Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1907-12-25 / 52. szám
1907. Politikai szemle. A képviselőház pénzügyi bizottsága letárgyalta az 1908. évi állami költségvetést. Az egyes tárezák költségvetései közül a legfontosabb, — mondhatjuk a nemzet érdekeit legközvetlenebbül érintős az állami önállóság szempontjából is legnagyobb jelentőségű a kereskedelmi minisztérium költségvetése, meg az tagadhatatlan igazság, hogy a gazdasági függetlenség megteremtésének elmaradhatatlan következménye lesz a közjogi önállóság. Ez idő szerint a kereskedelmi ügyek vezetése Kossuth Ferencz kezében van, kétségtelen tehát, hogy közgazdasági politikában a függetlenségi irányzat dominál s jóleső érzés tölt el bennüket a felett, hogy Kossuth Ferenezuek és a pénzügyi bizottságnak bizalma a mi képviselőnkre ruházta most is, — már harmad ízben — az előadói tiszteséget annál a táreza költségvetésének tárgyalásánál, amely a nép összességének, földmivesnek, iparosnak és kereskedőnek érdekeit összhangzóan van hivatva kielégíteni; s a pénzügyi bizottság lefolyt tárgyalása meggyőz mindenkit arról, hogy a felette komoly és nehéz munkából városunk képviselője kiveszi a maga részét és gyakorlatias észjárásával rá irányítja a döntő tényezők figyelmét a vidék kisembereire, akiknek boldogulásában és megelégedettségének megteremtésében látja az összességnek kielégítését, jólétének biztosítását. Örömmel állapítjuk meg, hogy gazdasági életünk fellendülésére a kereskedelmi miniseteri költségvetésben gondoskodva van azon anyagi eszközökről, melyek a nagy czél érdekében szükségesek s alkalmilag részletesen foglalkozunk a költségvetéssel és ismertetni fogjuk azt. •* A gazdasági kiegyezéssel kapcsolatos, kvóta megállapítására vonatkozó törvényjavaslatot a képviselőház elfogadta s e miatt több oldalról támadás intéztetett a függetlenségi párt ellen azért, hogy eddigi álláspontját elhagyta, s nem gátolta meg legalább azt, hogy a kvóta emeltessék. A támadók nem vetnek számot a változott helyzettel s nem tudják, vagy nem akarják tudni, hogy a függetlenségi és 48-as párt a kvóta- kérdést illetőleg Széli Kálmán minisztersége idejében, akkor, midőn a létszám emelésre vonatkozó javaslat miatt a nagy obstrukczió folyt — milyen álláspontot foglalt el. 1903. május 14-én tartott képviselőházi gyűlésben fejtette ki annak megbízásából, a függetlenségi és 48-as párt felfogását a pártnak osztatlan tetszése és helyeslése mellett dr. Habó Mihály, mint a párt hivatalos szónoka, amikor is beszéde bevezető részében igy szólt: „a függetlenségi és 48-as párt eddigi szokásától eltéiőleg, a kvóta bizottság kiküldésénél követni szokott magaKiskun-Halas helyi értesítője. tartását most szóval is megindokolja. Ennek oka nem abban rejlik, mintha a függetlenségi- és 48-as párt elvei változtak volna meg, hanem rejlik a helyzetben, amely lényegesen és gyökeresen megváltozott', s beszéde folyamán megállapítja a tényt, a következő szavakkal : „Elérkezett immár az idő, s bebizonyosodott, hogy a 67-es alapon a nemzet jogait érvényesíteni s megvédeni, érdekeit kielégíteni nem lehet. Elérkezett a 12 ik óra, midőn a nemzetnek a lethargiából fel kell ébrednie, át kell térnie a tettek mezejére, abban az irányban, hogy az a rendszer, mely lejárta és túlélte magát, amely lehetetlenségnek bizonyult, gyökeresen átváltoztassók és érdt-kes beszédének befejezéséül a párt nevében következő kijelentést tette : „Mondja meg a miniszterelnök ur nyíltan, férfiasán, őszintén a királynak, hogy a nemzet, mely áldozatot áldozatra halmozott, amely terhei alatt immár az összeroskadás hoz közel van, abban az esetben, ha azt észleli, ha tudja, ha tapasztalja, hogy az ő jogait, kívánságát, melyek ezredéves múltjából vannak merítve, és amelyeket egy újabb ezredévre a jövendő számára átadni kíván — megvalósíttatnak s tiszte letben tartatnak, ez a nemzet még erejét meghaladó áldozatokra is képes,“ s hozzá teszi hogy : „Mi — a függetlenségi párt — akik a miniszterelnök politikája ellen állást foglalunk, egyáltalán nem tapasztalnánk lelki örömmel azt, hogy ha a miniszterelnök urat ép úgy összeőrölnó az az áldatlan közjogi viszony, közjogi helyzet, amelyben Magyarország és Ausztria van mint összemorzsolta elődjeit és ha teljesen leszorulna a politikai élet teréről, hanem mi azt kívánjuk, hogy a nemzet jogainak, a nemzet igazságainak győzelemre juttatásával magának és az országnak dicsőséget szerezzen.“ Nemcsak nem kövekezetlen tehát, hanem az előre megjelölt egyenes utón jár a függetlenségi és 48-as párt akkor, midőn az 1906-iki választással gyökeresen megváltozott helyzetben, minta koaliczióban, meghatározott feladatokra egyesült párt az élő törvények alapján részt vesz az ország ügyeinek kormányzásában ; s miután látjas tapasztalja, hogy a megdőlt 67-es rendszer helyébe a 48 as irányzat lépett, és hogy a közgazdasági és azattól elválaszt- hatlan politikai függetlenség utjai a nemzet számára megnyittatnak — tett kijelentéséhez képest — a nemzet részéről áldozat hozatalára is képes, mert kétségtelen, hogy ámbár terhes emelés árán, de biztosítja a nemzet számára az eddig lekötve volt önrendelkezési jogot és szabadságot, ezzel lerakja azt az alapot, melyen hazánk függetlensége megteremthető ; és következetes ab ban is, hogy ezen kijelentéséhez képest támogatja azt a kormányt, mely — bár tagjai nagyobb része még deczember 25. 67-es alapon áll — de készséggel dolgozik azon, hogy Magyarország függetlenségét biztositó intézvónyes rendelkezések tétessenek a törvényhozás által, tehát a nemzet és a király egyetértő elhatározásával, vagyis a békés fejlődést biztositó módon. Mi tehát nemcsak nem gáncsoljuk a függetleusógi pártot, hanem czéltudatos magatartásáért iránta mindig érzett bizalmunknak is kifejezést adunk. * A képviselöház a hétfői ülésen elintézte az összes sürgős ügyeket és üléseit január tizedikéig elnapolta. A karácsonyi szünet alatt szombaton még formális ülése lesz a háznak, amikor átveszi a főrendiház üzenetét a kvótáról. Hírek. Tisztelt olvasóinknak boldog ünnepeket kívánunk. Tisztujitás Pestrnegyóben. Csütörtökön volt Pest vármegye tisztújító közgyűlése, rendkívül nagyszámú érdeklődők jelenlétébenv Alispánná egyhangúlag Fazekas Ágostont választották meg ismét, akit az elnöklő Gullner Gyula főispán meleg beszédben üdvözölt. Egyhangúlag megválasztották még: Főjegyzővé: Agarasztó Tivadart, első aljegyzővé: Kemény Kálmánt, jegyzőkké: Szabó Gézát, Erdélyi Lórántot, Morlin Adorjánt, Madarász Elemért, Krök- ker Kálmánt és Balogh Zoltánt. Tiszti főjegyzővé : dr. Székely Györgyöt, tiszti ügyészszó ; dr. Zoluai Jenőt, árvaszóki elnökké ; Lángos Kálmánt, ülnökökké : Tőkés Gyulát, Bicskey Kálmánt, Hirkó Bélát. dr. Zolnay Kornélt, Dudits Pált, dr. Halász Bálintot és Hirkó Ferenczet. Ugyanekkor a főispán több tiszteletbeli kinevezés között t. vármegyei ügyószszó kinevezte Dr. Hofmeister Juda helybeli ügyvédet is. A bor és hús fogyasztási adó bérletére vonatkozó szerződést a város közönsége mint bérlő nevében e hó 21-én kötötte meg Dr. Nagy Mór polgármester a pénzügy- igazgatóság képviselőjével. A bérlet tartama 3 óv, az évi bérösszeg 44.000 korona. Felfüggesztés. Hirháger Károly városi pónztárnok betegsége folytán a pénztárnak átadása vált szükségessé, mely alkalommal a közpénzek érintetlensége mellett olyan apróbb kezelési illetőleg könyvelési szabálytalanságok állapíttattak meg, melyek a pénztárnoknak és ellenőrnek felfüggesztését és fegyelmi eljárás megindítását vonták maguk után. A fegyelmi eljárás vezetésével a polgármester dr. Hofmeister Juda ügyészt bízta meg, egyidejűleg a pénztárnokot Lőrinczy Károly h. adójegyzővel, az ellenőrt pedig Szabó Ferencz számtiszttel helyettesittette. Megnyugtatásul közölhetjük, hogy
