Kiskunhalasi Ujság, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1906-07-24 / 30. szám

KISKUNHALASI ÚJSÁG szithet egyedül gőzgépet, szövetet, cukrot és a többit, habár egyébként minden eszköze meg is van hozzá, azonképen a kereskedő sem szolgálhat ki egyszerre több vevőt s nem végezheti egymagában az irodai munkálatokat, hanem e célból segéderőkre, szakava­tott alkalmazottakra van szüksége. Épp oly fontos és szükséges ez neki, mint a tőke, melylyel üzletét folytatja. A kölcsönös érdekekből önként következik, hogy az alkalmazott is teljes mértékben rá van utalva fő­nökére és múlhatatlanul szükséges, hogy iránta a leg­nagyobb tisztelettel viseltessék, nem is említve azt, hogy üzleti érdekeinek előmozdítása nemcsak erkölcsi de egyenesen törvényben szabályozott kötelessége. Egyébként megvagyok róla győződve, hogy a főnökök abszolút hatalmának mai tultengése, valamint a kereskede'mi alkalmazottak sanyarú helyzete nem sok idő múlva meg fogja érlelni az összes alkalma­zottak lelkében azon tudatot, hogy érdekeiket csakis önmaguk mozdíthatják elő olyképen, hogy egységes táborrá tömörülve impozáns erővel fogják érvényre juttatni jogos kívánalmaikat, melyek végeredményük­ben tisztességes megélhetést, bánásmódot és jövőt biztosítanak számuk a. (S.) HÍREK. Városunk országgyűlési képviselője és a pa­rasztok. A „Polgár“ budapesti napilap szombati szá­mában a következő hirt olvastuk : „A paraszt. Babó Mihály, Halas kerületének kép­viselője a képviselőház mai ülésén közbeszólt Achim L. Andrásnak, ezt mondván : — Nem parasztoknak beszél! S ezzel kifejezte mélységes megvetését a parasz­tok iránt s az ügy talán rendben is volna, — ámbár a Babó-féle megnyilatkozás nem illik a nemzeti de­mokrácia kereteibe — ha Babót például a gentry- kaszinó tagjai küldték volna a parlamentbe, hogy ott érdekeiket és gondolkodásukat képviselje. De nem igy történt. Babó Mihályt Halason választották meg és Halas választói, tisztelet-becsület nekik, derék pa­raszt emberek, akik bizonyára nem szégyenük, hogy ezt kimondjuk róluk. Babó Mihály szerint ugyan ez szégyen, mert az ő véleménye bizonyosan az — legalább közbeszólásából következtetve, — hogy a paraszt valami nagyon alacsonyrendű istenteremtése, minden­esetre egészen más, mint a kcpviselőház urai. Hát ez lehet. A paraszt előtt valóban lehet beszélni a papi vagyon megváltásáról, mert a paraszt érzi, tudja, hogy ez üdvös és szükséges dolog, ellenben bizonyos kép­viselő urak vattával tömik be a fülüket, ha ezt a ve­szedelmes szót meghallják, mert noha a nép küldte be őket, ők papi barátaik és a nagybirtokosok érde­keit óhajtják védelmezni. Hogy befelé hogyan gon­dolkozik Babó Mihály a parasztról, az az 6 dolga, de mégis furcsa, hogy a magyar képviselőházban ki­fejezést ad annak a gondolkodásnak, mikor ezt a Házat legalább háromnegyed részében para*ztok vá­lasztják. Kár ezért a nagy hálátlanságért, meri azok a lenézett parasztok még a kelleténél hamarabb találná­nak kiábrándulni az urakból.“ E hir nagy megdöbbenést keltett bennünk, mert városunk képviselőjét oly embernek ismerjük, ki a magyar parasztot tiszteli, becsüli és szereti. Nyugtalanságunkat azonban teljesen eloszlatta az ugyanazon lapnak vasárnapi számában megjelent kö­vetkező közlemény : „Babó Mihály és a parasztok. Lapunk tegnapi számában megjelent A paraszt című hírünkre vonat­kozólag Babó Mihály dr. orsz. képviselőtől a követ­kező levelet kaptuk : A mai napon megjelent számában jA Polgár a képviselőházról adott tudósításában Achim András beszéde kapcsán közbeszólásképpen e szavakat adja számba : „Beszéljen igy a parasztok között. Itt nincs parasztok között“, s ehhez a lap megjegyzéseket fűz. Amit mondok, azért helyt szoktam állni, amit nem mondtam, ha az az én javamra lenne is, magaménak el nem ismerem, éppen ezért kijelentem, hogy én az idézett szavakat nem mondtam, de nem is mondhat­tam, mert ez esetben azon meggyőződésemmel jutot­tam volna ellentétbe, mely szerint hazánk tulajdon­képpeni fenntartója a magyar paraszt, akit én tisztelni, becsülni tanultam, s becsületes munkásságáért mindig szerettem. A képviselőház naplója bizonyság arra, hogy a nekem tulajdonított közbeszólást nem tettem, s ez okon arra kérem a tek. szerkesztőséget, hogy léves közleményét a legközelebbi számban helyreiga­zítani szíveskedjék. Budapesten, 1906. jul. 21. Tiszte­lettel Babó Mihály dr. képviselő.“ Majsa—Halasi yasut. A Majsa—Halasi vasút kiépítése tárgyában vasárnap d. e. 10 órakor a városi közgyűlési teremben értekezlet tartatott. Az értekez­leten felvett jegyzőkönyvet a tárgy fontosságánál fogva szóról-szóra leközöljük: Jegyzőkönyv. Felvétetett Kis­kunhalason, 1906. Julius 22-én a majsa—halasi vasút kiépítése tárgyában, az érdekeltek által megtartott ér­tekezletről. jelenvoltak : Dr. Nagy Mór, Terhe István, Sipos Szabó Lajos, Herpai Sándor, Herpai Mihály, Vince József, Bibó Dezső, Szőke M. Mihály, Miklós Illés Pál, Zseny István, Varga Antal, dr. Dobozy Ist­ván, Szanyi János, Szanyi Ferenc, Szabó 0. József, Kocsis Béni, Kocsis Antal, dr. Hermán Ferenc, Ha­lász D. Sándor, Stimakovits István, Nagy K. Sándor, Orbán Kár. ly, Herczegh Antal, Bergl Mór, Bacsó Benő, Figura József, Kalmár Imre, özv. Horváth Sándorné, Péter Ferenc, Szecsödi György, Szanyi Lajos, Racs- mány Károly, Sütő Imre, Bus József, Biró Sándor, Szalai Istvánné, Gyenizse Benő, Hercegh Antalné, Bor­bély Lajos, Borbély Mária, Ónodi János, Tóth B. Fe- rencné.Nagy Kolozsvári Sándor, Nagy Cirok Sándorné, Péter Benő, Vájná Mihály, Bulázer Ferencné, Gyenizse Lajos, Szabó Sándor, Kis Váradi Gyuláné, Krammer József, Kocsi Pál. Kocsi József, Krammer Pál és dr- Hofmeister Juda. Dr. Nagy Mór polgármester üdvözli a megjelenteket és felhívja őket elnök és jegyző vá­lasztására. Az értekezlet elnökké dr. Nagy Mór pof gármcstert, jegyzővé dr. Hofmeister Juda v. ügyészt választja meg. Elnök ismerteti a majsa—halasi vasút kiépítésére vonatkozólag eddig történteket. Elmondja, hogy ennek a vasútnak városunk fejlődésére szük­séges voltát, a képviselőtestület már régen felismer­vén, 1901. április 29-én tartott ülésében 22/803. sz. a. kelt határozatával 20000 kor. hozzájárulási össze­get szavazott meg az akkori engedélyeseknek a va­sút kiépítése esetére. Az illetőnek nem sikerülvén a vasút finanszírozása, az ügy mostanáig pihent. Most az teszi a dolgot különösen aktuáüsá, hogy a duná- nak bajai áthidalása a legközelebbi jövőben a meg­valósulás stádiumába lép, minek közvetlen következ­ménye lesz keleti Magyarország áruforgalmának a tenger felé Fiúméba ezen útra terelődése. Városunkra immár elsőrendű érdek, úgyszólván életkérdés, hogy ezen óriási forgalom bennünket el ne kerüljön és hogy a magunk gazdasági termékeinek is a legrövi­debb és legegyenesebb utón kerülhessen a világpiacra. Neki városunk jól felfogott érdeke adta az impulzust összehívni ezen értekezlet tagjait, szóljanak hozzá a kérdéshez és határozzák el, hogy a város képviselő testületé kerestessék meg az iránt, hogy a majsa—ha­lasi vasút kiépítése tárgyában indítson mozgalmat és tegye meg mindazokat a lépéseket, melyeket e kér­dés sikeres megoldása érdekében szükségesnek tart. Beható eszmecsere után melyben Szalai István, dr. Dobozy István, Herpai Mihály, Zseny István, Kalmár Imre, Bibó Dezső, dr. Hermán Ferenc és többen részí- vettek, az értekezlet meghozta a kővetkező határozatot: A majsa—halasi vasút kiépítése városunknak úgy gaz­dasági mint kulturális fejiőpése szempontjából első­rendű fontosságú. Ennélfogva arra kérjük városunk képviselőtestületét, indítson mielőbb mozgalmat az iránt, hogy ez a vasút kiépíttessék. Tegyen fölterjesz­tést a magas kormányhoz és kövessen el mindent, hogy a dunai áthidalás által világforgalmuvá válandó eme közlekedési ut okvetlenül városunkon keresztül létesittessék. Ezen határozat a képviselőtestület elé juttatás végett elnöklő polgármesternek kiadatik. Ezzel a tárgysorozat kimerittetvén, elnök megköszöni a meg­jelentek szives érdeklődését s az értekezletet bere­keszti. Dr. Nagy Mór, elnök. Dr. Hofmeister Juda, jegyző. A gonosz mostoha. Szomorú s valóban meg­döbbentő hirt vettünk lapunk zártakor. A dráma hőse Kis Sándorné szül. Darányi Mária, ki 12 éves leányát a piacra küldte, hogy kisebb bevásárlásokat eszkö­zöljön. A leányka jó ideig a piacon maradt, miért hazaérkeztekor anyja rettentő vadáliatias dühre fakadt és hazaérkező leányát annyira elverte, hogy folyó hó 23-án délután nagy kinok között meghall. — A bru­tális mostoha állítólag teljesen a felismerhetetlenségig verte össze a szegény szerencsétlen teremtést. A vá­rosi orvos azonnal a helyszínére érkezett és azt kons­tatálta, hogy a leánykának a belső szervezete is tel­jesen össze van tépve. Teste külsőleg oly borzasztóan össze volt verve és rugdalva, hogy a valóságos kék posztóhoz volt hasonló. Hisszük, hogy a gonosz mos­toha megkapja tettéért méltó büntetését. Rendőri hírek. Bábud Benőnek kis fiát az ut­cán Molnár Antatnak szájkosárnélküli kutyája meg­harapta, ezért Molnárt egy napi elzárásra és 20 kor. pénzbüntetésre Ítélte a rendőrkapitáuy. — Rácz Péter a műit évben apját bottal fejbe verte, ezért 3 napi fogházra ítélte a kalocsai kir. törvényszék. — Veisz- berger Mihály és Prácza Pálné gyümölcs kofák f. hó 20-án a piacon összevesztek s egymást szidalmazták ezért 5—5 kor. pénzbüntetésre ítélte a rendőrkapitány. Sobotica Manó budapesti műszaki nagykeres­kedő cég ajánl eredeti Vermorcl permetezőt da­rabonként 39 koronáért, továbbá horszivattyukat, eredeti amerikai gumitömlőket és egyéb műszaki cikkeket legolcsóbb árak melleit. Írásbeli ajánlattal szívesen szolgál. Sobotka Manó Budapest, IX. Fe- renc-körut 1 szám. 9—20 Uj sirköraktár Kiskunhalason Schön Fár.inál. Alsótemplomtér. Állandó nagy választékú raktár, mindenféle fai és kiviteü sírkövekben tiz forinttól fel­jebb. A beíüK aranyozásának tartóságáért kezességet vállal. Szolid jó munka. Temető munka is eivállallaíik. Népesedési mozgalom julius 16—23-ig. Születtek : Kovács Antal és Csikós Juájthnak Krisztina nevű leánya, Pintér János és Sonkály Teré­ziának Károly nevű fia, Szalai К József és Banga Máriának Mária nevű leánya, Binder Jakab és Rosen­berg Fáninak Sándor nevű fia, Egodi Benő és Tóth Máriának Benő, Lajos nevű fia, Lakos Sándor és Biró Zsuzsannának Mária nevű leánya, Hodonecki János és Szalai Katalinnak Juliánná nevű leánya, Horváth B. mire és Csendes Teréziának Lajos nevű lia, Balint Ferenc és Dunai Kovács Annának Lajos nevű fia. К Elhaltak : Kovács K. Istvánné Orbán Mária 71 éves, Fehér M. Imre 45 éves. Bánócki Károly 60 éves, Búvári Józseíné Korzós Etel 34 éves, Gondi Lajosné Kolompár Terézia 20 éves, Baranyi Etel, Piroska 9 hónapos, Babó Jánosné Péter Juliánná 56 éves. Házasságra kihirdettek : Körösi Géza Brum­mer Cecilia szabadkai lakossal, Trenhaft Manó buda­pesti lakos Glück Rózával, Komora Gyula Tótit Ro­zália kiskunfélegyházi lakossal, Tóth István Födi Etel, Annával. Egybekeltek : Bor Vendel Pignicki Rózával. PUBLIKÁCIÓ. Vasárnap, 1906. julius 22-én. A város belterületén levő vízlevezető csator­nák kitisztitíatíak. Panasz tétetett, hogy egyes háztu­lajdonosok a csatornát elrekesztik s ezáltal a vízlefo­lyást meggátolják. Felhívja ennélfogva a hatóság az érdekelteket, hogy ne merészelje azt senki elrekesiteni.mert minden esetben szigorúan fog büntetetni. Ismételten fe'hivaínak a kincstári dohányter­melők, hogy amennyiben holdpénzelőlegért folyamodni akarnak engedélyiveikkel a főjegyzői hivatalban mi­előbb jelentkezzenek. Az 1902-ik XIV. t.-c. 26. §-a a géptulajdono- sokat a cséplőgép mellett alkalmazott fütök, etetők és a gépen álló kéveadogatók baleset elleni biztosí­tására kártérítési felelőség mellett kötelezi. Miután a cséplési idény elkövetkezett, sőf egyes helyeken a cséplés már meg is kezdetetts mindennek dacára a géptulajdönosok bejelentési kötelezettségük­nek eleget nem tettek. Szigorúan figyelmeztetnek, hogy fent megnevezett alkalmazótokat a főjegyzői hivatal­ban annyival is inkább bejelentsék, mert amennyiben ezt elmulasztják, azonkívül, hogy az alkalmazottal szemben teljes kártérítéssel tartoznak mulasztásukért meg is bűntetteinek. Minden egyes bejelentésnél tudnia kel! úgy a cséplő mint az azt hajtó mozdony vagy motor szá­mát s azt hogy azok mely gyárban készültek, minek folytán annak pontos jegyzékét a gyártulajdonok ma­gukkal vigyék, mert enélkül a biztosítás fel sem vehető. A községi iskola és ovoda 1906—7-ik évi költ­ségvetési előirányzata f. hó 15-éíől kezdve a főjegyzői hivatalba közszemlére van kitéve, hol az f. hó 28-ig bárki által megtekinthető.

Next

/
Thumbnails
Contents