Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1907-07-31 / 31. szám
1907. Julius Bl. Politikai szemle. Wekerle Sándor dr. miniszter- elnököt hétfőn délelőtt háromnegyed tizenegy órakor külön kihalgatáson fogadta a király Ischiben. A miniszterelnök a magyarországifolyóügyekről, s a kiegyezési tárgyalások állásáról s eredményéről tett jelentést. Ő felsége a jelentést kegyesen fogadta. A magyar miniszterek szeptember tizedikén a kiegyezés végleges megállapítása czéljából Becsbe utaznak. Ezek szerint a kiegyezési tárgyalásokat előreláthatólag szeptember 12-ikón fogják befejezni, amikor a tárgyaló felek Becsben fognak összeülni, remélhetőleg ezúttal — utoljára. Ezt megerősíti az az értesülésünk, hogy mind a két miniszter- elnök meglehetősen megegyező előterjesztést tett a királynak a kiegyezési tárgyalásról. * A horvát Supiló a Növi List-ben czikket irt az ellen a bécsi ajánlat ellen, hogy a horvátok előcsatározói legyenek a Grossösterreich-nak. Visszautasítja Lueger ajánlatát, habár ajándékot is kínál a horvátóknak, mert, tud ja, hogy ez a bécsi ajándék a horvátokra nagyobb veszedelmet jelentene a danaók minden fajtájú ajándékánál. Supiló azt Írja, hogy ők csak Horvátország nemzeti önállóságáért küzdenek, de nem hajlandók egy lépést sem tenni Lueger és társai Grossösterreich-jáórt, mert egy ilyen impérium semmi egyéb sem lenne, mint fiókja a nagy német birodalomnak. Olyan második állama a német világbirodalomnak, a amelynek közzóppontja, mint német középpont Becs lenne, a németséggel, mint vezető állami nemzettel és a uómeí nyelvvel, mint egyetlen igazi államnyelvvel. Horvátország a Nagy-Ausztriában egyszerű osztrák tartománynyá sülyedne, a mit ők, mint horvát politikusok, soha meg nem engedhetnek. Supilónak tökéletes igaza van. Horvátország nem lenne társországa a Nagy-Ausztriának, mint most Magyarországnak, hanem egyszerű tartománya, talán még annyi autonómiával sem, mint a mennyi ma Krajnának vagy Stiriának van. ❖ A lapok említést tettek arról, hogy a zágrábi kereskedelmi és iparkamara legutóbbi illésén kimondta a magyar ipar bojkottját. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter e közlemény megjelenése után azonnal táviratilag fölhívta a zágrábi kamarát, hogy tegyen jelentést ebben az ügyben és terjessze be a vonatkozó ülés jegyzőkönyvét, A kamara már meg is tette távirati jelentését, amely következőleg szól : „A zágrábi kamarának a magyar gyártmányok bojkottálása tárgyában állítólag hozott határozatáról szóló hírlapi hírek üres koholmányok. E tárgyról sem illés nem tartatott, sem szó nem esett.“ Kiskun-Halas helyi értesítője. Pirtó megállóhelyről. A város határában fekvő Pirtó puszta birtokosait komoly baj fenyegeti azáltal, hogy az ott lévő vasúti megállóhely beszüntetésével a megálló helyet a 82 sz. őrházhoz akarják áthelyezni, kielégítvén ezzel az ott létesült Illancsfalva igényeit. Nem hagyhatjuk szó nélkül az államvasutak igazgatóságának ebbeli elhatározását, nem pedig annyival kevésbé, mert ez által városunk közönségének egy jelentékeny részét érné károsodás, miután tudvalevő dolog, hogy a Pirton létesített, nagy kiterjedésű szőlők és gyümölcsösök telepitői éppen azért rendezkedtek be igy, mert a megálló hely folytán e különben távoleső területek kellő képen megközelíthetők, művelhetők és fentarthatók voltak, a megállóhely elhelyezése által azonban e virágzó telepek egyenesen agyonüttetnenek Meggyőződésünk, hogy a város közönsége hozzájárulásával létesült megállóhely, az elöljáróság tiltakozása esetén nem lesz beszüntethető, miért is felhívjuk az illetékes körök figyelmét ezen körülményre, kérvén, hogy ne csak a tervbe vett intézkedést akadályozzák meg, hanem tekintettel az érdekeltek nagy | számára, Pirtó jövőjére és az ottani birtokosok részére elérthető anyagi előnyökre, Pirtó megállóhely rakodó állomássá való átalakítása érdekében minden lehetőt kövessenek el. Amidőn meg azon reményünknek adunk kifejezést, hogy városunk orsz. képviselője, ki a város ügyeit minden időkben szivén viselte, megfogja találni a módját annak, hogy meggátolja az idegen érdekeknek kárunkra történő érvényesülését akkor, mikor ezáltal szerzett jogok sórtetnónek meg. Hírek. Gyászeset. Suba Imre városi képviselő pénteken reggel agyonlőtte magát. Az elhunyt férfiú nevét különösen az által tette maradandóvá, hogy Halas város részére csak a közelmúltban egy 122 ezer koronás alapítványt tett egy itt építendő katonai laktanya czóljaira. A kiváló polgárt vasárnap délután temették el nagy részvét mellett. Temetésén a város elöljárósága méltó módon képviseltette magát. Áthelyezés. Szekér Károly pápai aljárásbirót saját kérelmére az újpesti kir. járásbírósághoz helyezték át. Vasúti ügyek. A halas-majsa, a halas-kecskemét és halas-szegedi vasút ügyben, mint annak idején közöltük, a polgármester által egybehívott értekezlet Dr. Babó Mihály képviselőt kérte fel, és bízta meg azzal, hogy illetékes helyen szerezzen informácziót. — Dr. Babó Mihály megbízatásának eleget tevén, a vasárnap tartott értekezleten tett jelentést eljárása eredményéről. A képviselő előterjesztése szerint az illetékes helyeken úgy a majsai, mint a kecskeméti vasút iránt elegendő érdeklődés van, a halas-szegedi vasút kiépítését azonban az ezen ügyben eljárt szegedi képviselő testületi bizottság részletes indokolással kísért javaslatának mellőzésével, Szeged város közgyűlése a keskeny vágányu körvasút mellett foglalt állást s ez irányban fogja a vonatkozó jelentést tárgyalni a szeptemberi gyűlésen. A halas-majsai vasút kiépítése 514.000 koronába kerülne, ebből az állam által segély és posta hozzájárulás czimen 200—225 ezer korona fedeztetik, a vármegyei hozzájárulás —a szokásos összegét véve alapul — 126 ezer korona, — Halas, Majsa és az érdekelt birtokosok által tehát fedezendő lenne 178 ezer korona. — A kecskeméti vasút iránya még lekötve nincs, s a kecskeméti polgármester kész városa részéről a halasi küldöttekkel tárgyalni. — Az értekezlet javasolja a közgyűlésnek, hogy úgy a Halas- majsai, mint a Halas-kecskeméti vasútra hozzon áldozatot, s mindkét vasútnak kiépítését tegye lehetővé. Baromfí-kiálliíás. A Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület szeptember 8-tól 10-ig Hódmezővásárhelyen, az Erzsébet-kertben, baromfi-kiállítást és vásárt rendez. Bejelentést augusztus 10-ig fogadnak el. Az iskolák államosítása. A vallás és közoktatásiügyi miniszter Szalay Zsigmond, Imre Lajos, Zsoldos Lajos, Paczolgy Győző, Kovács Antal, Túlit Péter, Pethő József, Gaál István, Szabó Sándor, Halasi Béla, Matos György, Tóth Imre, Hotter Ilona, Ványi Teréz, Pethő Józsefné, Papp Gizella, Szabadi Krisztina, Novák Eszter, Magyari Dónesnó és Nagy Katalin helybeli elemi iskolai tanítókat és tanítónőket állami rendes tanítóvá, illetve tanítónővé kinevezte, miáltal elemi iskoláink az állam kezelésébe átvétettek. Halálozás. Szabados Mór nyugalmazott pénzügyőri szemlósz folyó hó 28-án Budapesten meghalt. Az elhunyt, ki városunkban mint szemlósz hosszú időt töltött, a közönség tiszteletét és becsiilését vívta ki magának. Halálát özvegyén kívül hót gyermeke siratja. Elvesztett pénz. Ricsányi József nagyfuvaros szombaton az állomás és az új gőzmalom közötti útvonalon vagy a gőzmalomnál 280 koronát elvesztett. A károsult 40 korona jutalmat ígér a becsületes megtalálónak ki neki pénzét visz- szaadja. Öngyilkosság. Kovács Teréz 15 éves hajadon vasárnap felakasztotta magát és meghalt. Tettének oka ismeretlen. Gazdátlan tehén. Mintegy három héttel ezelőtt egy darab L
