknél fogva az ^országos értekezlet határozatiig kimondja, hogy :

1, kívánja a boritaladó teljes eltörlését;

2. abban az esetben, ha ennek a kívánságnak a közel jövőben leendő megvalósítása legyőzhetetlen akadályokba ütköznék, kívánja az 1892. évi XV. törvénycikkeknek sürgős és gyökeres revízióját, olyan értelemben, hogy az alkotandó legalacsonyabb osztályának legföljebb egy negyedrészét tevő, egyöntetű adónem állapíttassák meg s ennek beszedése kizárólag állami közegek utján történjék.

3. Az értekezlet ilyen irányban a képviselőházhoz és a -kormányhoz feliratot intéz, a melyet küldöttség utján ad át a kormány tagjainak és a képviselőház elnö.kségének.

Kiegészítette ezt a határozatot a nagygyűlés azzal, hogy tiltakozik, ama terv ellen, hogy a boritaladó az önkormányzati hatóságoknak engedtessék át az ezek által teljesített állami funkciók terheinek kárpótlása fejében.

Ennek az óhajtásnak jogosultságát nem kell hosszasabban fejtegetnünk. Elég rámutatunk arra a -valóságra, amely nagygyűlésen ismételten, igen nyomatékosan jutott kifejezésre, hogy az évi 16 millió koronában előirányzott kincstári jövedelem, amelyet a boritaladó eredményez, semmiképpen sem ál! arányban azzal a roppant gazdasági hátránynyal. amelyet ez az igazságtalan, egyenlőtlen, adónem okoz. Rá kell mutatnunk arra a kiáltó ellentétre, hogy mig egyfelől az államhatalom bölcs belátása, a törvényhozás a kormány gondoskodása milliókat áldozott elpusztult szőlőgazdaságunk felújítására és továbbfejlesztésére, addig másfelől ennek a nagyfontosságu termelési ágnak boldogulását akadályozza azzal, hogy termékének értékesítését egy tarthatatlan adónemmel megnehezíti, sőt olykor lehetetlenné teszi. Mert hogy ennek az adónemnek az értékesítésre nézve valósággal prohibitiv jellege van, azt alig lehet kétségbe vonni akkor, midőn az adó összege gyakran a bor forgalmi értékének felét is jóval meghaladja. Ekkora magasságú adó példátlan és ennek kimutatására szükségtelen szembenállitanunk a nálunk fennálló bor

T A R C Z A.

Miben eddig sohse hittem . . .

Miben eddig sohse hittem,

Van, van, érzem, mégis.

Üdvöt adó, szent szerelem,

Hiszek benned én is.

Bocsáss meg, hogy edd ige lé ' Kacagtalak téged;

Hei, pedig csak most tudom még,

Mily édes az élet.

Ha átölel két karjával Ha megcsókol ajka:

Több örömöt, boldogságot Az Ég sem adhatna.

Üdvösséges, szent szerelem, Áldott, égi béke,

Maradj velem, maradj nálam Isten — földi lénye.

A tüdővészről és az ellene való védekezésről.

Ahol Ö jár, lába nyomán Virág erdő támad;

Ha megérint kis kezével, Eloszlik a bánat.

На О néz rám, ha rám tekint Ragyogó szemével:

Mosolygása egész világ Gyönyörével ér fel.

Felolvastatott a József Kir. Herceg szanatórium javára 1906 nov. 25-én. Előadó Bartek Lajos főgimn. tarára.

(Folyt, köv.)

A tuberkulózis terjedését számos úgynevezett praedisponáló, hajlamosító mozzanatra szokta visszavezetni az orvostudomány. A tuberkulózis — bacillus csakis elgyengült szervezetben tu J megtelepedni, hisz jól tudjuk, hogy mindenfelé annyira elterjedett bacillus napról-napra bejut szervezetünkbe s mikén: Hueppe kísérletei igazolják, egészséges egyének szájának • és orrának nyálkahártyáján is találhatni, hol azonban tovább nem alkalmas. Ma már kétségtelen, hogy nagyon sok függ a megtámadott egyén hajlamosságától. Ez a hajlamosság lehet öröklött, szülőkről gyermekre szálló, nem egyszer nagyszülőkről — szülőket átnyomva — megy át az unokákra. A tüdő- vészre való hajlamosságot azonban szerezni is lehet és pedig első sorban mindazáltal a mi az egész testnek ellentálló képességét gyöngiti, akár betegség az, akár rossz életmód. Mig egyrészről azt látjuk, hogy hitvány, gyönge mellű ember elkerüli e betegséget, más oldalról azt tapasztaljuk, hogy a cirkuszbeli matador herkulesi méhkasával beleesik, mert egyre dőzsölt.

Leghamarabb a baciilusok a szájon át jutnak az ember szervezetébe. A szájban levő nyál, odvas fogak, nyálhártya, nyelv, mind jó tenyészőhelyei a fertőző baktériumoknak s igy a tuberkulózis — ba- cil'usnak is, mert az ott leve állandó hő, bonuló ételmaradékok e veszélyes baktériumoknak melegágyul szolgálnak. De a levegő porával behatolnak a gégébe, a légcsőbe, tüdőbe is s itt még kedvezőbb körülmények közé kerülve, megtámadhatják e szerveket s ezek utján az egész testet.

A második fertőzési kapu a gyomor és a bél. A tuberkulózis — baciilusok ugyanis megtadaphat- nak ételuemüeken is s ezekkel bekeleztetve, a gyo-