Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1907-08-07 / 32. szám

1907.

augusztus 7.

Politikai szemle.

A hivatalos újság közölte, hogy a király a kvótát erre a íélesztendőre az eddigi arányban, vagyis magyar részről harminczötháromnegyvenki- lenczed százalékban állapítja meg; Ausztria szintén azedigi kvótát fizeti, vagyis hatvanhat negyvenhat- negyvenkilenczed százalékkal fedezi a közös költségeket. Az erről szóló királyi kézirat a következő.

Kedves dr. Wekerle ! Minthogy a magyar korona országainak és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országoknak törvényes képviseletei közt, arra az arányra nézve, a melyben a közös ügyek költségeihez járulni tartoznak, a törvény értelmében létesítendő egyezmény nem jött létre, a közös ügyek költségeihez való hozzájárulási arányt a törvény alapján az 1907. évi július hónap 31-ikétől 1907. övi de- ezember 31-ikéig terjedő félév tartamára való érvénynyel, akkép állapítom meg, hogy a közös ügyek költségeiből — a magyar korona országai 33 és háromnegyven- kilenczed százalékot, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok pedig 66 és uegyvenhatnegyvenkilenczed százalékot viseljenek Utasítom önt, hogy ezt köztudomásra hozza. Kelt Ischlben, 1907. évi julius hónap 28-án. Ferenez József s. k Wekerle Sándor s. k.

*

Návay Lajos v. b. t. t., a Ház aleluöke beszámoló beszédet mondott battonyai választói előtt. Amit mondott, annak különös fontosságot kell tulajdonitanunk mostanság, amikor a sajtóban oly sok politikai kérdés kerül felszínre s amikor bölcs és bölcsebb államfórfiaink olyan óvatosak a nyilatkozatban. Návay Lajos olyan két kérdést tett meg beszédének gerinezéüi, amelyek nem kevésbe érdeklik a közvéleményt. Az alkotmánybiztositókokról és a választói reformról szólt.

Az alkotmáuybiztositékokról tett nyilatkozata óvatos, de elég világos. Megmondta, hogy ősszel a Ház asztalán lesznek ezek az áhítozott törvények. Mert — úgymond — And- rássy belügyminiszter, a kinek a reszortjába tartoznak, politikai becsületét köti hozzájuk. Ez a nyilatkozat mindenesetre nagy garanczia nekünk. Mégis fölösleges volt hivatkozni Andrássyra, mert hiszen az alkotmánybiztositékoknak meg kell lenniük. Igenis meg kell lenniük, mert a király ezeknek alapján nevezte ki a nemzeti kormányt s a király csak nem fogja halomra dönteni azt a programmot, melyet ezzel a kormánnyal közösen állapított meg ?

A választói reformot jobb lett volna általános választói jognak neveznie, mivelhogy ennek általánosnak is kell lennie. Aminek különben maga Návay Lajos is harezosa, mert neki az a nézete, hogyahol any- nyian hoznak áldozatot a kötelessé- i gek teljesítése terén, anélkül, bogy a jogok teljes egyenlőségének részesei volnának, el kel! mennünk az igazság legszélső határáig és az állampolgárt

Kiskun-Halas helyi értesítője.

megillető jogokat nem fukaron, de a legnagyobb szabadelvüsóggel kell kimérni

*

A „Neue Freie Presse“ vasárnapi számában a „Bank és kvóta kérdésről a kiegyezés keretén belül“ czimen „jóértesült helyről“ az osztrák álláspontot ismerteti. Az osztrák lap közleménye elismeri ugyan, hogy a kvóta- és bankkórdés nem kapcsolható be szorosan a kiegyezés keretébe, azonban mégis oda kon- kludál, bogy a két kérdés rendezése nélkül, az osztrák közvélemény és az osztrák parlamenti pártok hangulatát tekintve, a kiegyezés sikerét nem igen lehetne biztosítani. Megjegyzi még a nyilván sugalmazott közlemény, hogy a bankkórdés most nem aktuális és 1910 ig ennek a kérdésnek a rendezése nem föltétlenül szükséges. Ámde a hozzájárulási arány magyar részről való fölemelése nélkül a kiegyezés osztrák részről nem volna keresztülvihető.

Amit a bécsi lap ir, az közönséges ugratás. Az utóbbi időkben egyáltalán osztrák és haladó részről előszeretettel biresztelik, hogy a bank- kérdés, a kvóta és a kiegyezés között junktim vau. Mondják, hogy a király azért állapította meg az idén csak fél évre á kvótát. Pedig tudják, hogy a király, ha neki kell döntenie, rendszerint csak fél évre dönt. Ez a három kérdés, három külön kérdés. Bécsben szeretnék összekapcsolni még a hadügyi költségek emelésével. így nem lehet. A kiegyezés meglesz, ha meglesz, a kvótáról pedig külön beszélünk. Éppen úgy mint, eddig. K v ó t a- emelés nem lehet.

Andrássv

a gyermekvédelemért.

Három körrendeletét adott ki And- rássy Gyula gróf belügyminiszter az erkölcsi romlásnak és elziillésnek kitett gyermekek megvédése czél- jából. Ä rendeletek valamennyi vármegye törvényhatóságához, valamennyi állami gyermekmenhely igazgató-főorvosának és budapesti igazgatójának, végül valamennyi árvaszóknek szólanak.

A vármegyékhez intézett körrendeletében sajnálatának ad kifejezést a belügyminiszter a felett, hogy a hatóságok eddig a környezetükben erkölcsi romlásnak kitett, vagy züllésnek indult 15. óven aluli gyermekek legnagyobb részével mint közönséges biintevőkkel, vagy egyébkent elzüllöttekkel a hatósági ridegség szigorával és közönyével bántak el. A rendelet, előírja, hogy különbséget kell tenni a 15 éven aluli, züllésnek indult, dé bűncselekményt el nem követeti egyének között, továbbá a bűntett, vagy vétség elkövetésekor még 12 éven aluli gyermekek és azon 12—15 éves gyermekek között, akik ellen kihágás miatt indult meg az eljárás. Ez

esetek mindegyikében előírja a rendelet a követendő eljárást. Meghagyja hogy ha a jogi értelemben vett el hagyatottság nem forog fenn, de a hatóság megállapítja, hogy a , gyermekek eddigi környezetükben | romlásnak vannak kitéve, halaszthatatlanul szükséges, hogy az ilyen gyermekeket a megállapított módok mellett a legközelebbi gyermebmen- helyre kell szállítani. A miniszter í elvárja az összes hatóságoktól, hogy j a gyermekek megmentéséhez fűződő I nagy társadalmi és állami érdekre j való tekintettel, a szocziális érzés | magaslatán igaz odaadással hajtsák ! végre rendelkezéseit. A miniszter | hangsúlyozza, hogy a gyermeknek 1 az állami meuhelybe való felvétele avagy kisegítő intézménybe való elhelyezése se a családra, se a gyermekre egyáltalában uem megbélyegző. „Az emberszeretet intézményei ezek, — mondja a rendelet

— amelyek szülői gonddal és gyengédséggel veszik oltalomba a züllésnek indult gyermeket, hogy védve, nevelve, megmentsék őt — a

j börtönből.“

A gvermekmenbelyek igazgatóihoz intézett rendeletében aziránt intézkedik a belügyminiszter, hogy az ilyen gyermekek számára családi telepeket létesítsenek. Minden egyes gyermek adassák a telep-bizottság egy tagjának felügyelete alá, hogy a gyermek érdekében lelkiismere- ! tesen gyakorolják vele szemben az ' oltalmat. A züllésnek indult gyer- ! mekek oltalma és megmentése épp ; olyan kötelessége legyen a men- belynek, mint az elhagyott gyermekeké.

Végül harmadik rendeletében azt mondja a belügyminiszter az árvaszéknek, hogy e magasztos hivatásának gyakorlásában ne vezesse fiskális szempont,. „Aki igazán züllött, vagy züllésnek van valóban kitéve. az többe kerülhet a társadalomnak. ha nincs gondozás alatt, mint amibe a gondozás keiül“ — mondja a rendelet. Az uj rendelkezések október 1 -ón lépnek életbe.

Hírek.

Városi közgyűlés. Kiskunhalas város kopviselőtestülete ma délelőtt 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart. Tekintettel a tárgyalás alá kerülő ügyek nagy fontosságára, a közgyűlés tárgysorozatát itt egész terjedelmében közölni szükségesnek tartjuk 1. A város uj szervezési szabályrendeletére hozott törvény- hatósági bizottsági határozat. — 2. Az engedélyhez kötött iparokról alkotott szabályreudelet tervezetek a tanács és szakosztályok javaslatával.

— 3. A bérkocsi iparról szóló szabályrendelet módosítása a tanács

i és szakosztályok javaslatával. — 4.

I Kövezet vámszedósi jog gyakorlására I vonatkozólag szerkesztett engedély- 1 okirat tervezete a tanács és szak- I osztályok javaslatával. — 5. Kiskunhalas város határában az ingat-