Kiskunhalasi Ujság, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-11-20 / 47. szám
III. évfolyam. — 47. szám Megjelenik minden kedden. Kiskunhalas, 1906. november 20 Szerkesztőség és kiadóhivatal: HORVÁT GYULA könyvkereskedése KISKUNHALASON, a hol az előfizetési és hirdetési dijak fizetendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Produktiv és improduktív. Kiskunhalason, 1906. évi november hó 19-én. Mintha lassanként valóra válna a hullámelmélet fanatikus, hirdetőjének. Bodnár Zsig- mondnak, az a régebbi jövendölése, hogy a magyar gondolkodás az uj század elején reokcionárius lesz. Mintha már benne volnánk . . . A képviselőház pénzügyi bizottsága panaszosan említi, hogy nagyon nagy azoknak a hivatalnokoknak a száma, a kik nemzetgazdasági javakat nem termelnek, a kiket az állam, a köz tart el. Improduktív elemek, mert nem termelnek megadóztatható!, kivitelre valót. Ők a heréi a nemzeti kaptárnak, a kiket a munkás méhek, a produktiv elemek, a földművelők, az iparosok tartanak el. Az újdonsült kormánypárt nagy része „tehetséges kezdő“, a kiből még csak eztán lesz in politicis valaki Lehet, hogy valamelyik nagyramenendő nemzetgazda, a kinek még nagyon a szájában maradt az iskola ize, koholta ki a fenti elmefuttatást. Azt hiszi, hogy a nemzetgazdaságtant (a melyből ő Eperjesen dicséretesen kollokvált) tudni annyi, mint az országot kormányozni. De valószínűbb, hogy az uj korszak szele fuj ebből a lyukból. Az ország urai beszélnek. A kiké a föld — tudni illik, — azoké az Felelős szerkesztő és lapkiadó tulajdonos MORVÁT GYULA. Előíi/.eiébi dijak: Helyben házhoz hordva egész évre 4 kor., félévre 2 kor., negyedévre 1, kor. Vidékre egész évre 6 kor., félévre 3 kor., negyedévre 1 kor. 51) fillér. Egyes szám ára 4 fillér. ország. Ez a főtételük, a mi bármily pimaszul, hangzik, nem igaz, No, de hagyján ! Az ezerholdasok, a hitbizományosok, a kövér papok hangja ez. Az ősi nemesnek az eszejárása, a kinek a nép robotoló barom, a népből származó hivatalnok tűrt pária volt; ha alázatos volt, kapott komenciót, ha nyakaskodott, kihordatták a határra. Most azt vetik nekik szemökre, hogy improduktív elemek. Mert lám a nagybirtokos milyen produktiv ! Ezer meg ezer hold földje mennyi adó-alapot, mennyi kivihetőt terem 1 Alig bírja szegény tulajdonos elkölteni dámákra, lovakra, kutyára, kártyára. S fájdalmasan látja, hogy szinte a csalásig csekély adójából mennyi improduktív elemnek adnak alamizsnaszerű fizetést: a tanítónak, a jegyzőnek, a vasútinak s a nemzet egyéb napszámosainak, a kikre nemcsak az földesűr, hanem szabad lopásból urizáló ispánja is csak félvállról szokott lenézni. Persze a tanító munkájának eredménye nem fejezhető ki koronában fillérben, tehát improduktív. S nem szolgálja közvetlenül a nagybirtokos érdekét, ezért van neki kevesebb fizetése, mint a parádés kocsisnak. Ezért nem lesz egy előre semmi a fizetésük fölemeléséből s marad tovább is az ország szégyene a 600 koronás tanítói fizetés-minimum. S a fokozatos adó, a melylyel minden jogi kívánságot játszva ki lehetne elégíteni, nem jöhet léire, mert nem bolondok a nagy- birtokosok, hogy maguk ellen hozzanak törvényt. Nemzeti szükség volna tehát, hogy a vezetés ne a mostani kasztok kezében legyen. Küldje a nép tanítóit, a maga embereit az országházába. Szolgálja minden törvény a nagy többség érdekét, legyen fokozatos adó ; a magokat produktiveknek hirdető doiogtalan elemek legyenek kénytelenek szintén megfogni a dolog végét, hogy az állítólag improduktív, de végtelen fontos munkát végző szellemi napszámosok is emberi ellátást kaphassanak a köztől. Csak igy lehet minden szociális kérdést megoldani, az országot nagyobb rázkódásoktól megmenteni. Színészet. Kedden este az újdonságok sorozata kezdődött meg az Ördög cimborájával. Nagyon kár, hogy közönségünk a ciassicusabb darabon írást kevésbe érdeklődik, pedig ezen darab, valamint a jó előadás megérdemelte volna a közönség nagyobbfoku érdeklődését. A szereplők derekasan megállották helyüket, különösen Geröfy Ilona, a ki minden egyes jelenésével bőséges tapsra ragadta a közönséget. — KiT A RCZ A. Azt kérdezték . . . Azt kérdezték tőlem egyszer Mi lehet az oka annak, Hogy valaki úgy tud hinni Miként maga, kedves baba ? Okosabbat nem mondhatva Azt feleltem gycrmckésszel : „Tatán, meri él édes anyja.“ S okosabbat bizony ennél Nem mondhatnék mostariig se. Istent úgy az érző szívvel Nincs aki mcgközelitsc, Mint a hogy az anya tudja: Azért Istent hiszi — érzi, Akinek van édes anyja. Ha a te . . . Ha a te fájdalmad Szomorufüz ága, Úgy én patak leszek, Jer, hajolj le rája. Ha a te fájdalmad Bús, fekete jelleg, Úgy én hegygyé válom, Hogy rajtam pihenj meg. Ha a te fájdalmad Az éj csalogánya, Úgy én bokor leszek Siralmid tanyája. Ha a te fájdalmad A tengerszem mélye, Úgy én csillag leszek, Te fölötted égve. Ha a te fájdalmad Egy kigyuladl erdő, Könyem lesz a zápor Neked enyhét szerző Ha a te fájdalmad Mindig újuló hold, Úgy, melyen áthaladj, Keblem lesz az égbolt. S ha a te fájdalmad Hét fájdalom tőre, üti, agy verd szivembe, Hadd haljak meg tőle ! A íedve-h i s tó r i a. — Nem vadászfülientés, de csakugyan igaz történet. — Prüszkölve robogott a vonat a vágányokon és közeledett az állomás felé. Ott a fényesen kivilágított perronon, mert már esíe van, útra kész nagy ember- tömeg áll. Lles fütty, mind nagy: bbak lesznek a mozdony elején levő piros'tűzgolyók, s berohan a gőzszörnyeteg, a kocsik nagy sorát maga lilán vonszolván. Sisteregve tódul ki a gőz, a kalauzok lámpáikat lengetik — a vonal megáll. i HEMRiOi JOZStf ИаЗамщ az ipartestület udvarán ké szít: Fiatin aquarcl, mignon, medalion stb. képekéi Kiváló szaké r telemmel kés zit Coll? ro z о it {s z i nézett) é matt képeket. Képnagyítás és festészeti műterem. LEVELEZŐ-LAP FELVÉTELEI Olcsó ár! Tessék kísérletet tenni! Olcsó ár!
