Kiskunhalasi Ujság, 1907 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1907-09-11 / 35. szám

KISKUNHALASI ÚJSÁG. HÍREK. Eljegyzés. Thorma Jankiczát 'eljegyezte anarcsi Tegzes Zsigrr.ond. Gratulálunk! Halálozás. Özv. Patkós Benőné szül. Papp Zsuzsanna életének 64-ik évében e hó 7-én hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése hét­főn délután volt óriási részvét mellett. Az elhunyt úrasszonyban Keresztes József anyósát gyászolja. Uj helyiérdekű vasutak. A kereskedelem­ügyi miniszter az előmunkálati engedélyt egy- egy év időtartamára megengedte: Kovács János és dr. Pertich Kálmán szabadkai lakosoknak a m. kir. államvasutak Szabadka állomásától Kelebia állomásáig és innen a halas—bácsalmás —rigyicai h. é. vasút Jánoshalma állomásáig s folytatólag haladva a m. kir. államvasutak Keczel állomásáig vezetendő fővonalra s ebből a vonalból elágazólag egyrészt Császártöltés községig, másrészt Sóstó érintésével a m. kir. államvasutak Kiskunhalas, valamint Csikeria ál­lomásáig vezetendő szárnyvonalakra, továbbá a fenti fővonal szabadkai végpontjától Mérges puszta és Kunbaja község érintésével a m. kir. államvasutak Bácsalmás-szőlők állomásáig s folytatólag Baja állomásáig s ebből Bajmok állomásáig és egy alkalmas ponttól Tavankut, illetve Csantavér állomásáig vezetendő szárny­vonalakra, végül az első helyen említett fővonal szabadkai végpontjától Ókanizsa állomásáig vezetendő vasútvonalra. Kereskedelmi jorgalmunk Ausztriával. Az osztrák kereskedelmi minisztériám statisztikai kimutatása szerint julius havában a behozatal Magyarországból 85 millió, a kivitel Magyar- országba 95 millió koronára rúgott. Januártól júliusig bezárólag Magyarországból 565 9 millió korona éitékű árut hoztak be és Magyarországba 620’3 millió korona értékű árut vittek ki. Súly szerint az említett időszakban a behozatal 62-27 millió- mm., a kivitel 17-31 millió mm. volt Magyarországba. A provizórius kereskedelmi mérleg eszerint januártól bezárólag júliusig Ausztria javára 54-4 millió korona aktívumot mutat, a múlt év hasonló időszakában elért 38'5 millió koronával szemben. A mértékhitelesítő eljárás revíziója. A mér- tékhitelesitésről szóló törvény és a törvényen alapuló miniszteri rendeletek igen hiányos in­tézkedéseket tartalmaznak arról, hogy a hitele­sítő eljárás alá bocsátandó mérőeszközök milyen szerkezetűek legyenek. A kereskedelemügyi miniszter most, mielőtt még a mértékhitelesítő eljárásról ebben az évben alkotott új törvény életbe lépne, meg akarja állapítani, hogy milyen fajta és szerkezetű mérőeszközök voltak eddig hitelesítő kényszerre utalva. Éppen azért most utasította az ország összes kereskedelmi és iparkamaráit, hogy szólítsák föl mindazokat az iparosokat és kereskedőket, akik hossz- és súlymértékek, gázórék, kőolajmérők, erőméterek, stb. forgalomba hozatalával foglalkoznak, hogy ezeket a hitelesítő kényszer alá eső mértékeket a budapesti állami középponti mértékhitelesítő bizottságnál legkésőbb október 26-lg mutassák be. Azokkal szemben, akik a rendeletnek a ki­tűzőit határideig eleget nem tesznek, külön intézkedésekkel lépnek föl és ebben az esetben a vizsgálat költségei a mulasztókat fogják ter­helni. Minden születés kellő időben bejelentendő az anyakönyvi hivatalnál. És ,.z í c ' ellen vétett Harkai János, ezéit is a járásbíró­ság 20 korona pénzbüntetésre Ítélte. Önakasztás. Matton Imrénó e hó 3-án lakásának padlásán felakasztotta magát. Tetté­nek oka ismeretlen. Elütötte a vonat. Gárgyán János halasi lakost Gőbölyjárás pusztában amikor részeg állapotban a felhágóra fel akart kapaszkodni, fején és lábán sérülést kapott. Becsületsértésért 10 korona pénzbiimetésie ítélte a járásbíróság Süveg Józsefné Fejős Erzsébetet. Hanyag bérkocsis. Bajcai József bérkocsis a megrendelt helyen és időben nem jelent meg kocsijával, ezért feljelentetvén, 10 korona pénz- büntetésre ítélte a rendőrkapitány. Veszekedő kofák. Sehogy sem iadnak egy­más mellett békében megférni Egődi Benőné Tót .Mária és Tobi Istvánná Németh Juliánná sertéshusmérő kofák. Legutóbb e l.ó 7-én a piacon perelésükkel oly nagy népcsődtiieíet idéztek elő, hogy közcsendelleni kihágásért előbbit 20 korona, utóbbit 10 korona pénzbün­tetésre Ítélte a rendőrkapitány. Ki a krajcárt nem becsüli, a forintot sem érdemli. Ezen közmondás beteljesedett Nemeth A. Benő rekettye-pusztai lakoson, aki 60 filler kárdij felvételéért beidó^-’é ’ - ' -nTV-’-sághoz, Voltak lovai, volt szekere is a papnak. Azonban nagy gondot adott a szekér-kas, melyből egyéb sem maradt meg, mint hátgerince bordáival. Roppantul röstellette, hogy pap létére szekér-kas nélkül menjen a vásárra. Kölcsön sem kérhetett, mivel Koldusfalván lakott, hol még a papnak sem volt tisztességes kassa. A szükség legjobb tanító. A tisztelendő ur el- kiildötte a harangozót a patakhoz fűzfa-vesszőért, két karót földbe vert, a karók között egy-egy arasznyi távolságra vékonyabb pálcákat ütött, aztán pap, papné, gyerekek és harangozó fonáshoz fogtak. Sok idő sem telt bele s a kasok készen voltak. Bámulni való nem volt rajtok, de azért mégis legjobb kasok voltak egész Koldusfalván, oly jók, hogy maga a harangozó sem állhatta meg, hogy magában ne mondja: „Mégis csak ördöge van ennek a mi papunknak !“ Vásárra tehát s a vásárról haza. s a tisztelendő úr büszkélkedett szekér-kassával; úgy találta, hogy másnak rosszabb kassa van, de sőt vannak, kik drága pénzen vesznek rosszabb kasokat, mint a minőket ő készít vala. — Mit csinálsz papom? — Kasokat. — Hisz vannak kassáid. — Azoknak csinálom, kiknek nincs. Husvét után megfosztotta a harangozó a környék­beli fűzfákat ágaiktól, a pap pedig kasokat kezdett kötni. Minél több kast Kötőn, annal ]ubo voít a munka; a legutolsó kas volt mindig a legjobb. Cucu Marcu nagyon beszédes ember volt, sze­retett a pappa* szóba állani. A harangozó tisztogatja a vesszőt, a pap fonja, Marcu pedig hasra fekűve könyökére támasztott fővel nézi a munka haladását. — Ez a vessző kissé hosszú — mond a pap szemmértékre véve a vesszőt. — Marcu te! add ide azt a fejszét, hadd vágjak le belőle. A fejsze Marcu lábainál hevert; Marcu félig fel­emelkedve, kezeire támaszkodik, lábát kinyújtja s az­zal akarja a fejszét előhúzni. — De nagyon sietsz — mond a pap — s végig húz egy vesszővel Marcim. Ez hirtelen felugrik s meggyőződik, hogy serényebb mint gondolta. S ez a meggyőződése hasznára vált. Pünkösd előtt már el­készült egy szállítmányra való kas s a pap vásárra szándékozott azzal menni — Marcu meg jól tudta, hogy neki is jó ünnepnapjai lesznek, ha a pap elad­hatja kassait — mert néhány héten át ő is segédke­zett a papnak, s a munka mindig hasznot hajt annak, aki végzi. Pünkösd előtt azonban esni kezdett, úgy, mintha soha sem akart volna megszűnni. — Bizon mondom, nem tudom mi tévő legyek — mond a pap. — Azt hiszem elhagyom a vásárt pünkösd utánra. Irtózom ettől az esőtől, Ha csütörtö­kig meg nem áll — én aztán el nem megyek. (Vége következik.) 'oly csekélynek találta a megállapított kárdijat, hogy az idézés dacára nem jelent meg a ren­dőrhatóság előtt. Sőt kutyába se vette a kapitány­ság másodizbeni idézőjét sem. E makacskodá­sával hatóság elleni kihágást követvén el, 10 korona pénzbüntetésre Ítéltetett. 7esti épség elleni kihágást követett el Szombati Sándor 12 éves kanász azá'tal, hogy folyó évi junius hó 26-án a gyorsvonatra egy követ dobott, ezért 5 napi elzárásra és 20 kor. pénzbüntetésre Ítéltetett a halasi kir. járásbíró­ság által. Gondatlanság ádozaía. Borzalmas szerencsétlen­ség történt Bócsán a hét folyamán. R. Nagy János Font Jakabnál volt mindenesként alkalmazva, s mig Nagy és felesége távol voltak hazulról 3 és fél éves fiacskájuk gyufával játszadozott. Ezután a szokásos szerencsétlenség megtörtént. A gyújtótól tüzet fogott a kis gyermek ruhája s mire szülei hazatértek, fiuknak megszenesedett holttetemét találták odahaza. A vizsgá­lat lesz hivatva eldönteni, kit terhel a felelősség a gondatlanságból eredt halálért. Ménlóeladás községek részére. A földmivelés ügyi miniszter legutóbb következőleg szabályozta a mén- lőeladás módozatait: Az eladásra kijelölt és még le nem foglalt ménekből a község megbízottai szabadon választhatnak. A ménlovak ára kedvezményesen (a rendes érték fele összegében) előre meg van hatá­rozva: a vételár egynegyed részét azonnal az átvétel­kor le kell fizetni, a további háromnegyed részt pedig három évi egyenlő részletben. Oly községek azonban melyek kellő időben kijelentik, hogy a mén vételárát az átvételkor egy összegben azonnal kifizetik abban az előnyben részesülnek, hogy a részletfizetésért vásár­lók előtt választhatják ki a mént. Három év elteltéveel a község szabad tulajdonát képezi a mén, a három 1 éven belül azonban a vármegyei lótenyésztő bizottság és méntelepparancsnokság felügyelete alatt áll s meg­állapított szabályok szerint tenyésztésre kell használni. A már megvett mént, amelyet a község megbízottjai választanak ki, többé vissza nem veszik és mással ki nem cserélik s ha a község előre kikért engedély nélkül adja el, ment többé jjedvezntényes áron nem kap és köteles a kedvezményes és becsár közötti különbözetet megfizetni. Amely község mént óhajt vásárolni, eziránt a vármegyei lólenyészbiz.ottsági el­nök utján legkésőbb minden év szeptember hava végéig a földmivelésügyi miniszterhez kell folyamodnia. A gyáva. Nc-wyorkból jelentik, hogy az ottani rendőségi palotában a napokban ritka esemény játszó­dott le a nagy nyilvánosság előtt. Ugyanis Walsh ! Stephan régi rendőrtisztviselőt egy esetben tanúsított í gyáva magaviselet miatt kartársai jelenlétében lefokoz­ták és elbocsátották a rendőrség szolgálatából. Walsh akit egyébként kiváló rendőrségi közegnek ismerlek, SÍROK KÖZÖTT . . . Sírok között járok kelek, Halottakkal beszélgetek. Az élőktől a szivem fél .. . „Szomorúan zug-bug a szél .“ Gyűlölöm én az élőket, Önző, csalfa rossz sziveket! Sírok közt a langyos éjfél: „Csendről, nyugalomról beszél.“ Megutáltam az életet, Az életben a „szép nenT-et! . . . Bús szellő leng át a fákon. „Kis madárka sir az ágon.“ Mit ér nekem már az élet, Szivem jele — ha másé lett! Meghalok, de nem átkozom . . . „Temetőbe, sírba vágyom!“ Réthy László. Legjobb cigaretta hüvely a II Deli kát и KAPHATÓ HORVÁT GYULA könyv­kereskedésében KISKUNHALASON. KossuTH-uTCZA,.....................■—

Next

/
Thumbnails
Contents