Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1906-11-21 / 47. szám

1906.

5 koronát: Győrit József, özv. Bikády Jánosné, Schaffer Arthur Budapest.

8 koronát: Babó Erzsiké.

2 koronát: id. Ván Balázsnó, Győrit László, Orsay Károlyné, Eajszt László Fülöpszállás, Hirka Béla Budapest, Babó Imre Károly.

1 koronát: Gsehó Lajos, Darányi Mihály Budapest, Beidl János Budapest, Szamossy Tibor Budapest, Szamossy Géza Budapest, Brandt Lajos Budapest, Both János Budapest, Lenhard Antal Budapest, Tes- sényi József Budapest,' Machmer Mihály Budapest, Fröhlich Ferencz Budapest, Horváth Sándor Budapest, Tüchler Szilárd Budapest, Szappanos Gyula Budapest, Szigethy Zsig- mond Budapest, Józsa Antal, Schick Károly, Moór Jakab, Sebők József, Szamossy Antal Kolozsvár.

80 fillért: Székely László So- mogytúr.

60 fillért: Deutsch Mihály Budapest, Gyenizse Antal Budapest, Schaffer Aladár Budapest, Szabados Árpád Budapest.

50 fillért: Práger József, Martinovics Elek Budapest.

40 fillért: Hetzel Frigyes, Schneider Fülöp, N. N., Urbán István, Nagy Imre, Jóba József, N. N., Póka Imre, Pápay István Budapest.

Hirtelen halál. Deutsch Jakab férfi szabó szerdán délután az utczán járás közben rosszul lett és néhány másodpercz alatt meghalt. Halálát szivszélhűdós okozta.

Tánczrrmlatság. A Polgári olvasókör deczember hó 1-én táncz- vigalmat rendez. A mulatság iránt már most is nagy az érdeklődés.

Kaland az átjárónál. Október elején — mint annak idején megírtuk, a mintakert melletti átjárónál parázs verekedést rögtönzött Krammer József és kocsisa azért, mert az összetorlódott kocsik közül Török István kocsija neki ment az ő kocsijának. Verekedés közben valaki Osányi Istvánt hátba szúrta, többen pedig kisebb sérüléseket szenvedtek, Az iigy a napokban nyert befejezést a helybeli kir. já rásbiróság előtt, mely Krammer Józsefet 150 kor. pénzbüntetésre, kocsisát pedig 2 heti fogházra Ítélte.

Regrutabál. A helybeli iparos ifjúság közül besorozott katonák a 48-as körben deczember 2-áu tánczmulatságot rendeznek.

Bírósági hirek. A helybeli kir. járásbíróság Lehőcz István napszámost egy napi elzárásra és 20 korona pénzbüntetésre Ítélte azért, mert feleségét életveszélyesen megfenyegette. — Gyenizse Sándort pedig Bádoczi György bántalmazásáért 2 heti fogházra, 20 korona pénzbüntetésre és a gyógykezelési költségek viselésére ítélte.

Rendőri hirek. Jókocsi Benő 16 éves suhancz a színház előtt rakonczátlankodott, miért 2 napi

Kiskun Halas helyi értesitője.

elzárásra ítélték. — Abrahám Eszter cseléd szolgálati helyének oknélküli elhagyásáért 5 napi elzárásra ítéltetett. — Botrányt okozó részegségért F a j s z i A d á- m о t 10 korona pénzbüntetésre ítélték.

Ingatlanok aűás-vevése.

Kocsis Imre és neje Bor Teréz megvették özv. Komlós Benőné Faddi Teréz lakházát és 195 n. öl telkét 2000 koronáért.

Hatházi Imre és neje Csáki Mária megvették Kardos Pál és neje Bogáromi Terézia lakházát és 117

n. öl telkét 800 koronáért.

Kubina András és neje Makai Vilma megvették Modok Sándor és neje Kovács Anna lakházát és 188 n. öl telkét 2400 koronáért.

Darin Mária megvette Árvái Imréné Csonka B. Juliánná 1862 n. öl szőlőjét 1000 koronáért.

lépessdési mozgalom.

— november 14. november 20. — Születtek:

Csáki Imre és Bafaj Juliannának Erzsébet nevű leányuk. Slezák György és Gazdag Erzsébetnek Dezső nevű fiuk. Dudás Mihály és Balog Juliannának Ferencz nevű fiuk. Bácz Piroskának Imre nevű fia. Kollár Pál és Barna Eszternek Erzsébet nevű leányuk. Varga János és Német Gizellának István nevű fiuk. Sütöri János és Farkas Máriának Erzsébet nevű leányuk. Bozinka Mihály és Szaszkó Zsófiának Erzsébet nevű leányuk. Csatári Antal és Pap Máriának Erzsébet nevű leányuk. Harnóczi Vendel és Király Gy. Jolánnak Dezső, Béla nevű fiuk. Molnár Antal és Szalai Juliannának Eleonóra, Erzsébet nevű leányuk. Komlós Lajos és Bajusz Ilonának halva született fiú gyermekük. Kecskés András és Lakits Katalinnak Géza nevű fiuk. Könyves Mihály és Kovács Eleonórának halva született fiú gyermekük.

Meghaltak .Szabó Mária Etel 20 hónapos korban. Zseni Lajos 68 éves, Hajós József 62 éves, Deutsch Jakab 83 éves, Hajós Mihály 10 éves, Csatári Imre 75 éves, Nagy Tóth Vendel 6 hónapos, Csefregi Judith Terézia 1 hónapos korban.

Kihirdetett jegyesek:

Berki Sándor Horváth Juliannával. Izsáki Sándor Vadász Juliannával. Krammer István Pécska Erzsébet soltvadkerti lakossal. Szili István Horváth Erzsébettel. Keller Ferencz Csáki Éva soltvadkerti lakossal. Gaják Vincze budapesti lakos, Varga Pólyák Francziskával.

Egybekelték:

Pataki Károly Babenyecz Etelkával. Monori János kiskőrösi lakos Kisvárdai Juliánnával. Buda István

november 21.

özvegy Szakái Sándorné Vass Annával. Juhász Vedres Ferencz szanki lakos Papp Terézia Etelkával. Löki Nagy István Nagy Máriával. Hol- lósy Imre János özvegy Markó Istvánná Kristó Juliánná páhii lakossal.

Csarnok.

A „ Magyarok Istene. “

— Irta: Gál Lajos. —

(Folytatás.)

Ebből én azt következtetem, hogy a magyar ősvallás és hit szerint ég több volt egynél, de menny csak egy s a láthatatlan élő vagy teremtő Isten, kinek a Jókai után közölt ima szerint a nap csak látható jelképe, az egek felett a mennyben lakott, ahova jutottak halál után az üdvözöltek is.

Azonban őseink sem magát a mennyben lakozó egy Istent, sem pedig annak látható jelképét a napot semmikép ki nem ábrázolták, faragott képet nem imádtak, s az istenkép megjelölésére a magyar nyelvben még szó sincs, mivel a bálvány szó, mely alatt az Isten kiábrázolását szokás érteni, más nyelvből átültetett idegen szó, mivel nyelvünkben sem gyöke, sem származéka, sem rokona épen úgy nincs, mint nincs a németből átvett istrángnak, s a latinból átalakított iskola v. oskolának.

De ha ősvallásunkban bálvány nem volt, ennek kétségtelenül az volt az oka, hogy kiábrázolható iste- nök vagy isteneik sem voltak, s ha lettek volna, emléküket s neveiket a népnyelv okvetlen megőrizte volna, íme kézzelfogható oka annak, hogy magyar mithologia ma nincs, s azért uincs, mert soha sem volt.

Mivel őseinknek bálványaik s bálványisteneik nem voltak, ennélfogva hiányzott minden ok, mód és alkalom arra, hogy a bálványimádó népek szokása szerint istenüket bármiféle barom, vagy állat leölésével és elégetésével kiengesztelni akarták volna. Hiszen nyelvünkben még olyan szó sincs, melylyel azt a helyet vagy készítményt, melyen az áldozat megöletett, vagy megégettedéit, jelölték volna meg, lévén az oltár (Alrare) szó tagadhatatlanul idegen, a keresztsóg felvétele után meghonosult szó. Épen igy nincs és nem is volt az áldozati állatnak sem magyar neve, s ennek pogány latin nevéből a hostiaból lett a kereszt felvétele után az ostya szó.

Épen igy nincs szavunk azon vallásos szertartás megjelölésére sem, mely szerint az istenségnek állat- ajándékkal szokás volt kedveskedni. A Jókai féle imádságból láttuk, hogy az Isten tisztelete a szó valódi értelmében az Isten áldásában állott s áldozni annyit tett, mint ama ima- szerü istenáldást elmondani; s áldozat, az elmondott áldás, az isteni tisztelet áldomás volt, mely alkalommal a szertartásnak lényeges részét tette a borital, amiut mai napság is