Kiskunhalasi Ujság, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-28 / 35. szám
III. évfolyam. — 35. szám. Megjelenik minden kedden. Kiskunhalas, 1906. augusztus 28. KÖZGAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: HORVÁT GYULA könyvkereskedése KISKUNHALASON, a hol az előfizetési és hirdetési dijak fizetendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Felelős szerkesztő és lapkiadó tulajdonos HORVÁT GYULA. Előfizetési dijak: Helyben házhoz hordva egész évre 4 kor., félévre 2 kor., negyedévre 1 kor. Vidékre egész évre 6 kor., félévre 3 kor., negyedévre 1 kor. 50 fillér. Egyes szám ára 4 fillér. Gyümölcstermelésünk. Elvitázhatatlan dolog, hogy a gyümölcsfatenyésztés a mezőgazdaság egy olyan ága, melynek minél nagyobb mérvben való kultiválását nem lehet eléggé ajánlani. Minden város határában vannak olyan területek, melyek mezőgazdasági célokra alig használhatók, de fatenyésztésre — kiválasztva a megfelelő nemeket — igen alkalmasak. S ily- képen nemcsak anyagi hasznot hajtanak, — hanem a közegészségügyre is jótékonyhatást gyakorolnak azáltal, hogy az éltető és légzésre oly fontos élenyt nagymennyiségben adják vissza. Az égalji viszonyokon is lehet valamit javítani a fatenyésztés felkarolása által. Befási- tott helyeken ugyanis több harmat csapódik le éjjelenkint, nappal pedig később párolog el s igy a forróság későbben kezdődik, mint a fát- lan vidéken. Szépészet tekintetében szintén a fásítás előnyeit tapasztalhatjuk. A gyümölcsfatenyésztésnek mindemez előnyökön kívül még haszna is van, mert a gyümölcsöt különféleképen lehet értékesíteni s a termelőnek szép jövedelmet biztosit. A gyümölcstermelésnek elsősorban az a hivatása, hogy a helyi szükségletet kielégítse és csak akkor használható fel kereskedelmi cikknek, ha felesleget is képes előállítani. Minden vidéknek megvan a maga különleges gyümölcse, amelyet szép eredménynyel lehet termelni, de azért hazánkban még sem helyeznek arra oly nagy súlyt, mint más országokban, ahol még az utak mellékén is csupa gyümölcsfák vannak ültetve. Egyes országok almából, szilvából, dióból, gesztenyéből stb. sok milliót bevesznek, pedig olyan talajban tenyészik, amely másra alig volna használható. A gyümölcstermelés az utóbbi időben városunkban is szép lendületet nyert. Az újabb szőlőtelepitvények bőven el vannak látva gyümölcsfákkal s már most is elég szép termést hoznak. Ezt a hasznot azonban még fokozni lehetne, ha volnának különálló gyümölcsöseink. Mert mit tapasztalunk városunkban? Találunk igen szép szőlőket, tele is vannak nyomkodva gyümölcsfákkal, közbe-közbe vannak kisebb területű szántóföldek, amelyek alig fizetik meg termésökkel a reáforditott fáradtságot, vág) ha megfizetik is, de nem jövedelmeznek annyit, mint amennyi hasznot egy beállított gyümölcsös. Igaz, hogy a gyümölcsfa is megkívánja a gondozást, de ha aztán kellő ápolásban részesítjük, bőven jutalmazza csekély fáradozásunkat. Nagy mulasztás, hogy nálunk a legtöbb ember úgy van, hogy elülteti a gyümölcsfát s aztán az Isteni gondviselésre bizza a többit. A hernyók elleni védekezést a legtöbben nem veszik olyan szigorúan, mint ahogy az megérdemelné. S ilyen viszonyok között is mily nagy mennyiség kerül eladásra. Meggy, cseresznye, barack, nyári alma oly sok került ez évben eladásra, hogy a szomszéd városokból való kereskedők waggonszámra szállították el különösen hetivásár alkalmával. S mert a kínálat igen nagy volt, megtörtént, hogy a legszebb baracknak kilójáért alig adtak 3—6 krt s igy is örült a termelő, hogy túladhatott rajta. Ebből azonban fontos tanulságot meríthetnek termelőink. Az első az, hogy a gyümölcs- termelést okszerűen kell folytatni, ha azt akarjuk, hogy egészséges és szép gyümölcsöt produkáljunk. A másik tanulság pedig az, hogy iparkodjunk a külfölddel gyümölcseinkre közvetlen összeköttetést létesíteni, llyképpen aztán magasabb árakat leszünk Képesek elérni. De hogy a külföld és általában a nagyobb piacok figyelmét kiérdemeljük, fejlesztenünk kell gyümölcstermelésünket is. E tek-ntetben állításunkat igazolja szőlőkivitelünk. Most már, amikor igen szép meny- nyiséget képvisel csemegeszőlő termésünk, bármelyik külföldi piac szívesen csinál velünk kötést, mert tudja, hogy egy helyről képes szükségletét fedezni. Ne kicsinyeljük tehát a gyümölcstermelés fontosságát, hanem azon legyünk, hogy az T А К C Z A. Az éjjeli zene. (JJhland.) Mi ébreszt fel álmaimból, Mi cseng oly édesen ? Nézd meg anyám, ki lehet az Ily késő éjjelen ? Nem látsz, nem hallsz semmit, Aludj csak csendesen. Nem hoz senki éjji zenét, Beteg kis gyermekem. Nem is földi dalt hallok én, Égből angyal szavát: Fel a menybe hí dalával, Anyám, jó éjszakát. Ifi. Bartek Lajos. A szerelem forrása. Vagy kétszáz év előtt a szép Somogy egyik legregényesebb táján élt а В ............uradalom gazdatisztje: Drávássi, ki a környéken két tulajdonnál fogva volt nevezetes: gazdaságáról és szép nejéről. Az uradalom régi tisztje volt, fösvénysége által gazdaságra, gazdagsága által szép nőre tett szert. Már hatvan év körül járt és mégis ő bírta a szép hölgyekben gazdag Somogy egyik legszebb hölgyét : Vilmát. Vilma szép volt, milyent csak költő képzelete teremthet és szépségéhez szeretetreméltóság és műveltség járult; de egy hibája volt: hogy nem volt gazdag. Szülői gazdagok voltak és adtak neki jó nevelést, de hirtelen elszegényedtek, igy esett, hogy a gazdag Drávássit mint kérőt szívesen fogadták. Vilma engedett szülői tanácsának, részint mivel véghetetlenül szerette szülőit és azok kedvében járni legnagyobb gyönyörűségének tartotta, részint mivel a szerelem még senki iránt sem lobbant fel szivében. Négy évig élt már férjével együtt, kit mint atyját szeretett és tisztelt. Ha szive tán néha meg is dobbant; ha érzelmei ismeretlen eszményért röpködtek és ha sejtette, hogy a nőnek van magasabb érzelme még a szeretetnél is: a kötelesség szava legott elnyomta nála ez alaktalan vágyakat. Férje őrülésig szerette, s épp ilyen módon féltette is; sehogy sem tudta elhitetni magával, hogy oly gyönyörű szép nő, mint Vilma, őt, az 56 éves öreget szerethesse, a valódi női jellem magasztosságáról pedig, mely a családi életet Isten templomává teszi, — nem volt sejtelme. Ez az egy volt, a mi Vilmát néha bántotta, de különben szerencsésnek érezte magát és kis gyermeke kárpótlást nyújtott anyai szivének. De lehet-e szív szerelem nélkül? A virág, melyet üvegházban zárnak el, szintén hajt bimbókat és kitárja kelyhét; mennyivel inkább a női szív, melynek a szerelem nemcsak virága, hanem élete és egész világa! Előbb vagy utóbb csak kisüt a nap és a női szív édes sóvárgással tárul ki előtte, mint virág az ég királya előtt. Vilma is kénytelen volt ezt tapasztalni. Egy szép fiatal ember érkezett В ............-be, egy ott lakó rokonát meglátogatni. Nevezzük Kálmánnak. Vilma egy táncestélyen találkozott vele. Az ifjú mindazokkal a tulajdonokkal birt, melyek ritka hölgyre tévesztik el hatásukat. Férfias szép arcához és deli termetéhez hozzájárult fesztelen modora, művelt társalgása és nemes lelket eláruló egész valója.----------------------'—' 1 1 ' 11 1 .итогу, HEMRICH JÓZSEF Halason az ipartestület udvarán készít: Platin aquarel, mignon, medalion stb. képeket. Kiváló szakértelemmel készít Coliirozott (színezett) és matt képeket. Képnagyítás és festészeti műterem. LEVELEZÖ-LAP FELVÉTELEK. Olcsó ár! Tessék kísérletet tenni! Olcsó ár!
