Kiskunhalasi Ujság, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-10-09 / 41. szám
III. évfolyam. — 41. szám. Megjelenik minden kedden. Kiskunhalas, 1906. október 9. KÖZGAZDASÁGI, TÁRSADALMI ES SZÉPIRODALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: HORVÁT GYULA könyvkereskedése KISKUNHALASON, a hol az előfizetési és hirdetési dijak fizetendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Felelős szerkesztő és lapkiadó tulajdonos HORVÁT GYULA. Előfizetési dijak: Helyben házhoz hordva egész évre 4 kor., félévre 2 kor., negyedévre 1 kor. Vidékre egész évre 6 kor., félévre 3 kor., negyedévre 1 kor. 50 fillér. Egyes szám ára 4 fillér. A ref. egyház és a főgymnasium. Halas, 1906. okt. 7. A régóta elcsendesedett református egyházi ügyek ismét felkavarodtak. A konvent nem helyeselte az alapítványokkal való elbánást, vizsgálat'elrendelésére utasította a kerületet, a kerület kiküldte a számvevőjét, számvevő kinyomatta hivatalos jelentését, a presbyterium, illetve Dr. Babo Mihály ellen jelentést nyomatott ki s az egyházkerületi közgyűlés elrendelte a presbitérium ellen a fegyelmi vizsgálatot különösen az alapítványok megkárosítása miatt. Ezeket láttuk, hallottuk és olvastuk a helyi lapokban. A két kinyomtatott jelentés, valamint a Helyi Értesítőnek ismert kézre való referedája is ,elismeri, hogy a főgymnasium és a leányiskola kiadásait a szokásos bevételek fedezik s csakis az egyház költségvetésében van 8000 (Sógor Endre szerint 20,000) korona fedezetlen hiány! A távolabb álló szemlélőt meglepheti ez a dolog, hiszen egyre azt hallotta a múltban, hogy a nagy adó a gymnasiumra kell. Igaz ugyan, hogy az építkezés folytán elköltött összeg is okozza az egyház számadásaiban a hiányt, de erősen hangsúlyozzuk, hogy csak részben, mert a Sógor-féle .kimutatás 20.000 koronányí deficitje 4-es kamattal 500.000 korona összegnek felelne meg, amennyi pedig távolról sem fogyott el az építkezéskor. Más oka van tehát a deficitnek : az, hogy a kibontakozás elvette az egyháztól a 7 esztendei percentes adójövedelmet, akkor, a mikor a mgykiadás már megtörtént s az elköltött tőke kamatait fizetni kellett a semmiből, s az a másik, hogy a rendes, jó adófizetőket, akik a 20 százalékos adót 7 esztendőn át kifizették, 14 esztendőre felmentette a fizetés alól, a többi pedig, ki akkor nem fizetett most se igen fizet. (23.000 korona hát- ralékocska van most is.) Ha a parasztembernek csak ilyen-formán sikerül a madzagon a csomót „kibontania“, vagy a kusztorához nyúl vagy fogával rágja széjjel . . . Nagyon valószínű, hogy csak a percentes adó emelése oldhatja meg ezt a csomót is, mert a kormány se esett a feje lágyára, hogy „felekezeti“ gimnáziumért 15.000 korona „házbért“ fizessen a felekezcínek. Ilyesmit csak akkor tenne, ha az iskola teljesen államivá lenne. („Hisz a’ kőne“ szól közbe valamelyik redemp- tiós Pákász.) Vagy ha addig huzódhatik az ügy, mig a most folyó kataszteri becslés alapján legalább kétszerannyi állami adót nem vetnek ki Halasra, s akkor "á 10 percent változtatása nélkül is befolyik a 20 percentnek megfelelő egyházi adó. Így aztán senkinek a népszerűségén nem esnék csorba s a deficit is megszűnne. De akárhogyan dől is el a dolog nagyon, nagyon megszívlelendő indítványnak tartjuk azt a mit Sógor Endre kerületi számvevő a jelentése elé irt, véleményében javasol, hogy t. i. a főgymnasiumi pénztár kezelését külön kellene választani az egyházétól. Kevesebb kuszáltság, kevesebb bonyodalom, világosabb helyzet lenne mindjárt. S talán akkor a nép se szidná tovább a „betyárkaszárnyát“, a mely immár egyházi adó nélkül is megél s nem adnák olyan szégyenletesen kevesen gyermekeiket a tanárok elébe. Lehet hogy a különféle pénztárak közt kifeszitett köteleken akkor kevesebb financiális kötéltáncosságot látnánk, nem kölcsönözgetne nem térítene meg, nem „engedményezne“ képzelt összegeket a lajbi-zseb, a nadrág-zsebnek — de rend legalább lenne! A kisipar jövője. A hazai kereskedelmi és iparkamaráknak nagy és nehez feladatuk megállapítani a kisipar megmentésének és fejlesztésének módjait. És a kamarák buz- gólkodasait ismerve, látjuk, hogy abban az odaadó munkásságban, melyet a hazai ipar szolgálatában a kamarák állandóan kifejtenek ; a kisipar érdekei álla nak az első helyen ez pedig igen erős cáfolata annak a vádnak, mintha a kamarák a kisipar érdekeit nem méltányolnák eléggé. Nem is mél ányláson múlik azonban a dolog, hanem azokon a nehézségeken, a melyekkel a kisipar kérdése összefügg. T A R C Z A. —-------—— ------------------------------------------— • 4!>i - ' ß _ ( ■: Á'Áf.r ;5 : ч a : l ' Merengés. Reményteljes ifuságom Óh de gyorsan tova szállt, A sok ifjúkori ábránd — Semmivé lett,'— bura vált. A szerelmi első mámor Gyors szárnyakon elrepült, Megálmodott boldogságom Semmiségbe elmerült. Az első édes levélke ........ Már csak foszlányokban van; A kedves találkák helyett — Búslakodom magamban. Óh te boldog ifi и álom . . . De gyorsan tova szádtál! Elszállottál gyönyöriddel S nálam csak sok but hagyál. Válaszúton . . . (Folytatás.) A hajó fedélzetén ki ki ízlése szerint foglal helyet. Eily anyja a Geodyekével beszélget; Pál is ott van. Férj és nő kisgyermekökkel bajlódik. Ilonka — messzebb az öregektől — vőlegényével merül édes suttogásba. Csaba és Nelly ott állanak a hajó árnyékba borult részén. A május est édes illattal terhes. Gyönge szellő játszik a vizekkel: Elly hófehér ruhája, hófehér boája rneg-meglibben tőle. Lágy suttogással csókolja hab a habot és a hajó lassan kanyarodva fordulj a Duna közepén el az árnyas, illatos szigettől a város felé. A parton a lámpák gyérülnek, — majd ismét több és több rezgő fénytől csillámlik a fodros víztükör, amelyet egy haloványuló leány néz elmerengve, könybe- lábadó szemekkel. A szó, melytől a férfi ajka reszket, mindig bo'dogitóbb és mégis őrületbe kergető. — Hitte-e azt ? Gondolta-e, megértette-e, hogy szeretem az első perc óta? — mondja és szelíd kék szemében, amint a leányra tekint, benne van az egész lelke, alázatos imádása, az elkésett szerelmek megható, haláltsóvárgó rajongása. — Látja nekem a szenvedés jutott osztályrészül. Nekem meghalnom sem szabad időnap előtt, mert én rám néz mint megmentőjére hat kis emberke ragyogó szeme. Nincs lelkem, hogy eldobjam életemet, mely csak bus vergődés lesz nékem ezután. Haza kellett jönnöm, hogy meglássam magát; hogy megszerezzem magamnak a szomorúság azon tőkéjét, mely nem fogyhat el holtomig : hogy fiatal életemnek legyen egy eltemetett álma. A lány szótlanul hallgatja. Szép arca egyre ha- loványabb lesz, méltóságteljes alakja megtörik és oly alázatosan áll ott a férfi mellett, mintha minden erejétől megfosztották volna. — Ha nem jövök késő, ha maga még nem jegyes — folytatta halkan, remegő hangon Geody — kitárom felé két erős karom és úgy kérdem: el- jösz-e velem én édes virágom ? Messzire hívlak, át a tengeren, messze egy gyönyörű hazától, messze azoktól, a kiket itt szeretsz, — Ott nem hallasz csengő magyar szót, ott nem hallasz zengő magyar dalt, ott nem derül rád e szép magyar ég kékje, mindezt elveszted, itt hagyod És nincs más vigaszod, mint osztályosod hazavágyó beteg lelke, az ö sóvárgó álmatag szive. A szerelmes szó, mit édes hazád szép nyelvén súg neked csókos szája és két, erőtől duzzadó karja, mely akkor is ölel, ha belefárad, akkor is szőrit, ha ellankad is tőle. Ez a vigaszod, ez mindened, eljösz-e hát velem? — Ha igy szóltam volna!! Óh én Istenem!! Mit felelt volna Ellyke? — édes? — Mondja! csak ezt az egyet mondja! HEM RICH JOZSEE Halason az ipartestület udvarán készit: Platin aquarel, mignon, medalion stb. ké pékét. Kiváló szakértelemmel készit Collirozott (színezett) és matt képeket. HűEvelezö-lap felvételek Képnagyítás és festészeti műterem. Olcsó ár! Tessék kísérletet tenni! Olcsó ár!
