Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1906-02-14 / 7. szám

1906. február 14. Politikai szemle. A vezérlő bizottságnak a királyi válaszra adott üzenete foglalkoz­tatta a héten a politikai közvéle­ményt. Abban mindenki megegyezett, hogy a vezérlő bizottság úgy álla­pitolta meg a koaliczió álláspontját, amint azt a még mindig királyi válaszra váró képviselőim körvo- ualozta. Előnyére Írják a vezérlő bizott­ság határozatának a nyíltságot és határozottságot, mert abból tisztán megállapítható az, hogy mi a nem­zetnek ezidő szerinti kívánsága. Nagyjelentőségű a vezérlő bizott­ság határozata azért is, mert meg­jelölte azt az alkotmányos utat, amelyen kijuthat a király abból a hínárból, amelybe lelkiismeretlen és rossz tanácsadói bele vezették, és pedig kijuthat a királyi méltóság megalázása nélkül úgy, hogy kis jó akarattal egyesülhet a nemzeti fel­fogással, a nélkül, hogy a király kijelentéseiből bármit visszavonni kényszerülne. Ha tehát Becsben igazán vágy­nak a békére, nincs más mód, mint a vezérlő bizottság által kijelölt útra lépni, amelyen haladva király és nemzet egymásra találhatnak. * Bántja a bécsieket, hogy sem a magyar, sem a külföldi pártatlan közvéleményt nem sikerült elbolon- ditaniuk, s nem hitte el Bécsnek senki, hogy a vezérlőbizottság az uj képviselő választásra utalással kény­szer helyzet elé akarta volna állítani a királyt. Hogy ezt az állítást Bécs a ma­gyar nemzet ellen fegyverként akarta használni, azt nagyon hangosan bizonyították maguk a bécsi újságok. De hát a hazugság, a ráfogás nem sikerült, mert másutt gon­dolkozni szoktak és pedig a maguk fejével, s különösen Kossuth Fe- rencz, Apponyi és Andrássy Gyula határozott kijelentései után min­denki tisztán látta Bécs újabb csalafintáságát, amelyet most azzal iparkodnak elütni, hogy újabb béke híreket eresztenek útnak. * A vezérlő bizottság határozatá­nak a katonai követelményekre vonatkozó része szó szerint igy hangzik : „a vezérlő bizottság beleegyezik a halasztásba, mert tiszteletben tart­ja ő felségének nyilvánvaló kételyeit az eddig megnyilvánult nemzeti akaratnak teljessége iránt, és mert maga is helyesebbnek tartja, hogy a nemzetnek alkalom adassák akara­tának olyan nyilvánítására, mely szélesebb alapon és a helyzet teljes ismeretében történik.“ Kiskun-Halas helyi értesítője. Hát ebből merítette a bécsi kor­mány azt a hazugságot, hogy vezérlő bizottság a királyt arra akarta kény­szeríteni, hogy ha az uj választás a koalicziónak ad igazat, akkor az előtt a király rögtön hajolják meg; — pe­dig ezt ebből okos ember ki nem olvashatja. Ha igaz, mint azt a kormány uszály hordozói hirdetik, hogy a nép nem tart az ellenzékkel, hely­teleníti a koaliczió eljárását, akkor nyugodtan megkérdezhetik az uj választás utján a nemzetet a katonai követelményekre vonatkozólag, de mert a tanácsosok tudják, hogy a nép a koaliczió lelkes támogatója, ellenezték a nép döntésének lehe­tőségét, pedig a vezérlő bizottság kész volt e kérdés teltételét elha­lasztani a legszélesebb alapra fek­tetett uj választási törvény életbelép­tetéséig. Hol vannak Kristóffyék az ő népjog általánosítási tervükkel, ha fáznak ettől az úttól. Persze—persze, nehéz az egyenes utón járni azok­nak, akik ahhoz szokva nincsenek ; de éppen azért kell megdönteni a régi rendszert, mert az nem tűrte a világosságot. * Pénteken foglalkoztak az orszá­gos pártok a király és a vezérlő bizottság közötti izenet váltásokkal. A függetlenségi és 48-as párt­ban Kossuth Ferencz és gróf Apponyi Albert tettek részletes előterjesztést, melynek folyamán megállapították, hogy a vezérlő bizottság nagy hivatásához mél­tóan és súlyos kötelességé­hez híven hazafias bölcsességgel teljesítette azt a feladatot, melynek végzésére a nemzet érdekében vál­lalkozott. Mindketten higgadt kitartásra kérték képviselő társaikat, azon meggyőződésüknek adva kifejezést, hogy ha mindenki teljesiti azt, amit tőle a haza ügye kíván, úgy a küzdelem sikere el nem maradhat. A párt elhatározta, hogy egy megállapítandó napon (előre látha­tólag e hó 25-én) a koaliczióhoz tartozó képviselők kerületükben népgyűlésen ismertessék a politikai helyzetet, és buzdítsák a népet higgadt, de törhetetlen kitartásra. Az alkotmány pártban gróf Andrássy Gyula ismertette eljárását s czáfolta meg azt a bécsi hazug­ságot, hogy a vezérlő bizottság az uj választás eredményéhez képest kötelező Ígéretet kért, vagy kívánt volna a királytól arra nézve, hogy a katonai téren a vezényleti nyelv kérdésében vesse alá magát a választás utján megnyilvánuló nem­zeti akaratnak. Ilyen ígéret kivánatát kizárja a magyar ember alkotmányos érzülete. Hogy a jelzett kérdés a vá­lasztók elé terjesztessék, azért ajánltatott fel a királynak, hogy azon aggályát, mely szerint a magyar nemzet ezen ügyben nem foglal el határozott álláspontot — eloszlassa és pedig egyedül a helyes és alkot­mányos utón. A képviselőhöz hangoztatott feloszlatása eflen a szabadelvű párt is akczióba lépett, s hírlik, hogy gróf Tisza István kihallgatást kér a királynál, mert fel akarja világo­sítani, hogy a ház feloszlatása tör­vény és alkotmány ellenes és abból oly zavarok fognak származni, me­lyeknek hatása nemcsak a nemzetre, de a királyra és a dinasztiára is veszedelmes leend. ügy látszik azonban, hogy az absolutizmustól maguk a bécsiek is félnek és hogy a felség környezete maga is kétségesnek tartja, hogy azzal czélt ér. Bizony jó volna, ha fent is elő­vennék a jobbik eszüket, s felvilá­gosítanák a királyt, hogy bókét csakis a nemzet kielégítésével te­remthet. * Lélekemelő volt városunk kép­viselő testületének hétfőn tartott gyűlése, mely aikolommal a nagy számban megjelentek egyértelműen vita és egyetlen szó ellenmondás nélkül hozták meg a nemzeti ellent- állásra vonatkozó határozatokat ; ezek szerint jóváhagyó tudomásul vették a teljhatalmú alkotmányvédő bizottság intézkedését, melyszerint a vármegye részére az államadó 10u/o-ával repartiált 16500 koronát előlegül kiutalványoZtatta, — az önként befizetett de be nem szol­gáltatott államiadók beküldését meg­tagadta ; s egyúttal a bizottság elő­terjesztése folytán egyhangú hatá­rozattal kimondta azt is a képviselő- testület, hogy a beszedett, takarék­pénztári betéten kezelt fogyasztási­adé bérösszeget sem szolgáltatja be. Elismerés illeti a gyűlésen jelen voltakat, akik hazafiságuknan éke­sen szóló bizonyitékát adták a hozott határozatokkal, s újból bebizonyítot­ták azt, hogy át vaunak hatva a nemzeti jogoktól és azok érvényesí­tése érdekében készek magukra vál­lalni a kellemetlenségeket, mert érzik és tudják, hogy ezzel nemcsak a jelen kornak, hanem a jövő nem­zedéknek a javára is üdvös szolgála­tot teljesítenek. Ingatlanok afós-mése. Somoskövi Pál megvette Sóti János és neje Sziverí Mária 4 hold ingatlanát 1320 koronáért. Kis Benő és neje Kovács Zsu­zsámra megvették Gyenizse Benőné

Next

/
Thumbnails
Contents