Kiskunhalasi Ujság, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1906-12-11 / 50. szám

KISKUNHALASI ÚJSÁG. szabadságra vágyó törekvésnek le kellene győz­nie a megfordított fáklyát tartó géniuszt. Hogy ezt elkerülhessük, gondoskodnunk kell, hogy a felvilágosodás és tudás a nép leg­szélesebb rétegeiben elterjedjen, mert minél több a tudás, annál kevesebb az elégületlenség! HIRE k. Fényes esküvő. Folyó hó 8-án szombaton ve­zette oltárhoz Szekér Károly aljárásbiró, Dr. Babó Mihály orsz. gyűlési képviselő leányát Erzsikét. Hymen. Mildschütz Olgát, néh. Csontó Lajos volt gymnasiumi igazgató unokáját, eljegyezte Szath- niáry Dezső Alsónyárasdról. Halálozás. Vanyur József birtokos f. hó 9-én reggel 3 ófakor, életének 76-ik évében, hosszú szen­vedés után elhunyt. Temetése hétfőn d, u. 3 órakor volt nagy részvét mellett. Halálát nagy rokonság gyászolja. Nyugodjék békébeu! Grézló János kir. tanfelügyelő valamennyi állami iskolai gondnoksághoz, községi és felekezeti iskolaszékhez a következő körrendeletét intézte; „A vármegyei politikai hatóság sajnálattal tapasztalja, hogy az utóbbi időben a vármegye területéről mind tömegesebben kérnek útlevelet Amerikába s a ki- vándorlás aggasztó mérvben emelkedik. Egyes közsé-' gekből, mint pl. Dusnokból, Veresegyházából, Miské­ből, Örszentmiklósból havonta negyvenen-ötvenen is kérnek Amerikába szóló útlevelet. Sokkalta ismerete­sebbek azok a károk, melyet hazánk a kivándorlás­ból folyólag ethikai közgazdasági, legfőképp pedig nemzeti szempontból szenved, semhogy részletezésü­ket a t. Cim előtt ezúttal szükségeseknek látnám, mégis hangsúlyoznom kell, minden számot tevő té­nyezőnek közre kell működni, hogy eme visszás állapot, a népesedési statisztikának a kivándorlás ál­tal megbillent egyensúlya, mielőbb megszüntettessék, illetőleg helyreállittassék. Felkérem tehát t. Cimet, utasítsa a hatósága alá tartozó tanítóságot, hogy egyrészt már az iskolában, a gyermekek zsenge lei­kébe oltsák be a hazaszeretetei, a magyar fajhoz való ragaszkodás érzetét, másrészt az iskolák falain kívül is, a néppel való érintkezésükben -kövessenek el mindent, hogy a kivándorlás láza mérséklődjön, értessék meg a polgárokkal, hogy mind azok a hí­rek, melyek Amerikából a könnyű megélhetési öl, a s jólétről regélnek, csak csalfa eszközei a kivándor­lásra való csábításnak. Érjük el végre, hogy a való életé,, a köztudaté legyen a költő tanítása: „A nagy­világon e kivűl nincsen számodra hely.“ Végül ké­rem, hogy e felhívásomnak mielőbb érvényt szerezni szíveskedjék.“ Rendkívüli közgyűlés. Kiskunhalas r. t. város képviselőtestülete a képviselők több mint egy ne­gyedének írásbeli kívánságára 1906. december hó 13-án csütörtökön d. e. 9 órakor a városi köz­gyűlési teremben rendkívüli közgyűlést tart. Tárgy: A halasi kereskedelmi bank részvénytársaság 9199/906. sz. felfolyamodása a 144/8870/1906. sz. képviselő- testületi határozat ellen. Gazdátlan nyeremények. A legutóbb kiadott hivatalos kimutatás szerint a Józsiv sorsjegyeknél több mint 20000 olyan nyere­mény van, a melyért még nem jelentkeztek, nyilván azért, mivel e sorsjegyek tulajdonosai nem tudják, hogy sorsjegyük ki van már húzva, így van ez a többi sorsjegynél is és mivel ezek a nyeremények elévülnek, mondhatni, hogy sok millióra menő vagyon pusztul el azért, mert a sorsjegybirtokosok nem elég gondosak és nem járatnak megbízható sorsolási lapot. Ennélfogva, akinek sorsjegyei és egyébb érték­papírjai vannak, arra né íve rendkívül fontos egy megbízható sorsolási lapnak Ja járatása. Ilyenként ajánlható a „Pénzügyi Hírlap,“ a melynek sorsolási melléklapját a „Pénzügyi Utmutató“-t a nagymélt. m. kir. belügyminisz­ter mint teljesen megbízható szakközlönyt, a nagymélt m. kir. pénzügyminiszter mint szak­értelemmel és pontosan szerkesztett közlönyt hivatalosan ajánlott. A lap előfizetői a januári számmal ingyen kapják a „Pénzügyi és Tőzs­dei Évkönyv“-et, amely sok hasznos tudnivalón kívül, tartalmazza a kezdettől fogva az 1906. év végéig kihozott, de kifizetés végett bemu­tatni elmulasztott sorsjegyek, [kötvénye és zá­loglevelek hiteles kimutatását, úgy, hogy e könyvből bárki azonnal megláthatja ki van-e huzva vagy nincs. A „Pénzügyi Hírlap“ elő­fizetési ára egy évre a Pénzügyi Útmutatóval és a Pénzügyi és Tőzsdei Évkönyvvel együtt 5 korona, amely postautalványon küldendő be a kiadóhivatalba, VII. Kerepesi ut 44. szám. Erős sovinista ugyan, de derék ma­gyar ember Szalay Farkas honfitársunk, ki felbuzdulva a Klondykében hirtelen meggazda­godott aranyásók sikerein, maga is elindult az aranytermő, hó és jégboritotta távol Észak- amerikába. Hogy azonban hazájától távol is kifejezést adjon magyar érzelmeinek, még itt­hon ellátta magát megfelelő ruházattal, fegy­verrel, szerszámokkal sőt, — tekintettel a Klondykében uralkodó rengeteg drágaságra, — még élelmiszerekkel is, melyek között — élelmi és gyógyszer gyanánt — néhány tucat négy- csillagos Esterházy-cognac foglalt el tekinté­lyes helyet. Igaz ugyan, hogy mint Szalay Írja — fagy beviteli vámot szedtek be rajta partra­szállásakor, de majd megfizetik neki a Klondy- keiek minden cseppet aranynyal, már pedig, ha ez tény, akkor Szalay uram akár egy csá­kányvágást se tegyen, mert magából, a vele vitt Esterházy-cognacból is meggazdagodhat. Amit tiszta szívből kívánunk is neki. Rendőri hír. Kohn Sebestyén vas­kereskedőt 10 korona pénzbüntetésre ítélte a rendőrkapitány, mert a boltja előtti járdára a hatósági tilalom dacára árukat rakott ki s ez­által a kocsi és gyalog közlekedést, a boltja előtt külömben is szűk utón, akadályozta. Közgazdaság. Kiskunhalas város képviselőtestülete folyó évi november hó 24-én Halas város köz- és alappénztári és gyámpénztári tőkéinek az 1907-ik évben leendő elhelyezése tárgyában 144/8870 906 szám alatt — a városi tanács javaslata folytán — azon határozatot hozta, hogy ezen tőke­pénzek a Halasi Takarékpénztárnál és a Halasi Gazdasági Banknál helyeztessenek el betétként; még pedig azért, mert a városi pénztári tiszt­ségnek nehezére esnék a tőkepénzeket három pénzintézetnél egyenlően felosztani és betenni. E határozat ellen a Halasi Kereskedelmi Bank Részvénytársaság felfolyamodással él, me­lyet közérdekről lévén szó, a következőkben közlünk szószerint: „Tekintetes Városi képviselőtestület! Halas város köz- és alappénztári és gyámpénz­tári tőkéinek az 1907-ik évben leendő elhelyezése kér­désében a" f. havi november hó 24-én hozott 144— 8870/1906. számú képviselőtestületi határozat ellen a következőkben felfolyamodunk. Mielőtt a hozott határozatot taglalnánk, kiemel­jük azon tényt, hogy a f. évben a város közpénzei a helybeli három pénzintézetben rendellettek elhe­lyeztetni egyenlő arányban ; és hogy ezen elhelyezés­nél a biztonságra nézve semmiféle aggasztó jelenség fel nem merült, végül az ekkénti elhelyezés senkinek sem okozott több kellemetlenséget. A városi tanács azon javastatának, —■ mely a neheztelt képviselőtestületi határozat alapjául szolgált — s mely szerint a közpénzek a halasi Takarékpénz­tárnál és a halasi Gazdasági Banknál helyeztessenek el, semmi más nem volt a kifejezett indoka, mint az, hogy kezelőpénztári tisztviselőknek nehézséget okozna a közpénzeket mindenkor háromfelé egyenlően fel­osztani. Tekintetcs Képviselőtestület! Nem a közpénzek nagy összege az a csalétek, amely kényszerit minket a képviselőtestület neheztelt határozata elleni felfolyamodásra, hanem az a felfogás, amely sértőnek találja azt az eljárást, amelyet a más két pénzintézettel egyenrangú megbizhatóságunkkal szemben jogos indok nélkül követett a városi Tanács és képviselőtestület. Kiemeljük, hogy jogos indok nélkül történt ve­lünk a mellőzés. De aki ismeri Halason a viszonyokat az legke- vésbbé sem fog ezen a minősithetlen eljáráson meg­ütközni s kijnlentjük, hogy annak nem a képviselő­testület az oka, hanem a_ városi Tanács! És hogy ez sem birt reális elfogadható indokot felhozni — pedig ha ilyen indoka lett volna — el kell hinnünk — fel is hozta volna, — mutatja az, hogy egy semmis indokba kapaszkodott, abba. hogy a pénztári tisztségnek nehézséget okoz a közpénzek­nek három egyenlő részre való kezelése! és a városi Tanács érdekeltsége nem engedte előtérbe jutni azt a kéznél fekvő igazságot, hogy ugyanezen nehézség meg van a kétfelé felosztással is. De, Tekintetes képviselőtestület, — komoly és okos, elfogulatlan ember elhiszi azt az indokot? — Hát a pénztári tisztségnek nem az e a kötelessége, hogy a város közpénzeit kezelje? Vagy annyi dolga van a pénztári tisztségnek, hogy a kissé több mun­kát nem bírná meg? — mert kijelentjük mi érintkez­tünk a pénztáii tisztséggel többször, — de nekünk és előttünk ilyen panaszt a pénztári tisztség sohasem hangoztatott! Nem is ez a valódi indoka a városi Tanács ja­vaslatának — mert a valódi indokot nem merte elő­adni, de azt mindenki látja és tudja, aki a halasi vi­szonyokat ismeri. A valódi indok az, hogy a írás két pénzintézet akarja a közpénzek kezelését magához ragadni — sőt nem hisszük, hogy csalatkozunk, hogy talán csak az egyik akarja azt tenni a maga számára, de nem merte a másik pénzintézetet mellőzni. De hogy is ne akar­nák azt, amikor a városi Tanács tagjai a két más in­tézet igazgatóságának és fel ügyelő-bizottságának tagjai legnagyobb részben. Már pedig, hogy a városi Ta­nács azon tagjait, akik a másik két pénzintézet igaz­gatósági és felügyelő-bizottságainak ragjai, ez a kö­rülmény érdekeitekké teszi, — azt egyetlen elfogulat­lan ember sem fogja tagadni. Mert hiszen ezen állásokért és ebben az állás­ban telt szolgálataikért megkapják a külön díjazást a tandemek alakjában, — azt sem tagadhatja senki! Szerfelett érdekes is a városi Tanács és Elöljá­róság azon illustris tagjainak névsorát áttekinteni, akik a halasi Takarékpénztár és a halasi Gazdasági Bank­nál igazgatósági és felügyelő-bizottsági állást töltenek be! A névsor itt következik; mindjárt 1- ső helyen a város polgármestere Dr. Nagy Mór ur igazgatósági tag a halasi Takarékpénztárnál. 2- ik helyen Kovács Károly városi főjegyző ur igazgatósági tag a halasi Gazdasági Banknál. 3- ik helyen Szekér Pál rendőrkapitány ur fel­ügyelő-bizottsági elnök a halasi Takarékpénztárnál. 4- szer Musa Benő árvaszéki előadó és Farkas Dezső városi tanácsnok urak igazgatósági tagok a ha­lasi Takarékpénztárnál. 5- ször Kovács József, Babó János, Csonka B. Ferencz, Halász Darabos Sándor városi tanácsnok urak s Molnár Mihály városi aljegyző igazgatósági tagok a halasi Gazdasági Banknál. 6- szor Stimakovics István árvaszéki ülnök ur pénztárnok a halasi Gazdasági Banknál. 7- szer Dr. Dobozi István városi főorvos ur a halasi Gazdasági Bank felügyelő-bizottságának tagja. 8- szór Dr. Hofmeister Juda városi tiszti ügyész ur a halasj Gazdasági Bank igazgatósági tagja és ügyésze, sőt — 9- szer a városi Tanács és képviselőtestületi ha­tározatok hozatalát megélt Gaál Gábor ur, városi ta­nácsnok, a halasi Takarékpénztárnál igazgatósági tag volt! Ebből a hosszú névsorból minden gondolkodó ember kiérzi a tendentiát, ami nem más mint az, hogy a pénzintézetek a döntő befolyást akarják a városná minden irányban monopolizálni, — a mi annál is in­kább sikerül, mert mindezen urak, a városnál viselt állásuknál fogva a városi képviselő-testületnek is szavazati joggal biró tagjai ! És tisztelettel kérdjük, hogy ezek az urak már állásuknál fogva nem érdekeltek-e ? állásuknál fogva I nem kötelesek-e saját intézeteik érdekében állást foglalni a közpénzek elhelyezésének kérdésében ?

Next

/
Thumbnails
Contents