Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1907-10-30 / 44. szám
1907. Kiskun-Halas helyi értesítője október BO. Politikai szemle. Azok között a nagy alkotások között, melyeket a jelen kormáuy már megvalósított és még megvalósítani akar, egyik legfontosabbika a rógesróg várt adóreform, melyet a képviselőházhoz Wekerle miniszter- elnök a múlt héten nyújtott be. A reformok egyik alapelve, hogy az adók sokféleségét a lehetőségig megszünteti. Lesz: 1. jövedelemadó; 2. általános kereseti adó; 8. földadó ; 4. házadó; 5. tőkekamat- és járadék- adó. Jövedelemadó alá esik bármely adóköteles vagy adómentes forrásból eredő minden jövedelem. Mentesek a jövedelmi adó alól azok, akiknek évi összes jövedelme a hatszáz koronát meg nem haladja. A jövedelemadó skálája a következő : Korona jövedelemig Korona 600—700 . .... 5 700—800 . .... 6 800—900 . .... 7 900—1000 . .... 8 1000—1100 . .... 9 1100—1200 . .... 10 1200—1300 . .... 11 1300-1400 . .... 12 1400—1500 , .... 14 1500—1600 . .... 16 1600—1800 . .... 19 1800—2000 . .... 22 2000—2200 . .... 26 2200—2400 . .... 30 2400—2600 . .... 34 2600-2800 . .... 38 2800-8000 . .... 44 és igy tovább minden 200 korona jövedelemtöbblet után 6 koronával szaporodik az adó 4000 koronáig, 4400 koronán túl 400 koronánkint 16 korona, 7200 koronán túl 600 koronánkint 26 korona, tízezer koronán felül pedig még nagyobb arányban nő az adó. Általános kereseti adó alá tartozik minden jövedelem, mely ipari, kereskedelmi vagy bányászati üzletből, szellemi és bármi más haszonhajtó foglalkozásból származik avagy szellemi foglalkozásnál 4, minden más foglalkozásnál 5 százalék. A földadó százalékának megállapításáról s a földadókataszter kiigazításáról külön törvényjavaslat intézkedik : a földadó 25 és fél százalékról 20 százalékra csökken. A bázadó a 15 ezernél több lakossal biró városokban 15 százalékról 11 százalékra csökken. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adója a vál ■ lakatoknál 10 százalék, de a 8 százaléknál magasabb kamatot szedő pénzintézeteknél 15 százalék. A tőkekamat- és járadékadó az eddigi 10 százalék helyett csak 5 százalék lesz. * A függetlenségi pártnak egy csoportja, az önálló magyar jegybank fölállításának biztosításához kötötte magát, ezt a követelményt állitván homloktérbe, a kiegyezés és a fölemelt kvóta megszavazásának föltétele gyanánt; e csoport megnyugszik egy deklaráezióban, a melyet Holló Lajos szerkesztett, s a melyhez a kormány is hozzájárult. A deklaráczió a függetlenségi párt elveinek föntartását foglalja magában minden irányban, s a párt ez elvi föntartással szavazza meg az osztrák kormánynyal kötött egyezményt. A mi pedig a bank kérdését illeti, erre nézve is a nyilatkozat megállapítja, hosry a függetlenségi párt ragaszkodik elveihez és programjának megvalósítására törekszik. A deklaráció, a mely a függetlenségi pártban hozandó határozat alapjául fog szolgálni, megfelel ekképpen a negyvennyolcas-párt el veinek, de a kormány álláspontját és az osztrák kormánynyal kötött megállapodását érintetlenül hagyja Nem dezavuálja a kormányt, de megnyugtatja a függetlenségi pártban az önálló jegybank híveit arra nézve, hogy eszméjük megvalósítására buzgó odaadással törekedhet nek. A nyilatkozat értelmében a függetlenségi párt el fogja határozni egy parlamenti bizottság kiküldését, a melynek az lesz a feladata, hogy a bank-kérdést minden oldalról előkészítse s lehetővé tegye azt, hogy a jegybank-szabadalom megújításának vagy az önálló jegybank fölállításának parlamenti eldöntésekor a kérdés minden részlete földerítve és kidolgozva legyen. * Czegióden Kossuth Ferencz választói vasárnap délelőtt népgyülést tartottak, a melyen bizalmat szavaztak Kossuth Ferencznek. — Hétfőn délelőtt a nópgyűlés küldöttsége tisztelgett Kossuthnál, aki Gordos Lajosnak, a kiegyezésre vonatkozó beszédére ezt felelte : „A kiegyezés épp azért kiegyezés, hogy a két kiegyező fél érdekét legyen hivatva kielégíteni. Tekintve az adott erőviszonyokat és közgazdasági helyzetet, még ha mint teljesen független állam szerződtünk volna a teljesen külön álló Ausztriával, akkor sem lett volna lehetséges hogy az adott helyzetben sokkal jobb kiegyezést kössünk. Beszédét igy fejezte be : Kötelességünk a választói jogra vonatkozó törvényjavaslatot minél előbb beterjeszteni és amidőn a választójog reformja alapján az uj parlament összeül, akkor a nemzet fog határozni, hogy melyik pártra és milyen emberekre legyen bízva az ország jövőjének sorsa.“ Hírek. Városi közgyűlés. A város képviselőtestülete szombaton délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott, melyen befejeztetett a jövő évi költségvetés tárgyalása, majd a községi választókat összeíró bizottságba megválasztotta a közgyűlés: I. kér. Kuti Szabó Imre és Biró Mihály, II. kér. ifj. Ván Sándor és Gyevi Imre, III. kér. Darányi Mihály és Orbán Károly, IV. kér. Kristóf József és Pájer József, V. kér. Némedi Sz. István és Ván István, VI. kér. Jakab Gergely és Simon Mihály, VII kér. Krammer Lajos és Árvay Imre v. képviselőket; az 1908. évi virilisek jegyzékét megvizsgáló bizottságba Szekér Endre, Szalai László, Kristóf József és Pájer József küldettek ki; a központi választmányt pedig a közgyűlés a következőképen alakította meg: Dr. Farkas Imre, Halász D. Sándor, Dr. Babó Mihály, Molnár Mihály, ifj. Ván Sándor, Kovács Károly, Szalai László, Berki Antal, Zilah István, Dr. Hofmeister Juda, Dr. Pázsit Pál, Farkas Dezső. Végül jelentette a fogyasztási adóbórlet megkötésére kirendelt bizottság, hogy a pénzügyminiszter képviselője a 48000 korona követeléséből nem akar engedni. — Megbízta a közgyűlés Dr. Babó Mihály orsz. gyűlési képviselőt és dr. Nagy Mór polgármestert, hogy a pénzügyminiszternél tolmácsolják a város azon helyzetét, hogy a 43000 korona eddigi bérnél többet fizetni nem képes, s kérjék a bérlet átadását az eddigi feltételek mellett. Varbói Győré Pál ügyvéd- jelölt, kit városunkhoz rokoni kötelékek fűznek, a honvédtiszti vizsgálatot sikerrel kiállván, hadapróddá lépett elő. Lgyancsak a napokban a budapesti egyetemen lété vén vizsgálatait, a jog- és államtudományok doktorává avattatott. Az utczai rendészet. A. város képviselőtestületének legutóbb tartott ülésében felszólalások történtek, hogy a rendőrség az utczai rendészet foganatosítása és végrehajtása iránt kellő erélylyel nem intézkedik. — A rendőrkapitány beismerte, hogy az utczai rend fenntartásánál valóban hiányok észlelhetők, s kijelentette, hogy az észlelt hiányok lehető megszüntetése iránt intézkedni is fog, megjegyezte azonban, hogy a tapasztalható utczai rendellenes a mai romlott közszellem és felfogás is okozója, s hogy e tekintetben a kívánt eredményt hatósági intézkedésekkel csak az esetben lehet elérni, ha a rendőrséget ezen irányú működésében a közönség is támogatja. — A rendőrkapirány a képviselőtestületi ülésen tett kijelentéséhez képest az utczai rend megtartása czóljából az alábbi hirdetményt bocsájtotta ki, s egyidejűleg annak ellenőrzése és végrehajtása iránt a rendőr-biztosokat és rendőri közegeket szigorú utasításokkal látta el. — „A város ide vonatkozó szabályrendeleti intézkedése szerint a járdákon talicskákat, targonczákat tolni tilos, a járdákon a közlekedést tömeges elállásokkal akadályozni nem szabad, — a háztulajdonosok a járdákat sártól, portól, hótol tisztán - tartani kötelesek. — Ezen szabályrendeleti intézkedés betartására a lakosság a rendőrhatóság által hir- detményileg már több Ízben figyel
