Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1907-09-18 / 38. szám

1907. Hegyi András debeáki 36 í hold tanyás birtokát 2 hold szőlő- J vei örök áron eladja. Értekezhetni j vele Tinódi utcza 1016 sz. lakásán, j Balogh Mihály felső szállási tányájára egy olyan családos baromfi kertészt óhajt felfogadni, kinek 18—20 eves második béresnek al­kalmas fia is van. Értekezhetni vele a helyszínén. Nemcsovics György a Nat- kai-féle szigeten levő nj lakóházát és 4 '/a kapa szőlőjét Brancs György szomszédságában örök áron eladja. Práger Dávid tudatja, hogy Főutczai házában lévő fa és szén- kereskedésében kapható elsőrendű tűzifa vaggonszámra, ölszámra és felvágva, valamint budapesti lég- szeszgyári és porosz kox, és salgó­tarjáni, petrozsényi, porosz és tojás szón. Kéri a közönség pártfogását. Kovács G. Flórián alsószál­lási haszonbérelt tanyáján 1 kazal rozsszalmát és polyvát, 1 boglya árpaszalmát és 10 vontató anyaszé­nát ád el." Babenyecz Imréné VII. kor. 1920 sz. lakóházánál egy szoba, konyha és kamra bérbe kiadó. özv. Mészáros Imréné bodog- lári 67 hold tanyás birtoka és alsó bodoglári 80 hold szántóföldje örök áron eladó. Értekezhetni vele a helyszínén vagy a tüzérségi lak­tanyán. Farkas Kálmán műórás és ékszerész értesíti a közönséget, hogy 12 óv óta fennálló és jóhirnónek örvendő órás és ékszerész üzletét a Kossuth utczából a Gazdasági bank épületébe, a baromfi piacz térre helyezte át, hol az üzletet tetemesen megnagyobbítva raktáron tart csak jó minőségű inga,- fali,- ébresztő és sveiczi zsebórákat, valamint 14 ka­rátos aranygyűrűket, fülbevalókat, lánczokat és mindennemű ékszere­ket, továbbá valódi tajték pipákat és szivarszipkákat. Uj órák eladásánál, valamint óra javításoknál jótállást vállal. Kéri a közönség pártfogását. Musa Ferencz a műúton felül levő 14 kapa szőlőjét örök áron eladja. Értekezhetni vele szőlőbeli lakásán. Aratóknak és mezei munká­soknak nelkülözhetetleu a f'orróság- ban a Tengeri sósborszesz, mert nehány cseppjét bevéve, uj erőt és kitartást ad és megóvja a inegbe- betegedéstől. Ezer és ezer bajnál kipróbált háizszer. Próbaüvag 24 fill., közép üveg 1 kor., nagy üveg 2 kor. 40 fill. Kapható a készítőnél Ozurda Vilmos gyógyszerésznél, úgy­szintén Kovács Jenő és Eiesz Ármin gyógyszertárában, Árvay Lajos, Ma- gyari Domokos, Ernyes József, Weisz Emil, Szól Nagy Pál, Berger Sándor, Gzunterstein Vilmos és Fleischl Lipótnál. Vásárlásnál ügyelni kell a Ozurda névre! Kiskun-Halas helyi értesítője. Kohn Sebestyén mint a ma­gyar általános kőszénbánya kizáró­lagos elárusítója, állandó raktárt tart 5 és 10 kilós tégla brigettből, dara­bos es tojás szénből, melyet olcsó árban árusít. Mészáros István gőbölyjá- rási 270 hold szántó, kaszáló és le­gelőből álló földbirtokát 3 tanyával egészben vagy három részletben örök áron eladja. Értekezhetni vele a helyszínén vagy Eskütéri lakásán. A központi leányiskola épü­letben levő pincze kiadó. Értekez­hetni Práger Ferenczczel. Közgazdaság. Hasznos tudnivalók a szüretre. Az alábbiakban nem mondunk el újdonságokat, inkább csak figyel­meztetni akarjuk egyre-másra a szőlősgazdát. Közönségesen akkor kell szedni a szőlőt, mikor tökéletesen érett. Ekkor ád legtöbb bort. Kivételt te­szünk, ha a szőlő rothadt; akkor, hogy megmentsük a megmenthető!, a teljes érést nem várjuk be. Ha pe­dig valami speciális bort akarunk készíteni, túlérni hagyjuk a szőlőt, mig megtöpped vagy mig a nemes­rothadásba nem megy át. Ha szőlőnk nem egy időben érő fajtákkal van beültetve, az érés sor­rendjében szüreteljünk. Ä vörös bornak való szőlőt cél­szerű harmatosau szedni, úgy cse­lekszik a francia is, mert az a kis viz, ami harmat alakjában a szeme­ken van, elősegíti a vörös bor festő­anyagának kiválását. Vagyis a har­matosán szedeti kék szőlő sötétebb színű vörös bort ád. Minden szőlő-sorba csak egy szedőt állítsunk, mert igy könnyebb munkájukat ellenőrizni. A fürtöket ne engedjük késsel nyiszálni, mert igy sok szem lepo­tyog ; hanem arra alkalmas apró, hegyes ollóval lássuk el a szedőket. A szőlőszedéshez kosarat ne en­gedjünk használni, hanem csak saj­tárt vagy kis dézsát, melyből az ösz- szenyomott fürtök leve nem csurog ki. Szedésnél a sajtár mindig az alatt a fürt alatt álljon, amelyet a szedő éppen levág, hogy az esetleg lehulló szemek a sajtárba essenek. A netalán mégis a földre hulló szemeket össze kell szedni. A lehullott szemek ősz- szeszedésére helyes eljárást követ­nek a Rajna mentén, ahol nagyon megtudják becsülni a szőlőt Itt, tud­niillik a női kalaptűhöz hasonló hossu tűvel szedegetik fel a földről a szőlőszemeket; igy a szem nem nyomódik össze és nem lesz földes, mintha kézzel szedik fel. A szőlőfürtöket, különösen olyan esztendőben, mikor sok a rothadt, hibás fürt, a zúzás vagy taposás előtt ki kell válogatni. Külön kezelendők a hibás és külön az egészséges tűr­tök. A hibás, rothadt fürtökből eredő mustot le kell nyálkázni. szeptember 18. Aki finomabb bort akar készí­teni, az a fürtöket mindig válogatja, osztályozza. Az összegyűlt fürtöket ősi szo­kás szerint vagy csomaszolják, vagy tapossák. A taposás — habár szin­tén nem kifogástalan — de helye­sebb eljárás, mint a ezomaszolás. A csomaszolásnál tudniillik sok szőlő- kocsány és mag megsérül és igy a mustba sok olyan anyag kerül, mely annak értékét csökkenti : a taposás­nál ellenben ez uem fordulhat elő. Vörös boroknál feltétlenül szük­séges a lebogyózás, mert a kocsány- ban olyan anyagok vannak, melyek, ha erjesztésnél a borba átmennek, nemcsak annak minőségét csökken­tik, de idővel festőanyagát is lecsap­ják és fakószinűvó teszik. Taposás helyett sokkal célsze­rűbb eljárás a szőlőnek géppel való összezuzása, melyre az úgynevezett szőlőmalom szolgál. Ezzel a munka gyorsabb, tökéletesebb. Taposásnál akárhányszor megesik, hogy egész szemek maradnak a cefrében ; sző lőmalomnál ez sohasem fordul elő. Nagy előnye a szőlőmalomnak hogy a vele zúzott szőlőt sajtolás előtt erjeszteni lehet. U. i. különö­sen finomabb borfajoknál, de általá­ban minden bornál czélszerű, lega­lább 24-óráig úgy hagyni a zúzott szőlőt, hogy a kezdődő erjedés fo­lyamán a bogyóhéjban levő zamat­anyagok és ezukor kivonassanak. Ezek tudniillik, ilyen eljárás nélkül még sajtólás után is nagyrészt benne maradnak a héjban, mig az erjedés­nek indult must szénszavas tartalma és — habár még kevés — széntar­talma egészen jól kivonja. Az er­jesztés fehér boroknál 24 óránál to­vább ne tartson, mert a szőlőmagból és héjából annyi csersavat vesz föl a must, hogy a bor fanyar lesz és a sokáig fermentált bor törésre lesz hajlandó. Vörös boroknál azonban nem­csak 24 óráig hagyjuk a mustot tör­kölyén, hanem addig, mig teljesen ki uem erjed. Budapesti gabonaárak szept. 17. Búza 21 k. 20 f. — 21 k. 30 f. — Rozs 18 k. 40 f. — 18 k. 60 f. — Árpa 15 k. — f. — 15 k. 20 f. — Zab 15 k. 20 f. — 15 k. 40 f. — Tengeri 13 k. 60 f. — 13 k. 70 f. Az árak 100 kilogrammonként értendők. Budapesti sertésárak szept. 17. Magyar elsőrendű öreg nehéz páronként 400 kilogram súlyban — fillértől — fillérig. Fiatal ne­héz páronként 320 kilogram felüli súlyban 135—136 fillérig. Fiatal könnyű 250 kilogram súlyban 137 138 fillérig. Práger Ferencz felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. 0*1*8,1907. Nyomatott Práger Pereacz könyvnyomdájában

Next

/
Thumbnails
Contents