Kiskunhalasi Ujság, 1907 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1907-09-18 / 36. szám

1907. Kiskun-Halas helyi értesítője. szeptember 25. Politikai szemle, A kiegyezési tárgyalások hirte­len megszakításának fordulata fog- ! lalkoztatja most az egész politikai ; világot. Minden komoly politikus felháborodva beszól az osztrák kor­mányférfiak orvtámadásáról, kapzsi és szemérmetlen követeléséről. S az összes pártok helyeslik a magyar kormány erélyes eljárását, mely nem enged az osztráknak. Általános a meggyőződés, hogy kvótaemelésről megfelelő gazdasági és politikai en­gedmények biztosítása nélkih tár­gyalni sem szabad. A magyar kormány ebbeli állás­pontjának megvédésében számíthat az összes pártokra és az egész ma­gyar nemzetre. * A függetlenségi országos párt­körben Apponyi Albert gróf közok­tatásügyi miniszter nagyérdekü nyi latkozatokat tett és fejtegetései a kö­vetkezőkben összegezhetők : A kiegyezési tárgyalások alatt ezúttal a bankszabadalom meghosz- szabbitásáról szó sem volt. A kvóta­emelés volt a legfontosabb ütköző­pont, amelyet különösen Beck osz­trák miniszterelnök erőltetett. A kor­mány bele ment a kvótakórdés tár­gyalásába, de elejétől fogva rekom- penzácziókat követelt. Ezek között a rekompenzácziók között szerepel főként a fogyasztási adók különválasz­tása, az annabergi csatlakozás kér­dése és a teljes diplomátiai paritás. Katonai engedményekről most egy­általán nem volt szó. Az osztrák kormány most tudni sem akart mindezekről, s igy megszakadtak a tárgyalások. A magyar kormány azonban tudtára adta az osztrák kor­mánynak, hogy mi a magyar parla­mentnek október tizedikén tiszta képet akarunk nyújtani a kiegyezés állásáról, tehát ez idő alatt intéz­kedjék Ausztria. A magyar kormány nem álihat elő ismét azzal, hvgy a tárgyalások függőben vannak. A ki­rály Wekerle miniszterelnök legu­tóbbi jelentéseit jóváhagyóan tudo­másul vette. A király tudvalevőleg elejétől kezdve a bank és kvóta kér­désének kikapcsolása mellett foglalt állást. * A magyar kormány október első napjaiban Budapestre várja az oszt­rák kabinet tagjait s ezzel is jelzik, hogy a maguk részéről folytatni óhajtják a kiegyezési tárgyalást. Ezzel szemben Bécsben minden al­kalmat felhasználnak a lapok, hogy a további tanácskozás fölösleges vol­tát hangsúlyozzák s kijelentsék, hogy újabb meghívást várnak, mert ellenkező esetben nincs szándékuk a jelzett időben Budapestre jönni. Mi ez az osztrák kormány részéről, ha nem közönséges taktikázás, melylyel a saját lehetetlen követe­lésük nyomán támadt válságos hely­zetet akarják kihasználni. Természe­tes, hogy nagy jelentőséget ennek a kötözködósnek nem lehet tulajdoní­tani, csak mint jelemző tünet méltó a feljegyzésre. Az iij gazdasági cseléd­törvény. A gazda és gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról al­kotott törvény november hó 1-én életbe lép. Hogy e törvény intézkedései az érdekeltek előtt közismeretnek legyenek, Szekér Pál rendőr-kapi­tány a következő hirdetményt bo- csájtotta ki, melyet szükségesnek tartunk egész terjedelmében le­közölni : A Gazdasági (külső) cseléd az, aki szóbeli vagy Írásbeli szerződéssel kötelezi magát, hogy valamely gaz­daságban személyes és folytonos szolgálatokat bérért teljesít, legalább is egy hónapon át. Minden gazdasági cselédnek ezen törvény és végrehajtási rendelet által előirt cselédkönyvvel kell bírnia. A cselódkönyv kiadása díjmen­tes ugyan, azonban a cselédkönyv 80 filléres bélyeggel látandó el,s amely bélyeget azon cseléd, akinek részére a könyv kiállittatik, a hatóságnak átadni köteles. A cselédkönyvek a rendőrkapi­tányság által fognak kiállíttatni. Tizenkét éven alóli kiskorút gaz­dasági cselédnek szegődtetni tilos. Tizenkét éven alóli kiskorúnak szolgálati cselédköuyvet adni nem szabad, tizenkét éven felüli kiskorú részére szolgálati cselódkönyv csak a törvényes képviselőnek, (tehát apa, anya vagy gyám) jegyzőkönyvbe vett beleegyező nyilatkozata alapján szol­gáltatható ki. A cselédkönyvek illetőségre való tekintet nélkül mindazok részére ki­fognak állíttatni, akik a városban ál­landó lakhelylyel bírnak. Olyan egyén részére, akinek már az 1876. évi XIII. t. ez. alapján ki­állított cselédkönyve van, vagy muu- kásigazolvány és kertószkönyvvel bir, uj, vagyis gazdasági cselédkönyv csak az esetben fog kiadatni, ha ké­relmező régi cselédkönyvót, munkás­igazolványát, vagy kertészkönyvét a szolgálati cselódkönyv kiadása előtt a kiállító hatósági közegnek átszol­gáltatja, az átadott régebbi okmá­nyokról az illetővel jegyzőkönyv lesz felveendő. Ha a gazdasági cseléd ismét mint munkás, vagy belső cseléd kí­ván alkalmazást keresni, jegyző­könyvbe veendő kérelmére a részére kiadott uj cselódkönyv egyidejű be­vonása mellett a murikásigazoívány, kertószkönyv, vagy régi cselédkönyv neki ismét kiadatik. Ha a külső cseléd részére kiadott cselódkönyv elvész, vagy megsem- mtsiil, köteles ezt a tulajdonos a rendőrkapitányságnál bejelenteni, a bejelentésről jegyzőkönyv vétetik fel, s a cselódkönyv elveszése vagy meg­semmisülése közhírré fog tótetui és ; másodlati cselódkönyv csak a beje- I lentóstől számított 60 nap múlva fog I az illetőnek kiszolgáltatni, a bejelen- j tósről az illető a hatóságtól bóiyeg- i mentes bizonyítványt kap, amely a ' másodlati cselédkönyv kiadásakor a ; hatóságnak visszaadandó. Az elveszett vagy megsemmisült szolgálati cselódkönyv másodlatának kiadásáért a munkás segélyalap ja­vára 1 kor. dij fizetendő. Az elveszett vagy megsemmisült eredeti szolgálati cselódkönyv hir­detmény ileg érvénytelenittetn i fog. Hogy az uj szotgálati cseléd­könyvek a külső cselédek részére mi­kor fognak kiszolgáltatni, ezen kö­rülményről a cselédkönyv nyomtat­ványok megérkezte után a gazdasági cselédek külön hirdetményben fog­nak értesittetni. Azon gazdasági cselédeknek, kik 1907. évi november 1-ső napja után lépnek szolgálatba, már uj cseléd­könyvvel kell birniok, azon külső cse­lédek azonban, akik a törvény életbe lépésének napján régi cselédkönyv- vet már tényleg szolgálatban álla­nak, amennyiben szolgálati helyüket nem változtatják meg, az uj cseléd­könyvet 1908. évi deczember 31-ig kell megszerezni. Kiskorú cseléd 18 éves koráig a gazda házi fegyelme alatt áll. Szolgálati szerződést szóval, vagy Írásban meglehet kötni, ha azonban a szerződés szóval köttetett, köteles a gazda a cseléd kívánatéra a meg­állapodásokról minden cselédnek kii- lön-külön bórlevelet, adni. A gazda a gazdasági cselédnek a szolgálatba való belépését és a szolgálatból való kilépését is a rend­őrkapitányságnál nyilvántartás vé­gett bejelenteni köteles. A gazdasági cseléddel kötött szerződés, ha máskép nincs kikötve a szerződésben, egy évre szól. A cseléd köteles a meghatározott időpontban szolgálatba állani és szolgálati cselédkönyvét a gazdának átadni. ügy a gazda, mint a cseléd ré­széről a panasz a panaszolt tény és körülmény megtörténte, vagy tudo­másul való vétele után 8 nap alatt terjeszthető elő a hatóságnál. (Folytatjuk.) Hírek. Városi közgyűlés. A város képviselő testületé ma délelőtt 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart. Halálozás. Schön Lipót ma­gánzó kedden délelőtt aggkori gyen­geség következtében meghalt. A köztiszteletben állott öreg nrtemetóse ma délután lesz. — Bergl Móricz kereskedőt és családját súlyos csa­pás érte. Frida nevű 17 éves leánya keddre virradóra hosszas betegség után elhunyt. A korán elköltözött fiatal leányt szerdán délután 2 óra­kor kisérik örök nyugalomra Elégett széna. Brecska Ist­vánnak balotai tanyájánál f. hó 17 -én

Next

/
Thumbnails
Contents