Kiskunhalasi Ujság, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1906-10-30 / 44. szám

III. évfolyam. — 44. szám. Megjelenik minden kedden. Kiskunhalas. 1906. október 30. KÖZGAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal : HORVÁT GYULA könyvkereskedése KISKUNHALASON, a hol az előfizetési és hirdetési dijak fizetendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Felelős szerkesztő és lapkiadó tulajdonos HORVÁT GYULA. Előfizetési dijak: Helyben házhoz hordva egész évre 4 kor., félévre 2 kor., negyedévre 1 kor. Vidékre egész évre (i kor., félévre 3 kor., ne­gyedévre 1 kor. 50 fillér. Egyes szám ára 4 fillér. Rákóczi, Thökölyi . . . ... Mi magyar nemzetünknek édes vérei, nagy fejedelmi itthon vagytok végre ! Haló porotokból feltámasztanunk nem kel­lett bennetek! Éltetek szivünkben, emlékeze­tünkben ; tőletek tanulta szeretni hazáját két évszázadon át t. maradék. összeszedegettük porhanyó csontitok, el­temettük őket a haza földjébe. Szentebbé, drá­gábbá tettétek ezt a földet! Eddig is sok szo­morú csatatér, sirhalom volt e hazában, ezután még több lesz. De nemcsak szomorúságnak helye lesz ne­künk a Rákóczi, a Thökölyi, a Bercsényi, a Zrínyi Ilona sírja. „A lelkes eljár ősei sir lakához S gyújt régi fénynél uj szövétneket.“ A ti hazaszereteteknek kétszázados múlt­ból ránk ragyogó régi fényénél kell újabb és újabb lángra iobbantania hamvadozó szövét- nekét a jelen magyarjának. Olyan lesz neki e haza földje, mint Ante- usznak ?. földanya : valahányszor leboruí egy- egy sirhalomra, lélekben, bátorságban, jövőben vetett reménységben megerősödve kél föl róla. S példaképekként álland életetek a késő ivadék, az elkufárosodó jelen előtt: hogy nem a magatok nagyobb uraságáért küzdöttetek, vér­zettetek; hogy mindent feláldoztatok a hazáért, s nem a hazát népszerű magatokért. Bánatos emlékezet, lelkes honszeretet, dicső tanúság oltárai: bujdosó hamvak ! adja Isten, hogy békén és boldogan nyugodhassatok min­denkor a magyar földben ! Felhívás. Thury Józsefnek, főgimnáziumunk volt je­les tanárának, a nagynevű tudósnak és Írónak síremléket akarunk emelni s e célból adako­zásra kérjük fel az igen tisztelt közönséget. Thury József ki és mi voltát nem szükség ezúttal fejtegetnünk. Egyike volt ő a legkivá­lóbb embereknek a mostani nemzedékben, ki nagybecsű munkáival a tudományos kutatásnak uj irányokat jelölt ki és sok időre szóló fejlő­désnek vetette meg alapját. Élete javát itt élte közöttünk, munkabíró éveit itt töltötte, nagy értékű müveit itt irta meg. Ha nem városunk szülötte is, mégis a magunkénak tekinthetjük őt. Nem volna méltó a halasi közönséghez, ha iiy jeies emDert holta után is meg nem be­csülne s a későbbi idők méltán megítélhetnék nemzedékünket, ha az ő sirját jeltelenül hagy­nánk az utókorra. Tisztelőihez és volt tanítványaihoz fordu­lunk első sorban. Tisztelőihez, tehát mindazok­hoz, akik őt ismerték. Tanítványaihoz, akik abban a szerencsében részesültek, hogy ifjú­koruk legfogékonyabb éveit egy kiváló szemé­lyiség környezetében tölthették. És fordulunk végül a nagy közönséghez, melynek mindenkor megvolt a helyes érzéke,az igazi nagyság és kiválóság megítéléséhez és méltatásához. Kérjük az adakozókat, hogy az adomá­nyokat Kristóf József úrhoz, a síremlék-bizott­ság pénztárnokához szíveskedjenek küldeni. Az adományok hirlapilag fognak nyugtáztatni. A Thury-siremiék-bizottság. A vidékre szánt gyüjtőivek szétküldését már megkezdette a bizottság s a héten a hely­beli gyűjtést is megindítja. Boldogult Thury Józsefnek kedves egyé­nisége bizonyára szélesebb körben fogja a ke- gyeletes cél köré gyűjteni a reá szeretettel em­lékező közönséget és hálás tanítványokat. A nyugtázást jövő számunkban küzdjük meg. Meghívó. Az egész mijvelt világot a legpusztítóbb beteg­ség, a tüdösorvadás ellen való védekezés szükséges­sége hatja át, s a herkulesi munka, a mennél gyor­sabb mentés, megindult már minden vonalon. Ránk T A R C Z A. Szüret. Aranysárga színbe öltözött a róna Aranysárga levél hullott le a fáról Elhervadt a virág, elhervadt a rózsa, Csillogó dér beszélt hideg éjszakákról. De dacára annak, hogy immáron ősz van, A táj képe nem zord, nem rideg, nem fájó, Mint a tisztes aggnak, fehér haja dísze, Érett gyümölcs néz rád a sárguló fáról. A szőlő tőkéken édes fürtök vannak, Hogy szépen beérett, az Isten megadta. Vig szüretre készül, szorgos igyekvéssel A ház népe, apraja és nagyja, És kit a teremtő az ö kegyeiméből. Gazdájává rendelt a földi javaknak. Szives kérő szóval, magyar szeretettel, Sokakat vendégül el-el hívogatnak. így jutottam én is mások jóvoltából, Egy vig szüret igaz, tiszta öröméhez. Mit tőlem a végzet eddig megtagadott, Melegedni mentem mások tűzhelyéhez. A mások örömén felvidult a lelkem, És szívből vigadtam a mulatozókkal Mosolyogtam rajta, mint szapuliák egymást Az asszonyok, lányok, könnyű csípő szókkal. Megcsendült a pohár, •megcsendült az ének, Csapongó örömet hozott ez az ára; Mindenki örült a bőséges szüretnek, Engem is boldoggá tett, az a szál rózsa. % % * Az egész csak mese. Nincsen igaz banner, Nem ez a rózsána’i igaz története, ; Mert, ha igaz volna, egész máskép szólna: ■■ Egy szép kis leányról, szállana a nóta. Elkészült végtére a szüreti bárány, Terítékre került az illatos étel. „7essenek leülni, szegény asztalunkhoz, “ Unszol a gazdasszony barátságos képpel. És mikor leültünk, már nem tudom honnan ? A kezemhez került egy szép tea rózsa. Talán a fájának legutolsó dísze ? . . . Őszi harmat gyöngye csillogott le róla. Nem mondták ki küldi, érezte a telkem. Áldja meg az Isten ki ültette fáját-, Aki pedig küldte időtlen időkig: Szedhesse magának, boldogság virágát. Halottak napjára. Amikor kezdődik;; az .ősz ■ második fele, a falomb fakultan lóg a nedves .ágakon és csak imitt-amott csillog föl aranypir pompában,, mint az ej hamv adó fáklya, amikor mint apró gyöngyöcskék dér száll a fűre és a nap bágyadt fénnyel fénylik a halványkék égboltozaton ; a.kkqr ünnepli az egyház Mindenszentek napját. . • ~ — . . • с.V Emléknapja ez a halottaknak^ az élők. tohászkuc- dása a halát .utáni nyugalomért. Seregestül ■ zarándo­kú Inak az emberek ahhoz, a helyhez, hol a tudottak pihennek, Égő viaszgyertyákat áldoznak- nelkücéés’■‘ko­szorúkat tesznek a sírjaikra. Minden temető a. agyász EMRICI в дз мшаитавдиииаа Halason az ipartestület udvarán.ké­szit: Platin aquarel, mignon, medalion stb. képekét Kiváló szakértelemmel készit_CoUirozott (szinözcttT"és 11 matt képeket. Képnagyítás és festészeti műterem. LEVELEZŐ-LAP FELVÉTELEK. I Tessék kísérletet tenni! Olcsó ár!

Next

/
Thumbnails
Contents