Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1907-11-20 / 47. szám

VII. évfolyam. 47. szám. Kiskun-Halas 1907. november 20. KISKl. SZERKESZTŐSÉG < ■ KIADÓHIVATAL1:’ • ti ,* 1 -mj-i Molnár ntcza 1482. | | ^ j | V ] •Egyes szám ára 4 fillér. Közgazdasági, Tán 1 É sadal f-HALAS HIRDETÉSEK DIJA: | i * Á Jíf * Hiv. petit soronként 12 fillér ■ A* T Ai ö 1 T A\ 1 All Magánosoknak 16 fillér. • A L/ I. A' V/ I Vastag betűkkel 21 fillér. Nyilttér kiilöu dij szerint. mi és Politikai Heti Néplap. Megjelenik minden szerdán. Előfizetési ár egy évre helyben 4 kor., vidékre 6 kor. Az országos vásár miatt Vasár­nap nem volt hív. publikáczió. Politikai szemle. A kérdés foútoáságáuál fogva, de meg az autonóm vámtarifl'a kép­viselőházi tárgyalásával kapcsolat­ban, a kiegyezés uralja a politikai helyzetet, úgy látszik azonban, hogy hiába iparkodnak egyesek ellpne hangulatot!; csinálni, a nagy közön­ség, mely érzi a bizonytalan helyzet súlyos és ezer meg ezer embert tönk­retétellel fenyegető voltát — meg­nyugvással viseltetik a kiegyezés iránt, s azt még kvóta terhes fel­emelésével is elfogadandónak tartja. Hogy a közönség helyes utón vau, az bizonyos, s hiába kiabálnak a függetlenségi párt ellen egyik má­sik oldalból, az országos közvélemény a közgazdasági tekintetek által meg­győzeivé, nemcsak természetesnek találja azt, hogy a javaslatot, a füg­getlenségi párt megszavazza, hauem egyenesen elvárja a képviselőház többségét alkotó függetlenségi párt­tól, hogy azt törvényerőre emelve, mentse ki az országot a bizonytalan helyzetből, és tegye lehetővé a pénz­ügyi viszonyok kívánatos javulását. Annak, hogy a közvélemény a kiegyezés mellett nyilatkozik meg, — a jelenlengi minisztérium, s an­nak a kiegyezésben legnagyobb te­vékenységet kifejtett tagja, Kossuth Ferencz iránt érzett bizalmon kívül az az oka, mert megismervén a ki­egyezés tartalmát, meggyőződtek a maguk fejével gondolkozók arról, hogy ha ennek semmi más előnye nem volna mint az, — amit még a javaslat támadói is elismernek, — hogy ha a javaslat (így nálunk, mint Ausztriában törvényerőre emelkedik, akkor két oldalú, tehát a nemzetközi jog védelme alá tartozó szerződéssel eltávolittatik mindaz, ami a jelenlegi állapotban gátja annak, hogy Ma­gyarország önrendelkezési jogával úgy élhessen, hogy megvalósíthassa az önálló vámterületet, s azt 1917-ben tényleg életbe léptethesse. Hogy ha más értéke nem volna is a kiegyezés­nek, ez önmagában nagy vívmány a függetlenségi párt program inja javá- s ha «emmi egyéb nem történt volna ra, mint az, hogy az érdekelt felső és legfelsőbb köröket sikerült Kossuth Férencznek az eddig ridegen vallott gazdasági köiösség álláspontjáról letériteni, s átvitte a köztudatba azt a meggyőződést, hogy Magyar- országnak a gazdasági függetlenség­hez nem csak joga van, hanem ez létérdeke is — oly munkát végzett a magyar némzet javára, amelyért nem hogy gáncsolni nem volna sza­bad, hanem elismeréssel kellene őt mindenkinek támogatni, mert ne hrgyje senki, hogy az osztrák egy­könnyen kieresztené karmai közül Magyarországot. Hogy Ausztriától megszabadul­junk, ahhoz Kossuth Fereucz bölcs és körültekintő vezetésére van szük­ség, s bizzunk benne és az elnöklete alatt álló függetlenségi pártban, mert mindenki láthatja, hogy a ne­héz helyzet daczára mint foglal tért a függetlenségi álláspont, s mint alapoztatik meg a gyakorlati füg- getleuségi politika, melynek diada­láért dolgozni, és áldozatot hozni a legszebb polgári erény. ❖ A horvát képviselők folytatják botrányos magatartásukat és minden ezudarságra vállalkoznak, hogy gá­tolják az országgyűlés működését. Tudjuk, hogy a horvát képviselők­nek Deák törvénye szerint joguk van ahhoz, hogy horvát nyelven is szól­hatnak. de ez kizárja azt, hogy csak azon a nyelven beszéljenek, miután törvény értelmében az országgyűlés tanácskozási nyelve a magyar s ház­szabály szerint ugyanez az ügykeze­lési nyelv is — kétségtelen, hogy olyan horvát képviselő, aki nem tud magyarul a magyar kópviselőházban helyet sem foglalhat. Mi abban a felfogásban vagyunk, hogy oly horvát képviselőt, aki ma­gyarul nem tud, igazolni nem lehet annak helye a magyar parlamentben nincs s a horvát okvetetlenkedésnek a nyelvvel való visszaélésnek, a ma­gyar.ellenzéket és kisebbséget éppen | nem érintőleg úgy lehetne és kellene j végét szakítani, hogy a horvát kép I viselő azért, hogy gondolatát és el­határozását híven kifejezhesse, saját anya nyelvén legfeljebb öt perczig beszélhet, mert az képtelenség, hogy a részleteket és érveléseket olyan nyelven adják elő, amelyet magyar­országi képviselők s a ház elnökei sem nem értenek, sem nem tartoz­nak érteni. Ha már a köztisztessógről nincs fogalmuk a jelenleg szereplő horvát képviselőknek, ki kell őket erre ok­tatni s oly korlátot kell elóbük állí­tani, a mely a törvény ezóljának meg­felel s lehetetlenné teszi a gyaláza­tos visszaélés folytatását. /<|"■* vláiliF/ ödisH ,t(I né .h/iipA Már jeleztük, hogy a kormány, illetőleg a pénzügyminiszter a föld­adó százalékának megállapításáról, — a házadóról, — a tőke kamat és járadék adóról, — a nyilvános szám­adásra kötelezettek adójáról és a jö­vedelmi adóról törvényjavaslatot ter­jesztett a kópvíselőház elé; ezek szerint a szegény emberek kiméltet- nek, amennyiben eltöröltetik az I. II. oszt. kereseti adó, — a tőke ka­mat adó félére szállittatik le, — a föld adónak pedig egy ötödeelesik, — eltöröltetik az általános jövedelmi pótadó, — a 600 koronán alóli jöve­delem adómentesitetik, s az adóre­form keresztül vitelében a súlypont az adózó együttes személyes jövedel­mének összeségére esik, a hol a fo­kozatosság, a progresszió nyer al­kalmazást. Ezeket a javaslatokat a pénzügyi bizottság már legközelebb tárgyalni fogja, jeléül annak, hogy azokat úgy a kormány, mint a törvényhozás sür­gősnek tartja. Ezekről a javaslatokról sem azok, akik a kormánynak ellenségei, sem a szoeziálisták.nem beszélnek, pedig hát a reform keresztülvitele esetén kilenczvenöt millió korona évi adó­jövedelemtől esik el az állam, sezzel szemben a nagyobb jövedelmű em­berekre utalt uj bevétel, legfeljebb 75 millió lesz, tehát kerek számban húsz millió az az évi összeg, mely adó megtakarítás eziméu a polgárok zsebébeu marad ; erről hallgatnak azok a .kötekedők ,és azok az izgatok, akik a kvótának évi öt millióval szándékolt emelésével csinálnak han­gulatot a kiegyezés ellen, pedig bi­zony érdemes volna, ha az adóreform­nak a szegényebbekre való előnyös voltát ismertetnék.

Next

/
Thumbnails
Contents