Kiskunhalasi Ujság, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-06-19 / 25. szám
adjunk hangot, szitsuk a tüzet lelkesedve s az eredmény bizonyára olyan lesz, mely nemcsak közvetlen az iparosokra nézve fogja a jövendő kedvező alakulását előidézni, de közvetve arra fogja kényszeríteni a nagy tőkepénzeseket, hogy itt ezen az áldott honi földön helyezzék el tőkéiket gyümölcsöz« és sok munkás kezet foglalkoztató vállalatokba. Az általános választójog. A választóreform körül már moit, még mielőtt a törvényjavaslat a parlament asztalán feküdne, nagy háborúság folyik. Az árván maradt haladópárti sajtó és a nemzetközi szociálisták lapja már most akarják bebizonyítani, hogy a majd tárgyalandó reform nem jó. Nekik csak a Knstóffy-féle tervezet kell, melyet úgyszólván máról holnapra összeütöttek, bizton tudva, hogy úgy sem fogadja el a nemzet. Nem törvény vagy reform, hanem csak jelszó kellett akkor és azért a Kristóífy-féle tervezet komolyan számba sem jöhet a nemzeti kormány javaslata mellett. Különbséget kell tenni a jelszó és komoly reform között. Kristótfy tervezete azzal a szándékkal készült, hogy alkalmas eszközül szolgáljon a nemzetiségeknek és szocialistáknak a nemzeti küzdelemmel szemben ; a nemzeti kormány javaslata azért készül, hogy törvényerőre emelkedjék és hasznára váljék a magyar népképviseletnek. Mig tehát az egyiknél a vezető szempont, az agitációra alkalmas eszköz volt, addig az uj parlament által megalkotandó reformnál vezető szempontként a nemzet érdekének kell szerepelnie. Ezt a nagy különbséget mindenekelőtt tekintetbe kell vennie úgy a kormánynak, mint a parlamentnek. És azért olyan választóreformról, mely csak az irás-olvasáshoz van kötve, szó sem lehet. A nemzetközi szociálisták elvesztették a jogos arra, hogy az uj válaszlóreformnál ők diktáljanak vagy azon nagyhangú ellenőrző szerepet játszák, amelyet maguknak vindikálnak. Ök hü szövetségesei voltak a reakciónak, mely, mint Darányi Ignác a szociális kurzuson mondta, citromként kifacsarta és eldobta őket. Ök ép úgy akadályként állottak a nemzeti akarat érvényesülése elé, mint a hatalmi önkény. Az első választ már a választásokon megkapták. Jelöltjeik nevetséges szerepet játszottak az országban — húsz szavazat volt a legtöbb, amit egy kerületben össze tudtak hozni. A második választ majd megkapják a választóreformban azokért a szolgálatokért, amelyeket a hatalmi önkénynek végeztek. Semmi esetre sem szabad elfelejteni azt a gyászos szerepet, melyet a nemzetköziek a nemzeti küzdelemben játszottak. Szem előtt kell tartani állandóan az akkori kormány mellett, illetőleg egyesült ellenzék ellen rendezett tüntetéseket, a hazafias egyetemi ifjúság megtámadását, a hazafias sajtó elleni merényleteket, a nemzeti vezérek beszédeinek zavarását, a külföld előtti rágalmazást és azon cinikus érvelést, melylyel a népnek a hatalmi önkény létjogosultságát magyarázták. Megdöbbenve látta a nemzet, hogy mily szolgálatra kész, elszánt szövetségest talált a hatalmi ön/■i 'd KISKUNHALASI ÚJSÁG kény azokban, akik tetszős jelszavakkal hálójukban kerítették a nép egy részét. Befolyásukat, erejüket érvényesítették a nemzetköziek a nemzet ellen. Ezt nekik ép oly kevéssé szabad megbocsátani, mint a már letűnt szabadelvűeknek és haladóknak. Most már mindenki tapasztalatból meggyőződhetett arról, hogy mily veszedelmes ellenséget tenyésztünk akkor, mikor szabadjára eresztjük a féktelen nemzetköziséget. Velük szemben nem mint párttal, hanem „mint veszedelmes nemzetiséggel kell szembe állani. Ők sem tisztelik a magyar áifameszmét, ők is ellenségei a nemzeti állam kiépítésének. Már pedig nem kívánható egy nemzettől sem, mely minden erejét fejlesztésére fordítja, hogy szabad érvényesülést engedjen azoknak, akik ellenségei. Ép azért olyannak kell lenni az uj választóreformnak, mely lehetetlenné teszi a magyar nemzet, a magyar társadalmi béke ellen törőizgatók szereplését. Ezt nemcsak a választásoknál, hanem általában mindig kötelességünk megakadályozni. Tételes törvények kell, hogy szabályozzák ezt a kérdést egyszerűen úgy, hogy az ily cselekmények, mint pl. a nemzet, a vallás, a család, a magántulajdon elleni izgatások nemcsak büntetéssel, hanem az ehhez arányosított politikai jogvesztéssel is járjanak. A vita, mely e reform körül folyik, nagyon kicsinyes, Mindenki csak arról ir, hogy vájjon hány választóval fogunk szaporodni és hogy lesznek-e annyian, mint a Kristófíy-féle tervezetben. Pedig a tipasztala- tok másra tanítanak. Nem azt tapasztaltuk és éreztük annyira, hogy kevés a váiasztó, mint azt, hogy ez a kevés választó sem gyakorolhatta egész szabadon, tisztán a polgári jogát. Már pedig sokkal fontosabb az, hogy a választó polgárok meggyőződésük szerint szavazhassanak, mint a választók szaporítása. Ezért számba keil venni a gyakorlati tapasztalatokat és a szavazás módját úgy kell megalkotni, hogy minden visszaélést lehetetlenné tegyen. Erre alkalmas a köz- ségenkinti titkos szavazás, mely lehetetlenné teszi nemcsak a pressziól, hanem biztosítja azt, hogy a választópolgárok szabadon gyakorolhassák jogaikat. Azután fontos a kerületek beosztása, mely által véget ér azon igazságtalanság, hogy egy kerületben 1000 választó, a másikban 300 választó válasszon egy képviselőt. Itt kell érvényesülni az uj képviselőháznak minden tudása és lelkiismeretessége, hogy megszüntetve sok igazságtalanságot, biztosítva legyen a képviselőháznak színvonala és a nemzeti munka. Az uj választóreformnál felesleges ragaszkodni az elvhez, illetőleg egy feltételhez, pl. az irás-olvasáshoz. A cenzust egészen eltörölni, elejteni nem szabad, egy kipróbált alapról egyszerűen rálépni egy uj alapra, nemcsak a fejlődéssel ellenkezik, haneiu megrázkódtatásokkal jár — már pedig azt jelszavakért nem érdemes e.őidézni. Konkrét javaslatokkal, tervezetekkel megelőzni a kormány tervezetét felesleges.de okvetlenül ajánlatosnak tartjuk, hogy a belügyminiszter egy ankétet hívjon egybe, melyen egy tiszta kép alakulhat ki. Az ankét anyaga alapján már sokkal könnyebben forrhat ki az ítélet. Nekünk nem jelszó, sem agitácionális eszköz a választóreform cs azért nem is keressük azt, hogy mi a népszerű, hanem hogy mi a hasznos. És ezt tekintve, úgy véljük, hogy alapvonalként a tiszta választás legyen a cél, vagyis oly biztosítékokat kell tartalmazni a választóreformnak, melyek garantálják a joggyakorlás tisztaságát. Ez erkölcsi szempontból is értékes lesz, mert a választójog gyakorlását az illető magaslatra emeli. A választójog kiterjesztése csak oly formában történhetik, hogy minden osztály erejéhez képest képviselve legyen, de ezzel egyidejűleg gát emeltessék a határt és mérsékletet nem ismerő demagógiának-. Nem a népet kell e tekintetben sújtani, hanem azokat, akik a népet félrevezetik, hamis Ígéretekkel, tévtanokkal a nemzeti munka eilen felhasználják. Ezen szempontok vezérelvként- kell, hogy végig vonuljanak a választóreformon. A választóreformmal egy sorban nagy szociális reformoknak is keli megindulniok, mert csak azáltal terelhető el a nép a demagógiától. b. HIRE k. Halálozások. Mély megilletődéssel vettük ama szomorú hirt, hogy Princ Ignác magánzó 73 éves korában hosszas szenvedés után f. hó 13-án d. u. 7 érakor elhunyt. Temetése folyó hó 14-én d. u. 4 órakor ment végbe a nagyszámú díszes közönség jelenlétében. Az elhunytban Bergl Albert kereskedő apósát gyászolja. A család a következő gyászjelentést adta ki: Özv. Princ Ignácné szül. Funk Rozália fájdalommal megtört szívvel tudatja a legjobb férj, apa, nagyapa, test-1 vér, após és szerető rokon Princ ignácnak eleiének j 73-ik, boldog házasságának 46-ik évében hosszas, j kínos szenvedés után junius hó 13. napján d. u. 7j órakor történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hűli j tetemei junius hó 14-ik napján d. u. 4 órakor fognak j örök nyugalomra helyeztetni. Áldás és béke lengjen j hamvai felett 1 Kiskunhalas 1906. junius hó 13-án. Rrinc Károly, Princ Mariska férj. Csonka Luciánnc, Princ Katica férj. Bergl Albertné, Princ Cilla férj. di. Princ Mórné, dr. Manó gyermekei. Özv. Weiez Dá- viené szül. Princ Amália testvére. Princ Károlyné szül. Deutsch Irma menye. Csonka Lucián, Bergl Albert, dr. Reiner Mór vejei. Reiner Bandi, Bergl József, Princ Erzsiké, Princ Pistika unokák. Özv. ecsegi Csontó Lajosnész. jászapáti Apáthy Júlia áldásos életének 65-ik évében, hosszas szenvedés után f. évi junius hó 18-án hajnali 4 órakor Miskolcon elhunyt. Temetése ma d. u. 5 órakor lesz Miskolcon a Széchenyi-utca 103. sz. gyászházból. Nyugodjék békében. Főgimnázium! tornavizsga. Vasárnap, junius 17-én tartották meg a gimnáziumi ifjúság házi tornaversenyét, előkelő, bár csekély számú közönség jelenlétében. A remek festésű és kitünően betanított szabad gyakorlatok után küzdöttek meg erőről, gyakorlatról tanúskodó egyéni versenyekben : korláton, nyújtón, bakon. Távolugrás, mászás és sulydobás szintén biztató eredménnyel végződött. Kossuth Ferenc rendelete. A tulipán mozgalmat, mely hatalmas magyar iparfejlesztő akcióvá lelt, roppant haraggal nézik Becsből. Az osztrák ipar nyíltan hirdetni kezdte, hogy nem tűrheti a magyar ipar felszabadítását, és nem adja ki kezéből a rabszolga- láncot, melyen eddig tartott bennünket. De csak az osztrák gyárosok egy része túrta a tájtékot, a többiek megalkudtak a helyzettel, s oly árucikkekkel árasztották el Magyarországot, melyeknek ez volt a felirata : Honi gyártmány. Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter azonban nem nézi szó nélkül ezt és rendeletét adott ki, melynek dicséretre méltó tendenciája az, hogy az osztrák iparnak ezen mesterkedésétől elvegye a kedvét. Ez a rendelet igy hangzik ; Panasz tárgyává tétetett előttem, hogy „honi ipar" jelzésű és nemzeti szalagdiszitéssel ellátott külföldi gyártmányú áruk kerülnek forgalomba. Utalva hivatali elődömnek 1397. évi május 30-án 23470. sz. a. valamennyi iparhatósághoz intézett körrendeletére felhívom a címet, hogy az első fokú iparhatóságokat utasítsa, hogy akár feljelentés, akár közvetlen tapasztalat utján tudomásukra jut, hogy kereskedők hasonló, vagy más származású hely tekintetében tévedésbe ejtésre alkalmas felirattal, jelzéssel vagy jelvénnyel árucikket hoznak forgalomba velük szemben az 1884. évi XVII. t.-c. 175. pontja alapján a megtorló intézkedéseket azonnal alkalmazzák. Budapest, 1906. junius 15-én, Kossuth s. k. Városi mérnök-választás. A városi tanács f. hó 9-én tartott ülésén tárgyalta a városi mérnöki állás betöltését. A beérkezett 13 pályázat közül Bisothka Gábor nagybecskereki mérnökre, ki a folyammérnöki hivatalnál volt alkalmazva, esett a tanács választása, E választás a felebbezés beadhatására kitűzött 15 nap lejárta után végérvényes. A kiskunhalasi ref. főgimnázium 1906. év jun. 24-én évzáró ünnepét tartja a következő műsorral ; Szózat. Közének. Megnyitó beszéd. Jelentés az ifj. egyesületek működéséről. Felolvassa Kőrössy Albert 8 o. t., a Segitő E. alelnöke. Sass Ede: Beatus ille . . . Szav. Farkas Mihály 7 o. t. Szász Károly: Bujdosók hajója. Sz. Dorsics Ödön 8 o. t. Bujdosók dala. Előadja az ifj. énekkar. Jelentés az ösztön- és segély dijakról. Kuthen-Barina V.: Vén kofa. Sz. Halász Károly 7 o. t. Ábrányi E.; Keresem az Istent. Sz. Rédei István 8 o. t. Egy rózsaszál . . . Előadja az ifj. énekkar. Petőfi S.: Álmodtam szépet gyönyörűt . . . Sz. Bétsch H. 7 о t. Szentjóbi Szabó L.: Az együgyű paraszt. Sz. Brandt Lajos 8 o. t. Jelentés a „Szász Károly“-kör évvégi pályázatairól. Felolvassa Steinmetz Károly 8 o. t., főtitkár. Szavalatok jutalmazása. Záró beszédet mond Machner Mihály 8 o. t., a „Szász Káro!y“-kör alelnöke A kik nagyon szeretik városunkat. Csikós Juliánná jánoshalmi illetőségű egyén már régebben ki- tiltatott városunk területéről, s mivel engedély nélkül ismét visszajött ide, 15 napi elzárásra ítélte я rendőrkapitány. — Ugyancsak visszatért a város területéről kitiltott Bulyovics Mátyás notórius zsebtolvaj is, ő 5 napi elzárásra ítéltetett, s büntetése kitöltése után el- toloncoltatik. A vásártérről ellopott lovak. Szabó Sándor kiskunfélegyházi lakosnak f. hó lö-áu éjjel az orsz. vásár alkalmával a vásártéren kivül lévő kocsijához kötött lovai közül két lovat ismeretlen tettesek elloptak. Bár a káros későn hozta tudomására a rendőrségnek a lopás elkövetését, dacára ennek a rendőrségnek nyomozásra kiküldött ket ügyes lovas rendőre nevezetesen Szanyi Mihály és Kocsi Imre kinyomoztak és elfogták a ló tolvajokat. A lovakat Kolompár Jóska és Kukorica Jancsi hírhedt és közveszedelmes kóbor cigányok lopták el, akiket a már említett lovas rendőrök a dorozsmai határban fogtak el és a lopott lovakkal együtt a renpőrkapitánysághoz kisértek. A lótolvaj cigányok most a rendőrség börtönében vannak fogva. Ah ! a bátor kis kecske mint küzdött teljes erejével. Több mint tizszer, nem hazudok Gringoire, ellökte a farkast úgy, hogy az alig tudott lélegzetet venni. E pillanatnyi fegyverszünetekben harapott a fűből és teljes erejével küzdött újra. így tartott ez egész éjszaka. Időről-időre Seguin ur kecskéje látta, a mint kialszik egy-egy csillag az égen és így szólt magában : — Csak szürkületig ki tudjam huzni . . . A csillagok egyik a másik után kialudtak. Fehérke megkettőztette szarvainak, a farkas pedig fogainak erejét . . . Pirkadt a láthatáron ... A majorban egy rekedt kakas jelezte a reggelt. — Végre! monda a Szegény állat, a ki nem akart többet, csakhogy nappal halljon meg és elterült a földön, szép selymes szőrét elbontotta a vér. Akkor a farkas rávetette magát és megette a kicsiny kecskét. 6. isten veled Gringoire I A történet, a mit most hallottál, nem az én találmányom. Ha valaha eljössz Provenceba, a mi pásztoraink gyakran fognak beszélni Seguin ur kecskéjéről, a ki egész éjjel küzdött a farkassal és azután reggel megette a farkas. jól értsd meg Gringoire ; — És azután reggel megette a farkas. Franciából fordította Nagy József.
