Kiskunhalasi Ujság, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1906-11-06 / 45. szám

KISKUNHALASI ÚJSÁG. / gazdálkodást kivánni, a lakosokat háborgatni, prae- dáini nyomorgatni meg ne merészelje. A harmadik levél a halasi rácz és oláh lako­soknak adott „patens levél“, kiket különösen hábor­gathattak a kóbor kurucok. „Ml FEJEDELEM FELSŐ VADÁSZI RÁKÓCZI FERENCZ, Nemes Sáros Vármegyének Örökös Fő- Ispánnya. Adgyuk tudtára mindeneknek a kiknek illik e mi Leveliinknek rendiben. Hogy mivel Isten édes Hazánk s Nemzetünk az idegen Nemzet Santzoltató, igája alatt nyomorgó s szenvedő hajdoni állapottyát Fegyverünk által naponként szabadittya és szerentsés elő menetellel bóldogittya. Azért meg értvén édes Ha­zánk illy szabaditása mellett való indulatunkat Halászi lakosok Közönségesen Hazájokhoz s Hozzánk igaz szereteteknek, s hűségeknek meg-bizonyitására nálunk s Táborunkban magokat megjelentetek, kívánván egy­szersmind Prvtectionalis Levelünket magok Szemé.lyek Jószágok iránt közönségessen. Kiknek kéréseket is méltóknak itilvén ezen Petsétes Protectionalis Leve­lünk által hüségőnk alat lévő mind Lovas s mind Gyalog Tiszteinknek úgy hadainknak mind közönsé­gesen, mind pedig Személy szerint parantsolsollyuk, se Személyekben háborgatni, sem Falun mezőn lévő javaikban akar mi névéi nevezendő Jószágokban, sok­kal inkáb Templom s kerétésen belő), Templomokban s Scholákban kárt tenni, s fel-verni íel-veretni, se magok Tisztektől meg-ne probállyák, se pedig direc- tiojok alat való hadainknak el-követni meg-ne meré- szelyék, Tiszteinkis meg ne engedgyék. Külömben va­lakik ezen parantsolatunkat megvetvén az ellen tsele- kesznek, és a meg-nevezetí hellynek lakosit szemé­lyekben. vagy pedig Jószágokban meg háborittyák s károsittyák, szoros Edictumunk ellen vétkezvén, va­lamit az Edictum continentiája hozánd magával a sze­rint valé kemény sententiat, s büntetést és halált ér demek szerint el-nem kerülik. Költ Tokajnál lévő Tá­bor hellyünkben. Die 23 Mensis obr Anno 1703F Rákóczi s. k. (P.H.) NOS FRANCZISCUS DEI gratia Princeps RÁKÓCZI de Felseő Vadász Comes de Saaros, Dux Munkacsi- ensis et Makoviczensis, Dominus Perpetuus de Saaros Patak, Tokaj, Regecz, Ecsed, Somlyó, Lednicze, Sze­rencs, Ónod u. u: Universis et Singulis, Militiae nostrae, tam Equestris, quam Pedestris Ordinis, Officialibus, Supremis et Vice-Capitaneis, Ductoribus, Vice Duc­toribus, Vigiliarum Praefectis Decurionibus, coeterisque Miiitibus Gregariis, ac aliis, quibusvis, praesentes hasce visuris, lecturis, aut legi audituris, fidei itaii nostrae gubjectis. Salutem et Gratiam. Kis Kunsághoz tartozó Halas nevű Varossi Lakos Híveink alázatos lnstántiájokbul értettük, hogy Hadaink közül sokan, akar melly Tisztünk Passussával Seőt némellyek a nélkül is, az említet Varosban be ménvén, étel ital s egyéb féle gazdálkodást rendetlenül kívánnának, Sőtt egyébiránt is, huzni, vonni, a Lakossokat és Szegény séget nyomorgatni, s egyéb mindenféle alkalmatlan­ságokat el követni Szabadossan mérészlettek, mostan is merészéinek. Minthogy penigh Hűségünk alat léveő Helyeknek s azokk Lakossik nem megh károsittatás- sokra, vagy el pusztitíatássokra, és akármiképpen való meg nyomorittatássokra, Sőtt inkáb azoknak meg'ma­iadásokra, s a nagy és elviselhetetlen iga alul való fejszebadulássokra. istenes elszánt igyekezetünk, és el kezdet s naponkint boldoguló Hédakozásunk és Hadainknak az Haza Szólgálattyában fel s alá való jövések s menéssek egyenessen czélyozna. Ezokatri fen említet Lovas és Gyalogh Haoi Tiszteinknek, s alattok valóknak mind közönségessen mind személy szerint, serio és keményen parantsollyuk, hogy Senki is köziilők azon Varosban, maghánossan magunk, vagy Generális Ur Passussa nélkül bemenni, étel, ital s egyébféle, de kiváltképpen Borbéli gazdálkodást kivánni. (hanem ha passussunkban arrui expresse mentio lészen) annyival is inkáb ez vagy más okon, azon Város Lakossit háborgatni, praedáhii és nyomor­gatni megh ne merészeliyék. Külömben ha kik Parant- solatunk ellen, akar Seregestül, akar maghanossan tselekedni méreszelnek, adtunk hatalmat az említet Városbelieknek, hogy az ollyakat Szabadossan megh foghassák és megh fogván, érdemek szerint való biin- tgtesseknek el vételére Táborunkban hozzánk hozhas­sak. Práesen perlect Exhiben. restit Datum ex Cast­ris Nostria ad Agriam positis die Undecima Mensis Marty Anno Dom. Millesimo Septingentesimo quarto. F. Rákóczi mpr. (P-H.) Joannes Pápai mpiv NOS FRANCISCVS DEI gratia Princeps RAKOCZ! de Felső-vadász, Comes de Sáros Dux Munkácsiensis et Makovicziensis. Dominus perpetuus de Sáros Pa­tak, Tokaj, Regécz, Ecsed, Somlyó, Zedincze, Szerents Ónod etc. Vniversis et Singulis quorum interest, seu intererit, Praesentes hasce nostras visuris lecturis, vel legi audituris salptem, et gratiam nostram. Halason régiül fogván lakozó, Rácz és Oláh Nemzetből álló Hivcinkk alázatos instantiájokbul érlyük, hogy sokan Hadaink közziil ezokon hogy Rácz és oláh Nemzet­ből valók volnának, mind személtekben háborgatni, s mind penig javokban s marhájokban pusztítani, s károsítani merészlenek; Mint hogy penig hűségünket amplectálván, nem külömben akarjuk azokat is ke­gyelmesen óltaimazni és conserválni mint egyebeket ; Azért parantsollyuk Lovas és gyalog Hadi Tisztinkk, úgy kezek alatt lévő hadainkk, mind személy szerint, s mind közönségesen, hogy az említett Halasi Rácz és oláh Lakos híveinket, sem személlyekben hábor­gatni, sem penig javokban s marhájokban pusztítani, Tűnődik a tisztelendő ur, felidézi emlékében az egész beszédet, de nem tudja kitalálni. Végre, hosszas gondolkodás után rájön, hogy a beszédben Kont és társai“-ról volt szó és azt értette Bögödi uram Kohn Istvánnak. Március 15-ét ünnepelték ugyanebben a község­ben. A dalárda alig halgatott el, mikor feláll az emel­vényre Bögödi kurátor uram és nagy beszédet mon­dott, melynek — sajnos — csak a végét jegyezte meg a jelenlevő, mely a következő: Azoknak a hon­védeknek, akik 1848/49-ben elestek, a jelleme, a szelleme itt lebeg körülöttünk! Beteg ember vagyok többet nem mondhatok. Adja az Isten, hogy évtizedek évszázadok, évezredek múlva is egymást viszonlát- hassuk s ölelő karjainkba zárhassuk. Beteg ember vagyok, többet nem mondhatok! Fogadják mindannyian részvétemet akik itt megjelentek!“ Hogy mennyire el van terjedve az idegen sza­vak használata, nem csak a müveit, hanem az alsóbb néposztályban is és ,hogy milyen nevetségessé vál­hatunk ennek használata által mutatják az alábbi apró beszélgetések, melyek szintén a kurátorral tör­téntek meg. Ne gondolja a m. t. olvasó, hogy én a kuráto­rokra talán haragszom, eszein ágában sincs, sőt oda­haza a legjobb emberem a kurátor. (Sajnos, én ezt nem állíthatom. Szerk.) De tehetek én róla, hogy ha kurátorral esik meg az ilyen nevetséges dolog ? Nálunk szokásban van — nem tudom másutt is igy v?.n-e, — hogy vasárnapi istenitisztelet előtt, a kurátor rendesen a második hr rangszó előtt, elmegy a tisztelendő úrhoz. Aminek meg van az oka t. i. ilyenkor szokták hozni a hívek az „Isten dicsőségére“ szóló kegyes adományt s ennek a naplóba való be­jegyzése és eltevése az egyház pénztárába, a kurá­tor tiszte. Egyik vasárnap reggel beállít a szokott időben a kurátor uram s elmondja szokásos köszöntését. Szerencsés jó reggelt kívánok tisztelendő uram egész­ségére váljék az éjszakai nyugodalom ! — „Nekem ugyan nem volt jó nyugalmam“ — válaszol a tiszte­lendő ur egész éjjel fájt a fejem. „—“ Ejnye, ejnye, hát miért nem szólt a tisztelendő ur, én tudok egy jó orvosságot! „ — “ Ugyan mit? — Kérdi a tiszte­lendő ur. — „Amputáltassa tisztelendő uram, azt hallot­tam, hogy az használ.“ — „Az igaz“ — válaszol a nevetést alig tudva visszatartani a tisztelendő ur. * * * Meghalt a kurátor uram felesége s mikor a te­metés után elvitte a stólát a tisztelendő úrhoz, el­kezd panaszkodni „szegény megboldogult feleségem, de jó asszony is volt, az Isten nyugtassa meg, lu­cullusi kínokat szenvedett; mikor már nem tudtam tovább nézni a szenvedését, a karjaimba vettem és ott inkognito meghalt.“ * * * Pár hét múlva a temetés után a tisztelendő ur meglátogatta a kurátor urat. Beszélgetnek termésről, a szőlő állásáról, gazdaságról stb.-ről. Többek közi azt mondja a kurátor uram: Én most már szerencsés ember vagyok tisztelendő uram; nem igen van bajom a gazdasággal, a fiaim megnőttek már és a na ry ób­bik fiam már maga informálja a csikókat.“ K. j. s károsítani ne merészeliyék; Eddig is peniglen a kikk kozzüiők marhájukat el hajtották, vagy egyéb javokban meg károsították adtunk hatalmat arra, hogy a ki’md javukat s marhájokat meg talállyák, ezen Pa­tens Levelünk mellett rehabeálhassák, kiknek is vala­mely jószágok hadaink közziil a kiknél találtatnak látván e parantsolatunkat, azonnal megadni, a restac- tariusok ellen penig, mellettek assisién (iával lenni hadi Tisztink el ne mulassák; Különben érdemek sze­rint való animadversionkat, s büntetésünket el nem kerülik. Datum ex Castris ad Agriam positis die 12-nia Men Martii Ao Millesimo septing ente simo quarto. F. Rákóczi mpr. (P.H.) Joannes Pápaj mpr. H I R E K. Személyi hir. Grezló János kecskeméti tanfelügyelő városunkba érkezett. Tárgyaláso­kat fog folytatni népiskolánk államosítása tár­gyában a szakkörökkel. A tüdőbajosok javára. Nemes célú elő­adást rendezett a gimnázium f. hó 4-én az in­tézet rajztermében. Bartek Lajos, a természet­rajz tanára és Dr. Dobozy István városi főor­vos széleskörű tudományos ismertetést adtak elő a tüdőbajról s az ellene való védekezésről s a budapesti Uránia vetített képeivel szem­léltették a nevezetesebb mozzanatokat. Az elő­adásokat szépszámú közönség hallgatta végig. Kivülök is sokan lerótták a maguk adóját a jótékonycélra s az iskola körülbelül 200 koro­nát szolgáltathat be a szanatóriumnak. Hétfőn az ifjúság számára megismételték az előadást. Az elszámolást csak a jövő számban közöl­hetjük. Színészet. Szalkay Lajos színigazgató szombaton e hó 10-én nyitja meg az uj szín­házat. Megnyitó előadásul — nem mint tervbe vo't „János vitéz“, — hanem Katona Bánk- bánja kerül színre. Bánk-bánt Pethes Imre ur, Melindát pedig Gróf Festeticsné Dömjén Rózsa úrnő a budapesti nemzeti színház művészei fogják játszani. Az uj színházban a megnyitó előadáson a helyek árai a következőkiesznek: Páholy 14 kor., Támlásszék I—VI. sorig 3 ko­rona, VI—X. sorig 2 kor. 40 f.. a többi so­rok 1 kor. 80 f., Erkély I—Ií-ik sor 3 kor., a többi sorok 2 kor. 40 f., földszinti állóhely 1 kor. 20 f., deákjegy 90 fillér, karzati ülő 1-ső sor 1 kor. 20 f., többi sor 90 fillér, kar­zati állóhely 60 fillér. A megnyitó előadásra jegyek előre válthatók péntek délután fél 3 órától kezdve a színházi pénztárnál. Előadás után a vendégek tiszteletére bankett lesz a vá­rosi szállodában. Adakozás. Id. özv. Sándor Imréné asz- szonyság; a községi iskolai tanítótestület ren­delkezése alá 12 koronát ajándékozod Istenben boldogult fia, Sándor Imre ügyvéd ur, névnapja emlékére. Addig is, míg a testület a jótékony­célt kijelölné: hálás szívvel mondok köszönetét e helyen is a kegyes lelkű adakozónak. Szalay Zsigmond közs. iskolai igazgató. A Gazdakör közhírré teszi, hogy két da­rab tiszta fehér magyar faj kakas van tenyész célra cserébe kiadó. Azon gazdák, kik ezeket kivinni szándékoznak, jelentkezzenek a Gazda­körnél Kovács Antal titkárnál. Vas- és fémmunkások e hó 4-én tar­tott táncmulatságán felüifizettek: Gusztos An­tal, Madarász Kálmán 1 kor. 201, Csáki Pé­ter. Ponyicski Imre, Szabados Sándor, Hovány Ferencz, Deukovits János, Lévay Lajos, Zseni József, jancsovics István, Marton Sándor, Szat­mári István, Nagy Kolozsváry Sándor fillér. 04 Gusztáv, Csehó Lajos 40—40 filler, Szi- kora Sándor, Hódi Krroly 20—20 korona. Leg­több levelező-lapot Farkas Erzsiké kapta, az Ígért jutalmat (aranygyűrű) ő kapta meg.

Next

/
Thumbnails
Contents