Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1907-05-08 / 19. szám

1907. Kiskun-Halas helyi értesítője. május 8 G s a r n o k.______ A „ Magyarok Istene. “ — Irta: Gál Lajos. — (folytatás.) Herodot szerint a perzsák áldoz­tak az egy istennek, a napnak, hold­nak, földnek, tűznek, víznek és sze­leknek. Ember áldozat sohasem volt szokásban, leggyakrabban lovat, és pedig fehér móniovat áldoztak az ál­dozó vagyoni állapotához mért szám­ban tizet, sőt többet is. Az áhitatos- ság az egy igaz isten elismerésében, sűrű imádkozásban, hálaadásban, szent énekekben és ezekkel együtt a Szórna nevű hegyi növény kifa­csart és megerjesztett nedvének élve­zetében állt. — A papok — bár hi­vataluk apáról fiúra szállt —• nem képeztek külön osztályt, s a papi szolgálatot megtanulni mindenkinek jogában állt, s a papoknak nem volt szabad ezt megakadályozni. — A persák egy nejüek voltak, de hárem­hölgyek tartása sem volt eltiltva, sem meghatározott számhoz kötve nem volt, úgy hogy az utolsó persa királynak Darius Codomannusnak törvényes neje csak egy volt, de ezzel együtt 350 háremhölgy kísé­retében indult Nagy Sándor ellen az issusi ütközetbe. Eme vázlatos előadásból kitűnik, hogy honfoglaló őseink élő nyelv­emlékekből körvonalazott vallása a persa vallással meglepően hasonlatos, mi a persa és ősmagyar nép közvet­len és belső érintkezésének eltagad- hatatlan tanujele, s egyszersmind ékesszóló bizonysága annak, hogy őseink nem azon az utón vonultak fel Ázsiából európai szereplésük színhelyére, melyen az Alánok, Hu­nok, Avarok stb. s utánok a Tatárok mert hiszen ezen az utón valamint ama népek, úgy őseink sem jutottak volna a magas műveltségű persa néppel érintkezésbe soha de soha. De a két vallás fent vázolt közös vonatkozása mellett a két vallás kö­zött sok és lényeges kiilömbség is volt. Ilyen legelsőben is a lóáldozat, a melynek nyelvemlékeink között hal­vány nyoma sincsen. Ez azonban a persa nép között is aligha volt álta­lános szokás. Hiszen oly óriási ki­terjedésű és sok nyelvű és nemzeti­ségű birodalomban amilyen virágko­rában a persa volt, felekezeti kü­lönbségek bizonyosan váltak ki, s az uralkodó vallás, áldozatot aligha is­mert, mit annak következtetek, hogy Dárius király udvari kíséretének le­írásában lóáldozatnak nyoma sincs. A menetrendben ugyanis Cur- tius szerónt a tüzet, melyet a persák szentnek tartanak, viszik legelői ezüst oltárokon. Az ezek után menő Mágusok nemzeti verseket énekel­nek. A mágusokat 365 ifjú követte királyszin köpenyben az óv napjai­val egyenlő számban, mert a persák- nál ugyanennyi napból áll az óv. Ezek után az istennek fehér lo­vak által vont kocsija következett, ezek után a Napnak feltűnő nagy­ságú lovát vezették. A lovászok arany lovagvesszőt és fehér ruhát viseltek. Ebből az tűnik ki, hogy a napisten­nek kedves állatja volt ugyan a fe­hér ló, de lóáldozásnak halvány nyoma sincs. Másik lényeges különbség a két vallás között a persa vallás alaptéte­lét képező dualizmus, mely szerónt Ormuzd a jónak, szépnek, igaznak ósfénynek istene Ahrimánnal a rossz­nak, rútnak, hamisnak és sötétségnek istenével világkezdetótől fogva en­gesztelhetetlen harczot viv, miglen végi-e Ormuzd legyőzi Ahrimant s megszűnik a világon minden rút­ság, álság, bűn, és sötétség, — s fé- nyeskedik az örök világosság, szép­ség és erény. — Ezen hitelvnek a magyar ősvallásban nincsen nyoma. Ámde a persa vallás eretnek vallás, ami kitetszik Dárius Histas- pes király behistuni ókiratos szikla­feliratának eme szavaiból: „én újra felépítettem a templomokat, melye­ket Gomates mágus lerombolt és visszaállítottam a nemzeteknek a szent énekeket, melyektől Gomates a magus megfosztotta őket“ — A Gomates (Alsmerdis) által indított forradalom tehát nem csak politicai, hanem vallásháború is volt azzal a czólzattal, hogy az igazi vallás, melynek templomai nem voltak — visszaállíttassák. Präger Ferencz felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Hirdetések. Paor Pál felső szállási Frid- rich-fóló 3 V9 hold tanyás birtokát 2 hold szőlővel örök áron eladja. A birtok azonnal is átvehető. Érte­kezhetni vele a helyszínén. Bábud István rekettye! 65 hold legelő földjét örök áron eladja. Értekezhetni vele a helyszínén. Brancs Vilmosnak egészsé­ges szép öreg rózsa krumplija van eladó. Métermázsája 4 K. kilója 4 fii. Kusztos Mihály rekettye! tanyás birtokát örök áron eladja, Értekezhetni vele a helyszínén. Glusztos Sándor fejetéki veteményes földjét Czirok Antal szomszédságában örök áron eladja. Értekezhetni vele III. kér. lakásán. özv. Abrahám Mihályné Kocsi Teréz egy teljes géplakatos műhely berendezést elád. Ertekez- ketni vele II. kér. 376 sz. lakásán. Kokn Sebestyén vaskeres­kedő tudatja a közönséggel, hogy Kossuth utczai üzletében állandó nagy rakiárt tart varrógépekből, sorvető gépekből, szecska és répa- vágókból, ekékből és egyéb gazda­sági gépekből, melyeket olcsón árusít. Régi gépet becserél. Ajánlja még vasbutorait, bölcsőit, fekete és hor­ganyzott sodrony fonatait és zomán- czozott vasedónyeit. Brancs Vilmos temetkezési üzletébe egy mindenest felfogad. Nagy Szeder István építész az építő közönség figyelmébe ajánlja a ház építésre alkalmas beton köve­it, melyeket kívánatra a pusztán is előállittat. — Raktáron tart egyszerű és díszes czementlapokat, kitűnő minőségű tető cserepet, és Rabitz falakhoz gipszet, sodronyszövetet és szőrt. Kovács B. István a műúton felül Endrész Imre szomszédságában le 3'/s kapa szőlőjét gyümölcsössel örök áron eladja. Értekezhetni vele a Vili-féle homokon vagy a piaczon. A közóhajnak eleget teendő a csodás hatású Tengeri sósborszeszt háromféle cso­magolásban hoztam forgalomba. Van próbaüveg 24 fillér, közép üveg 1 korona, nagy üveg 2 korona 40 filléres. Főraktár a ké­szítőnél Czurda Vilmos „Szent István király“ czimű gyógyszertárban. Kap­ható továbbá Kovács Jenő és Riesz Ármin gyógyszertárában, Magyari Domokos és Érnyes Józsefnél. Vásár-, lásnál csakis Czurda-félét kell elfo­gadni, mert egyedül ez bir a csodá­latos hatással. Viszonteladóknak magas rabatt. Horváth Lajos az öreg sző­lők alsó végén, Egődi József szom­szédságában levő 25 kapa szőlőjét egészben vagy részletekben is el­adja. Értekezhetni vele VII. kér. lakásán. Csődtömeg eladási hirdetmény. vb. Krausz Hermann kiskunhalasi keres­kedő csődtömegéhez tartozó, a csődleltár 1—335 tétel alatt felvett 1949 korona 64 fill., beszerzési, 1071 K. 15 fii. becsértékii fűszeráru, bolti berendezés, egy szoba bútor a csődválasztmány határozata alapjáa zárt ajánlati versenytárgyalás utján eladatnak, A venni szándékozók zárt ajánlatuka a beesérték 10°/0-ának megfelelő készpénz­ben vagy óvadékképes értékpapír letételé­vel f. évi május hó 17-én déli 12 óráig tar­toznak Dr. Szántó Lajos csődvál. elnök irodájában Kalocsán beadni. A csődválasztmány a beadott ajánlatok felett f. év május hó 18-án megtartandó ülésben fog határozni. A csőd választmány fentartja magának a jogot, hogy a beadott ajánlatok elfoga­dása vagy vissza utasítása felett szabadon határozzon. Vevő tartozik a megvett tömeg árát töineggondnok kezéhez azonnal lefizetni készpénzben, a megvett árukat pedig 3 na­pon belül az üzlet — illetve lakhelyiségből elszállítani. Az adás-vételi szerződés költségei és a vételber utáni illeték a vevőt terheli. A csődválasztmány az eladandó áruk mennyisége, minősége, beszerzési és becs- értéki tekintetében semminemű szavatos­ságot nem vállal. A csődleltár és az áruk, a tömeggond­nok közbenjöttével, a szokásos irodai órák alatt megtekinthetők. Kiskunhalas, 1907. május 4. Dr. Szabó Fiilöp mint vb. Krausz Hermann tömeggondnoka. Halas, 1907. Nyomatott Práger Ferencz könyvnyomdájában

Next

/
Thumbnails
Contents