Kiskunhalasi Ujság, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-11-06 / 45. szám
KISKUNHALASI ÚJSÁG. / gazdálkodást kivánni, a lakosokat háborgatni, prae- dáini nyomorgatni meg ne merészelje. A harmadik levél a halasi rácz és oláh lakosoknak adott „patens levél“, kiket különösen háborgathattak a kóbor kurucok. „Ml FEJEDELEM FELSŐ VADÁSZI RÁKÓCZI FERENCZ, Nemes Sáros Vármegyének Örökös Fő- Ispánnya. Adgyuk tudtára mindeneknek a kiknek illik e mi Leveliinknek rendiben. Hogy mivel Isten édes Hazánk s Nemzetünk az idegen Nemzet Santzoltató, igája alatt nyomorgó s szenvedő hajdoni állapottyát Fegyverünk által naponként szabadittya és szerentsés elő menetellel bóldogittya. Azért meg értvén édes Hazánk illy szabaditása mellett való indulatunkat Halászi lakosok Közönségesen Hazájokhoz s Hozzánk igaz szereteteknek, s hűségeknek meg-bizonyitására nálunk s Táborunkban magokat megjelentetek, kívánván egyszersmind Prvtectionalis Levelünket magok Szemé.lyek Jószágok iránt közönségessen. Kiknek kéréseket is méltóknak itilvén ezen Petsétes Protectionalis Levelünk által hüségőnk alat lévő mind Lovas s mind Gyalog Tiszteinknek úgy hadainknak mind közönségesen, mind pedig Személy szerint parantsolsollyuk, se Személyekben háborgatni, sem Falun mezőn lévő javaikban akar mi névéi nevezendő Jószágokban, sokkal inkáb Templom s kerétésen belő), Templomokban s Scholákban kárt tenni, s fel-verni íel-veretni, se magok Tisztektől meg-ne probállyák, se pedig direc- tiojok alat való hadainknak el-követni meg-ne meré- szelyék, Tiszteinkis meg ne engedgyék. Külömben valakik ezen parantsolatunkat megvetvén az ellen tsele- kesznek, és a meg-nevezetí hellynek lakosit személyekben. vagy pedig Jószágokban meg háborittyák s károsittyák, szoros Edictumunk ellen vétkezvén, valamit az Edictum continentiája hozánd magával a szerint valé kemény sententiat, s büntetést és halált ér demek szerint el-nem kerülik. Költ Tokajnál lévő Tábor hellyünkben. Die 23 Mensis obr Anno 1703F Rákóczi s. k. (P.H.) NOS FRANCZISCUS DEI gratia Princeps RÁKÓCZI de Felseő Vadász Comes de Saaros, Dux Munkacsi- ensis et Makoviczensis, Dominus Perpetuus de Saaros Patak, Tokaj, Regecz, Ecsed, Somlyó, Lednicze, Szerencs, Ónod u. u: Universis et Singulis, Militiae nostrae, tam Equestris, quam Pedestris Ordinis, Officialibus, Supremis et Vice-Capitaneis, Ductoribus, Vice Ductoribus, Vigiliarum Praefectis Decurionibus, coeterisque Miiitibus Gregariis, ac aliis, quibusvis, praesentes hasce visuris, lecturis, aut legi audituris, fidei itaii nostrae gubjectis. Salutem et Gratiam. Kis Kunsághoz tartozó Halas nevű Varossi Lakos Híveink alázatos lnstántiájokbul értettük, hogy Hadaink közül sokan, akar melly Tisztünk Passussával Seőt némellyek a nélkül is, az említet Varosban be ménvén, étel ital s egyéb féle gazdálkodást rendetlenül kívánnának, Sőtt egyébiránt is, huzni, vonni, a Lakossokat és Szegény séget nyomorgatni, s egyéb mindenféle alkalmatlanságokat el követni Szabadossan mérészlettek, mostan is merészéinek. Minthogy penigh Hűségünk alat léveő Helyeknek s azokk Lakossik nem megh károsittatás- sokra, vagy el pusztitíatássokra, és akármiképpen való meg nyomorittatássokra, Sőtt inkáb azoknak meg'maiadásokra, s a nagy és elviselhetetlen iga alul való fejszebadulássokra. istenes elszánt igyekezetünk, és el kezdet s naponkint boldoguló Hédakozásunk és Hadainknak az Haza Szólgálattyában fel s alá való jövések s menéssek egyenessen czélyozna. Ezokatri fen említet Lovas és Gyalogh Haoi Tiszteinknek, s alattok valóknak mind közönségessen mind személy szerint, serio és keményen parantsollyuk, hogy Senki is köziilők azon Varosban, maghánossan magunk, vagy Generális Ur Passussa nélkül bemenni, étel, ital s egyébféle, de kiváltképpen Borbéli gazdálkodást kivánni. (hanem ha passussunkban arrui expresse mentio lészen) annyival is inkáb ez vagy más okon, azon Város Lakossit háborgatni, praedáhii és nyomorgatni megh ne merészeliyék. Külömben ha kik Parant- solatunk ellen, akar Seregestül, akar maghanossan tselekedni méreszelnek, adtunk hatalmat az említet Városbelieknek, hogy az ollyakat Szabadossan megh foghassák és megh fogván, érdemek szerint való biin- tgtesseknek el vételére Táborunkban hozzánk hozhassak. Práesen perlect Exhiben. restit Datum ex Castris Nostria ad Agriam positis die Undecima Mensis Marty Anno Dom. Millesimo Septingentesimo quarto. F. Rákóczi mpr. (P-H.) Joannes Pápai mpiv NOS FRANCISCVS DEI gratia Princeps RAKOCZ! de Felső-vadász, Comes de Sáros Dux Munkácsiensis et Makovicziensis. Dominus perpetuus de Sáros Patak, Tokaj, Regécz, Ecsed, Somlyó, Zedincze, Szerents Ónod etc. Vniversis et Singulis quorum interest, seu intererit, Praesentes hasce nostras visuris lecturis, vel legi audituris salptem, et gratiam nostram. Halason régiül fogván lakozó, Rácz és Oláh Nemzetből álló Hivcinkk alázatos instantiájokbul érlyük, hogy sokan Hadaink közziil ezokon hogy Rácz és oláh Nemzetből valók volnának, mind személtekben háborgatni, s mind penig javokban s marhájokban pusztítani, s károsítani merészlenek; Mint hogy penig hűségünket amplectálván, nem külömben akarjuk azokat is kegyelmesen óltaimazni és conserválni mint egyebeket ; Azért parantsollyuk Lovas és gyalog Hadi Tisztinkk, úgy kezek alatt lévő hadainkk, mind személy szerint, s mind közönségesen, hogy az említett Halasi Rácz és oláh Lakos híveinket, sem személlyekben háborgatni, sem penig javokban s marhájokban pusztítani, Tűnődik a tisztelendő ur, felidézi emlékében az egész beszédet, de nem tudja kitalálni. Végre, hosszas gondolkodás után rájön, hogy a beszédben Kont és társai“-ról volt szó és azt értette Bögödi uram Kohn Istvánnak. Március 15-ét ünnepelték ugyanebben a községben. A dalárda alig halgatott el, mikor feláll az emelvényre Bögödi kurátor uram és nagy beszédet mondott, melynek — sajnos — csak a végét jegyezte meg a jelenlevő, mely a következő: Azoknak a honvédeknek, akik 1848/49-ben elestek, a jelleme, a szelleme itt lebeg körülöttünk! Beteg ember vagyok többet nem mondhatok. Adja az Isten, hogy évtizedek évszázadok, évezredek múlva is egymást viszonlát- hassuk s ölelő karjainkba zárhassuk. Beteg ember vagyok, többet nem mondhatok! Fogadják mindannyian részvétemet akik itt megjelentek!“ Hogy mennyire el van terjedve az idegen szavak használata, nem csak a müveit, hanem az alsóbb néposztályban is és ,hogy milyen nevetségessé válhatunk ennek használata által mutatják az alábbi apró beszélgetések, melyek szintén a kurátorral történtek meg. Ne gondolja a m. t. olvasó, hogy én a kurátorokra talán haragszom, eszein ágában sincs, sőt odahaza a legjobb emberem a kurátor. (Sajnos, én ezt nem állíthatom. Szerk.) De tehetek én róla, hogy ha kurátorral esik meg az ilyen nevetséges dolog ? Nálunk szokásban van — nem tudom másutt is igy v?.n-e, — hogy vasárnapi istenitisztelet előtt, a kurátor rendesen a második hr rangszó előtt, elmegy a tisztelendő úrhoz. Aminek meg van az oka t. i. ilyenkor szokták hozni a hívek az „Isten dicsőségére“ szóló kegyes adományt s ennek a naplóba való bejegyzése és eltevése az egyház pénztárába, a kurátor tiszte. Egyik vasárnap reggel beállít a szokott időben a kurátor uram s elmondja szokásos köszöntését. Szerencsés jó reggelt kívánok tisztelendő uram egészségére váljék az éjszakai nyugodalom ! — „Nekem ugyan nem volt jó nyugalmam“ — válaszol a tisztelendő ur egész éjjel fájt a fejem. „—“ Ejnye, ejnye, hát miért nem szólt a tisztelendő ur, én tudok egy jó orvosságot! „ — “ Ugyan mit? — Kérdi a tisztelendő ur. — „Amputáltassa tisztelendő uram, azt hallottam, hogy az használ.“ — „Az igaz“ — válaszol a nevetést alig tudva visszatartani a tisztelendő ur. * * * Meghalt a kurátor uram felesége s mikor a temetés után elvitte a stólát a tisztelendő úrhoz, elkezd panaszkodni „szegény megboldogult feleségem, de jó asszony is volt, az Isten nyugtassa meg, lucullusi kínokat szenvedett; mikor már nem tudtam tovább nézni a szenvedését, a karjaimba vettem és ott inkognito meghalt.“ * * * Pár hét múlva a temetés után a tisztelendő ur meglátogatta a kurátor urat. Beszélgetnek termésről, a szőlő állásáról, gazdaságról stb.-ről. Többek közi azt mondja a kurátor uram: Én most már szerencsés ember vagyok tisztelendő uram; nem igen van bajom a gazdasággal, a fiaim megnőttek már és a na ry óbbik fiam már maga informálja a csikókat.“ K. j. s károsítani ne merészeliyék; Eddig is peniglen a kikk kozzüiők marhájukat el hajtották, vagy egyéb javokban meg károsították adtunk hatalmat arra, hogy a ki’md javukat s marhájokat meg talállyák, ezen Patens Levelünk mellett rehabeálhassák, kiknek is valamely jószágok hadaink közziil a kiknél találtatnak látván e parantsolatunkat, azonnal megadni, a restac- tariusok ellen penig, mellettek assisién (iával lenni hadi Tisztink el ne mulassák; Különben érdemek szerint való animadversionkat, s büntetésünket el nem kerülik. Datum ex Castris ad Agriam positis die 12-nia Men Martii Ao Millesimo septing ente simo quarto. F. Rákóczi mpr. (P.H.) Joannes Pápaj mpr. H I R E K. Személyi hir. Grezló János kecskeméti tanfelügyelő városunkba érkezett. Tárgyalásokat fog folytatni népiskolánk államosítása tárgyában a szakkörökkel. A tüdőbajosok javára. Nemes célú előadást rendezett a gimnázium f. hó 4-én az intézet rajztermében. Bartek Lajos, a természetrajz tanára és Dr. Dobozy István városi főorvos széleskörű tudományos ismertetést adtak elő a tüdőbajról s az ellene való védekezésről s a budapesti Uránia vetített képeivel szemléltették a nevezetesebb mozzanatokat. Az előadásokat szépszámú közönség hallgatta végig. Kivülök is sokan lerótták a maguk adóját a jótékonycélra s az iskola körülbelül 200 koronát szolgáltathat be a szanatóriumnak. Hétfőn az ifjúság számára megismételték az előadást. Az elszámolást csak a jövő számban közölhetjük. Színészet. Szalkay Lajos színigazgató szombaton e hó 10-én nyitja meg az uj színházat. Megnyitó előadásul — nem mint tervbe vo't „János vitéz“, — hanem Katona Bánk- bánja kerül színre. Bánk-bánt Pethes Imre ur, Melindát pedig Gróf Festeticsné Dömjén Rózsa úrnő a budapesti nemzeti színház művészei fogják játszani. Az uj színházban a megnyitó előadáson a helyek árai a következőkiesznek: Páholy 14 kor., Támlásszék I—VI. sorig 3 korona, VI—X. sorig 2 kor. 40 f.. a többi sorok 1 kor. 80 f., Erkély I—Ií-ik sor 3 kor., a többi sorok 2 kor. 40 f., földszinti állóhely 1 kor. 20 f., deákjegy 90 fillér, karzati ülő 1-ső sor 1 kor. 20 f., többi sor 90 fillér, karzati állóhely 60 fillér. A megnyitó előadásra jegyek előre válthatók péntek délután fél 3 órától kezdve a színházi pénztárnál. Előadás után a vendégek tiszteletére bankett lesz a városi szállodában. Adakozás. Id. özv. Sándor Imréné asz- szonyság; a községi iskolai tanítótestület rendelkezése alá 12 koronát ajándékozod Istenben boldogult fia, Sándor Imre ügyvéd ur, névnapja emlékére. Addig is, míg a testület a jótékonycélt kijelölné: hálás szívvel mondok köszönetét e helyen is a kegyes lelkű adakozónak. Szalay Zsigmond közs. iskolai igazgató. A Gazdakör közhírré teszi, hogy két darab tiszta fehér magyar faj kakas van tenyész célra cserébe kiadó. Azon gazdák, kik ezeket kivinni szándékoznak, jelentkezzenek a Gazdakörnél Kovács Antal titkárnál. Vas- és fémmunkások e hó 4-én tartott táncmulatságán felüifizettek: Gusztos Antal, Madarász Kálmán 1 kor. 201, Csáki Péter. Ponyicski Imre, Szabados Sándor, Hovány Ferencz, Deukovits János, Lévay Lajos, Zseni József, jancsovics István, Marton Sándor, Szatmári István, Nagy Kolozsváry Sándor fillér. 04 Gusztáv, Csehó Lajos 40—40 filler, Szi- kora Sándor, Hódi Krroly 20—20 korona. Legtöbb levelező-lapot Farkas Erzsiké kapta, az Ígért jutalmat (aranygyűrű) ő kapta meg.
