Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1907-08-21 / 34. szám
1907. Politikai szemle. A horvát koalicziót láthatólag zavarba hozta Joszipovics miniszternek az a kijelentése, hogy a horvát országgyűlést az ősszel egybehívják. A koaliczió ugyanis mindeddig azt hitte, hogy a horvát országgyűlés föloszlatása küszöbön áll és minden erejét a választások előkészítésére fordította. Az ottani lapok most majdnem kivétel nélkül nekirontanak Joszipovicsnak, a ki egy csapással elrontotta a koaliczió haditervét. Ha ugyanis a horvát országgyűlést egybehívják, akkor nem egészen bizonyos, hogy ott a koalicziónak meglesz-e a többsége. Mert a koaliczió az utóbbi időben a Starcsevics párttal teljesen meghasonlott és ha ez a párt nem szavaz vele, akkor a koaliczió a Starcsevics-pártiakkal, nemzeti pártiakkal és a virilistákkal szemben könnyen kisebbségbe kerülhet. Ezért nem tetszik a koalicziónak, hogy az országgyűlést nem oszlatják föl. A koaliczió egy uj választásnál nagy többséget remélt elemi több Starcsevics-párti és nemzeti-párti kibuktatása által. $ A nemzetiségi képviselők a rövid szünetet, a melyik aratás után a mezei munkák sorában be szokott következni, arra használják, hogy választókerületeikben, a nem csak szunnyadó, hanem bátran elaléltnak is mondható nemzetiségi politikát izgató tartalmú beszámoló beszéde ikkel életre keltsék. Mert a nemzetiségi politika csak a laikus szemében látszik valami életerős dolognak. A valóságban olyan mesterségesen előidézett lelkiállapot, a mely erősebb izgató szerek alkalmazása nélkül rövid idő alatt magától megsemmisül. A hazai nemzetiségek nép- tömegeinek nyolczvau százaléka — még a románságban is — abszolút közömbösséggel viselkedik a nemzetiség-politikai programok pontjainak legalább is háromnegyedrésze iránt. Mert ezek a politikai programok nem az ő vágyait és életszükségleteit fejezik ki, hanem az aránylag csekély számú nemzetiségi értelmiségét. A nemzetiségi politika jelenlegi vezetői azt hiszik, hogy megtalálták azt a hatásos izgató szert, a melynek ügyes alkalmazásával a nemzetiségi néptömegek eddig teljesen közömbös nagyobb részét megnyerhetik maguknak. Ezt azonban nem az ő politikai éleslátásuk fedezte föl. Kristóffy József, volt darabont ügyvivő politikai bölcsessége sütötte ki, hogy a magyar nemzeti állam sarkaiból való kiforgatására a legjobb ezsköz az általános szavazati jog. Hogy ezzel a jelszóval mozgósítani lehet a politikailag semleges tömegeket is, azt meg a szocziáldemok- ratáktól tanulták el. Ettől az időtől kezdve szerepelnek úgy a magyar politikai életben a nemzetiségi politikusok ésaszoczialista vezetők, mint egymás csendes üzlettársai. TerntóKiskun-Haías helyi értesítője. j szetesen a két fél közül mindegyik , azt hiszi, hogy az egész nyereséget ' egyedül ő fogja zsebre rakni. A nemzetiségi obstrukció segítségéve! akarják a nemzetiségiek a magyar nemzeti államot sarkaiból ki forgatni. Vagyis a nemzetiségi párt az ősszel a parlamentben egyet len törvényjavaslatot sem enged keresztül addig, a mig a kormány az általános választó jogról szóló törvényjavaslatot elő nem terjeszti. A nemzetiségiek beszámolóik szerint tehát obstruálni fognak. Nagyon helyesen cselekednek. Kívánatos, hogy, a mit most mondanak, több legyen fenyegetésnél. Be is váltsák a szó legtökéletesebb értelmében. A magyar nemzeti politika érdekei kívánnak meg egy a horvá- tokéhoz hasonló teljes nemzetiségi obstrukciót. A horvát obstrukció nélkül Supilóékkal csak nagy későre jöhettünk volna tisztába. Talán csak akkor, mikor a horvát barátságnak olyan áldozatokat hoztunk volna, a melyek ránk nézve kárt okozóak lettek volna. Hogy a magyar közvélemény igazán megertse a nemzetiségi törekvések veszedelmes voltát szükség van részéről egy olyan goromba őszintesógű nyílt vallomásra, mint a minő a parlamenti obstrukció szokott lenni. A nemzetiségi politika legjobb ellenszere az a visszahatás. a melyet annak brutalitása fog fölkelteni a türelmes magyar közvéleményben. Városi közgyűlés. Kiskunhalas város képviselőtestülete folyó hó 19-én, hétfőn, rendkívüli közgyűlést tartott. Daczára a tárgysorozat érdekességének, a közgyűlésen a képviselők csak kis számban vettek részt és talán éppen ennek tudható be, hogy egy-egy fontos és a város háztartására nagy horderővel biró javaslatot a közgyűlés elvetett. Részletes tudósításunk az alábbiakban számol be a közgyűlés lefolyásáról. A köz, közmunka és egyéb pénztárak számadásainak tudomásul vétele után a közgyűlés áttért az engedélyhez kötött iparokról alkotott szabályrendelet tervezetek tárgyalására, majd röviden végzett a bérkocsi iparról szóló szabályrendelet módosításával is. Ezután nagyobb szabású vitára szolgáltatott alkalmat a város határában az ingatlanok személyében bekövetkezett birtokváltozás után fizetendő városi átiratási díjról alkotott szabályrendelet tárgyalása, mely szabályrendeletet a közgyűlés 36 szóval 30 ellenében nem fogadott el, minek következtében a város tekintélyes jövedelemtől esett el. A mutatványok és egyéb nyilvános előadások után szedendő dijak szabályrendeletének tárgyalása alkalmával elfogadtatott a tanács javaslata majd a halas-majsai vasútra augusztus 21. 50.000 korona, a halas-kecskeméti vasútra pedig 100.000 korona hozzájárulási összeg szavaztatott meg 60 szóval 8 ellenében, annak kimon dása mellett, hogy a város szükség esetén még ennél nagyobb áldozat hozatalára is kész. Ezután Harka-Kötöny puszták Halashoz való csatolása iránt Berki Antal és társai által benyújtott kérvény tárgyalása következett, amely kérelmet a közgyűlés — tekintettel arra, hogy folyamodók a pótadóból legfeljebb 50°/o viselésére vállaltak kötelező: tsóget — 14 szótöbbséggel nem találta teljesithetőnek. Több kisebb jelentőségű ügy le- tárgyalása és a Julius havi pénztár- vizsgálatról szóló polgármesteri jelentés tudomásul vétele után a közgyűlés véget ért. Hírek. Rakodó állomás megnyitása. Göböljárás megálló rakodóhely folyó hó 19-én a közforgalomnak átadatott. Tűzeset Folyó hó 16-án Mozgai Mihály V. kér. házánál a burgonya verem felett összehalmozott szalma ismeretlen okból meggyulladt. Jó szerencse, hogy a tüzet idejében észrevették és elfojtották, mert a tűz keletkezésekor nagy szélvihar dühöngött, mely a veszedelmeta közeli házakra könnyen elhordhatta volna. Megmart emberek. Daezá- ra a foganatba tett szigorú óvintóz kedéseknek, mégis megtörténik az az eset, hogy veszett állatok, különösen pedig veszett kutyák veszélyeztetik a közegészséget, mely körülmény annak tudható be, hogy polgártársaink a hatóságnak az ebzárlatra vonatkozó rendeletéit vagy egyáltalán nem teljesitik vagy pedig csak félig meddig tartják be. E könnyelmű eljárásnak újabban ismét hót áldozata van, kiket egy veszett kutya a múlt hót végén megmart. A megmart egyéneket, névszerint, Károly Sándort, Balog Sándort, Német Józsefet, Szabó V. Máriát, Pap Kerekes Istvánt, Illés Istvánt és Sós Balázst gyógykezelés végett, a budapesti Pasteur intézetbe szállították fel. Elégett gabona. Szabados Benőnek Balota pusztai tanyáján 346 csomó rozs és szalma ismeretlen okból meggyuladt és leégett. Szabados kára megtérül, mert a termés biztosítva volt. Gazdátlan jószág. A félegv- házi vásár alkalmával folyó hó 18-án egy darab gazdátlan fehér- szőrű meddő tehén fogatott fel. Miután megeshetett, hogy a leltén gazdája halasi ember, ezen hírünket azzal közöljük, hogy a tehenet igazolt tulajdonosa a szabályszerűen kiállított marhalevél felmutatása mellett a félegyházi csendőrkapitányi hivatalnál átveheti.
