Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1907-11-20 / 47. szám
VII. évfolyam. 47. szám. Kiskun-Halas 1907. november 20. KISKl. SZERKESZTŐSÉG < ■ KIADÓHIVATAL1:’ • ti ,* 1 -mj-i Molnár ntcza 1482. | | ^ j | V ] •Egyes szám ára 4 fillér. Közgazdasági, Tán 1 É sadal f-HALAS HIRDETÉSEK DIJA: | i * Á Jíf * Hiv. petit soronként 12 fillér ■ A* T Ai ö 1 T A\ 1 All Magánosoknak 16 fillér. • A L/ I. A' V/ I Vastag betűkkel 21 fillér. Nyilttér kiilöu dij szerint. mi és Politikai Heti Néplap. Megjelenik minden szerdán. Előfizetési ár egy évre helyben 4 kor., vidékre 6 kor. Az országos vásár miatt Vasárnap nem volt hív. publikáczió. Politikai szemle. A kérdés foútoáságáuál fogva, de meg az autonóm vámtarifl'a képviselőházi tárgyalásával kapcsolatban, a kiegyezés uralja a politikai helyzetet, úgy látszik azonban, hogy hiába iparkodnak egyesek ellpne hangulatot!; csinálni, a nagy közönség, mely érzi a bizonytalan helyzet súlyos és ezer meg ezer embert tönkretétellel fenyegető voltát — megnyugvással viseltetik a kiegyezés iránt, s azt még kvóta terhes felemelésével is elfogadandónak tartja. Hogy a közönség helyes utón vau, az bizonyos, s hiába kiabálnak a függetlenségi párt ellen egyik másik oldalból, az országos közvélemény a közgazdasági tekintetek által meggyőzeivé, nemcsak természetesnek találja azt, hogy a javaslatot, a függetlenségi párt megszavazza, hauem egyenesen elvárja a képviselőház többségét alkotó függetlenségi párttól, hogy azt törvényerőre emelve, mentse ki az országot a bizonytalan helyzetből, és tegye lehetővé a pénzügyi viszonyok kívánatos javulását. Annak, hogy a közvélemény a kiegyezés mellett nyilatkozik meg, — a jelenlengi minisztérium, s annak a kiegyezésben legnagyobb tevékenységet kifejtett tagja, Kossuth Ferencz iránt érzett bizalmon kívül az az oka, mert megismervén a kiegyezés tartalmát, meggyőződtek a maguk fejével gondolkozók arról, hogy ha ennek semmi más előnye nem volna mint az, — amit még a javaslat támadói is elismernek, — hogy ha a javaslat (így nálunk, mint Ausztriában törvényerőre emelkedik, akkor két oldalú, tehát a nemzetközi jog védelme alá tartozó szerződéssel eltávolittatik mindaz, ami a jelenlegi állapotban gátja annak, hogy Magyarország önrendelkezési jogával úgy élhessen, hogy megvalósíthassa az önálló vámterületet, s azt 1917-ben tényleg életbe léptethesse. Hogy ha más értéke nem volna is a kiegyezésnek, ez önmagában nagy vívmány a függetlenségi párt program inja javá- s ha «emmi egyéb nem történt volna ra, mint az, hogy az érdekelt felső és legfelsőbb köröket sikerült Kossuth Férencznek az eddig ridegen vallott gazdasági köiösség álláspontjáról letériteni, s átvitte a köztudatba azt a meggyőződést, hogy Magyar- országnak a gazdasági függetlenséghez nem csak joga van, hanem ez létérdeke is — oly munkát végzett a magyar némzet javára, amelyért nem hogy gáncsolni nem volna szabad, hanem elismeréssel kellene őt mindenkinek támogatni, mert ne hrgyje senki, hogy az osztrák egykönnyen kieresztené karmai közül Magyarországot. Hogy Ausztriától megszabaduljunk, ahhoz Kossuth Fereucz bölcs és körültekintő vezetésére van szükség, s bizzunk benne és az elnöklete alatt álló függetlenségi pártban, mert mindenki láthatja, hogy a nehéz helyzet daczára mint foglal tért a függetlenségi álláspont, s mint alapoztatik meg a gyakorlati füg- getleuségi politika, melynek diadaláért dolgozni, és áldozatot hozni a legszebb polgári erény. ❖ A horvát képviselők folytatják botrányos magatartásukat és minden ezudarságra vállalkoznak, hogy gátolják az országgyűlés működését. Tudjuk, hogy a horvát képviselőknek Deák törvénye szerint joguk van ahhoz, hogy horvát nyelven is szólhatnak. de ez kizárja azt, hogy csak azon a nyelven beszéljenek, miután törvény értelmében az országgyűlés tanácskozási nyelve a magyar s házszabály szerint ugyanez az ügykezelési nyelv is — kétségtelen, hogy olyan horvát képviselő, aki nem tud magyarul a magyar kópviselőházban helyet sem foglalhat. Mi abban a felfogásban vagyunk, hogy oly horvát képviselőt, aki magyarul nem tud, igazolni nem lehet annak helye a magyar parlamentben nincs s a horvát okvetetlenkedésnek a nyelvvel való visszaélésnek, a magyar.ellenzéket és kisebbséget éppen | nem érintőleg úgy lehetne és kellene j végét szakítani, hogy a horvát kép I viselő azért, hogy gondolatát és elhatározását híven kifejezhesse, saját anya nyelvén legfeljebb öt perczig beszélhet, mert az képtelenség, hogy a részleteket és érveléseket olyan nyelven adják elő, amelyet magyarországi képviselők s a ház elnökei sem nem értenek, sem nem tartoznak érteni. Ha már a köztisztessógről nincs fogalmuk a jelenleg szereplő horvát képviselőknek, ki kell őket erre oktatni s oly korlátot kell elóbük állítani, a mely a törvény ezóljának megfelel s lehetetlenné teszi a gyalázatos visszaélés folytatását. /<|"■* vláiliF/ ödisH ,t(I né .h/iipA Már jeleztük, hogy a kormány, illetőleg a pénzügyminiszter a földadó százalékának megállapításáról, — a házadóról, — a tőke kamat és járadék adóról, — a nyilvános számadásra kötelezettek adójáról és a jövedelmi adóról törvényjavaslatot terjesztett a kópvíselőház elé; ezek szerint a szegény emberek kiméltet- nek, amennyiben eltöröltetik az I. II. oszt. kereseti adó, — a tőke kamat adó félére szállittatik le, — a föld adónak pedig egy ötödeelesik, — eltöröltetik az általános jövedelmi pótadó, — a 600 koronán alóli jövedelem adómentesitetik, s az adóreform keresztül vitelében a súlypont az adózó együttes személyes jövedelmének összeségére esik, a hol a fokozatosság, a progresszió nyer alkalmazást. Ezeket a javaslatokat a pénzügyi bizottság már legközelebb tárgyalni fogja, jeléül annak, hogy azokat úgy a kormány, mint a törvényhozás sürgősnek tartja. Ezekről a javaslatokról sem azok, akik a kormánynak ellenségei, sem a szoeziálisták.nem beszélnek, pedig hát a reform keresztülvitele esetén kilenczvenöt millió korona évi adójövedelemtől esik el az állam, sezzel szemben a nagyobb jövedelmű emberekre utalt uj bevétel, legfeljebb 75 millió lesz, tehát kerek számban húsz millió az az évi összeg, mely adó megtakarítás eziméu a polgárok zsebébeu marad ; erről hallgatnak azok a .kötekedők ,és azok az izgatok, akik a kvótának évi öt millióval szándékolt emelésével csinálnak hangulatot a kiegyezés ellen, pedig bizony érdemes volna, ha az adóreformnak a szegényebbekre való előnyös voltát ismertetnék.
