Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1907-01-30 / 5. szám
1907. Kiskun-Halas helyi értesítője. január 30. megyék részére leendő visszaadását (Úgy van !) T. ház! En abban a meggyőződésben vagyok, hogy a pénzügyminiszter ur úgy is mint miniszter- elnök ezt a kívánságot teljesen jogosnak és indokoltnak látja és abban a reményben élek, hogy a miniszter ur szives lesz ez irányban az előmunkálatokat a belügyminiszter úrral egyetértőleg teljesíteni. Magára a költsóvetésre vonatkozólagcsak egy rövid észrevételt teszek. Ebben a költségvetésben még nem nyer kifejezést az, hogy az adóreform milyen irányban fog megtörténni. Indokoltnak látom azt az átmenetre való tekintettel, hogy a nagyszabású reformkérdés számszerű kifejezést ezúttal a költségvetésben nem nyert. Azt is tudom, hogy az adóreform kérdésének megoldása oly óriási feladat, a melyet a mai nehéz viszonyok közt idő tekintetében is alig lehet gyakorlatilag megalkotni. Egy dolog azonban bizonyos: hogy úgy a minisztérium, mint maga a törvényhozás arra az álláspontra helyezkedett, hogy a nagyközönség érdekében az adott viszonyok és körülmények között is minden lehetőt meg kell tenni abban az irányban, hogy a nép terhei könnyittessenek. En csak arra hívom fel a t. pénzügyminiszter ur figyelmét, hogy nagyobb adóreform-javaslat nélkül is, novelláris utón tehet igazán üdvös intézkedést a nép érdekében, és ez az átmeneti törvényhozás ma radandóvá teszi működését abban az esetben, ha az erre vonatkozó novelláris törvény t megalkotja, értem tisztán a házadóra vonatkozó törvények módosítását és ezzel kapcsolatban a személyes kereseti adók kérdését. Csak két körülményt emelek ki erre vonatkozólag. Vájjon indokolt, fentartható-e az az álláspont ma már, a mikor a kormány is hivatalosan, a törvényhozásban kijelentett nyilatkozatai szerint a progresszív adók elve alapján áll, hogy fentartja a házadó-törvénynek azt a rendelkezését, mely szerint az, a kinek egy szobácskájá van, fizet a három osztály valamelyike szerint 80 krajczárt, 1 irtot, fagy 1 frt 20 krajczárt, az olyan lakrész után tehát, a mely a legnélkülözhetetlenebb a maga és családja elhelyezésére. Lehet-e ezt indnokoltnak. a progresszivitással és az osztó igazsággal összeegyeztethetőnek tekinteni ? Igaza van a t. pénzügyminiszter urnák abban, a mikor azt mondja, hogy ha az egyik tételt törli, gondoskodni kell azon bevételi hiány pótlásáról, a mely ennek folytán előállott. Igaza van, de egyszerű a megoldási mód. Ha az egyszobás lakásnak adója eltöröltetik, az adó mentesittetik és nagyon szép szerrel be lehet hozni a különbözeteket és pedig duplán, ha azon lakrészeknek, a melyek igazán luxust képeznek. a 8 lakrésznél többel bíró házaknak az adója arányosan felemeltetik azért, hogy a kisebb, egyszobás lakás adó nélkül maradhasson. Hogy gyakorlati példával illusztráljam : van egy szegény embernek keserves keresményéből megszerzett házacskája és van abban egy kis szoba, a melyben maga lakik ; mely után — veszem a középszámitást — I forint fizetendő házadó fejében. Most már azt gondolom, örvendetes tapasztalata mindannyiunknak az, hogy a közönség, a szegény ember mindegyike arra törekszik, hogy magának házacskát szerezzen, s ezzel családjának otthont biztosítson. Ez helyes és örvendetes jelenség. De mi a következménye? Ha megszerzett egy ilyen kis házacskát, megfizeti az 1 foriDt házosztályadót, azután fizeti az általános jövedelmi pótadót, aláesik a Il-od osztályú kereseti adó alá, úgy hogy hozzáadva a törvényhatósági és községi pótadókat, csak mérsékelt számítás szerint is a minimális adótétel 12 frt, tehát 24—25 koronára rúg, s hozzászámítva ehhez az épület- fentartási költséget, a mely 30°/o át képezi az elérhető jövedelemnek a törvény szerint akkor azt a terhet, mely az egyszobás lakás után jár, ha a ház értékével összehasonlítom, az 50—60p/»-a a tőkeértékének. T. kópviselőház! így nem lehel a közönség teherviselési képességével uzsoráskodni. Arra kérem, ez okon a t. pénzügyminiszter urat, hogy ne várja be a nagy reformot e kérdés tekintetében, hanem ezt kiszakítva, lehető sürgős megoldás alá venni szíveskedjék. Mert ha igaz az, hogy ennek a törvényhozásnak nagy társadalmi u. n. szo- cziális feladatai vannak, amint igaz, akkor ennek a kérdésnek a megoldását, és pedig helyes megoldását, épen a nép, és pedig a kevésbbé tehetős nép érdekében ki nem kerülhetjük. Egyébként, t. ház a költségvetést. elfogadom. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ingatlanok adás»vevése. Nagy B. István és neje Horváth Anna megvették Hunyadi V. Mihály és neje Takács Anna 870 n. öl szőlőjét 1000 koronáért. Dobrádi Sándor és neje Teremi Judith megvették Csete Imre és társai lakházát 1900 koronáért. Kovács Lajos megvette Nagy Cz. Pálné Kovács Juliánná és társa 375 n. öl beltelkét lakházzal 8200 koronáért. Jaszanovics János megvette Krisz- haber Lajos és társai 1 hold 800 n. öl ingatlanát 540 koronáért. Paprika Benő és neje Nagy Juliánná megvették Molnár Nagy Ferencznó Vincze Juliánná 142 n. öl szántóját 60 koronáért. • Molnár Nagy Ferencznó Vincze Juliánná megvette Paprika Sándornó Abrahám Mária 80 n. öl szántóját 60 koronáért. Hunyadi V. Mihály és neje Takács Anna megvették Csikós Antal és neje Fekete Rozália ingatlanát 2000 koronáért. özv. Sándor Imréoó Daczi Mária megvette Daczi Józsefné Szüle Judith lakház és 182 n. öl telkét 1200 koronáért. Nerancsity Zákó és neje Kovácsé vies Anna megvették Rokolya Béla és neje Endre Mária 12 hold 1176 n. öl ingatlanát 2000 koronáért. ifj. Gál Lajos megvette Vass Árpád és neje Tóth Eszter 307 n. öl telkét lakházzal 10.200 koronáért. Molnár Lajos és npje Király Gy. Lidia megvették Molnár Kánisz László és neje Halász Mária 4 hold 1106 n. öl bodoglári szántóját 2890 koronáért Nerancsity Zákó és neje Kova- csevics Anna megvették Rokolya Pálné Fülöp Etel és társai bodoglári ingatlanát 120.036 korona 84 fillérért. Roth Péter és neje Rosenfel d Katicza megvették Vásárhelyi Im- rónó Keresztúri Teréz mint kiskorú Vásárhelyi Imre, Julianna, Benő és Terézia gyámja lakházát 18500 koronáért. Kővári Antal megvette Gyugel Kálmán és ueje Király Gy. Rozália 1418 n. öl szőlőjét 2000 koronáért. Vida György és neje Rafaj Erzsébet megvették Kriszhaber Lajos és társai 1 hold 800 n. öl ingatlanát 540 koronáért. Csikós Ignácz és neje Donka Anna megvették Kriszhaber Lajos és társai 3 hold ingatlanát 1200 koronáért. Kákonyi Imre és neje Mácsai Katalin megvették Kriszhaber Lajos és társai 2 hold 1467 n. öl ingatlanát 992 korona 70 fillérért. Király Gy. István és neje Ter- nyák Terézia megvették Kriszhaber Lajos és társai 6 hold ingatlanát 204 koronáért, Molnár Elek és neje Kovács Katalin megvették Kriszhaber Lajos és társai 6 hold ingatlanát 2160 koronáért. Fekete Károly megvette Kriszhaber Lajos és társai 3 hold ingatlanát 1140 koronáért. Hatházi Sándor és neje Simon Juliánná megvették Szabados Balázs és neje Bor Juliánná 1204 n. öl szőlőjét 1600 koronáért.
