Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1906-02-07 / 6. szám

1906. február 7. Politikai szemle. A király üzenete folytán meg­indult békeaktió különböző feltevé­sekre és találgatásokra adott alkal­mat, s a vezérlő bizottság még nyilvánosságra nem hozott válaszát egyik részről úgy magyarázták, hogy az feladása a nemzeti küzde­lemnek, a másik részről pedig ugyanazt a választ úgy tüntették fel, mint a nemzet jogainak megvédését. Miután sem a királyi üzenet, sem az arra adott válasz részleteiben akkor még nem volt ismeretes, — szerintünk a bírálat korai volt, mert nélkülözte a biztos alapot, s épen azért, mi egyelőre véleményt nem is mondunk, hanem olvasóink elé állítjuk a képviselőháznak 1905. ápril 13-iki gyűléséből a királyhoz intézett feliratnak, a szövetkezett pártok együttes működésének alap­ját képező programszerű pontjait, azért, hogy ha majd valamikor meg lesz a béke, vagy ha nem sikerülne, de az alkudozások aktái nyilvános­ságra hozatnak, mindenki tisztán lásson, s kiki maga alkothassa meg tárgyilagos véleményét arra nézve, hogy a szövetkezett ellenzék fenntar- totta-e az uralkodóval szemben azt az álláspontot, a melyet mint kép­viselőházi többség a feliratban el­foglalt? Ha igen, — úgy becsü­letes politikát folytatott, — ha nem, — akkor pedig a koalitió bizalomra nem érdemes. * A képviselőház feliratában a nemzeti küzdelmet, s az 1904. no­vember 18-iki parlamenti erőszak folytán az alkotmány védelmére szö­vetkezett pártok együttes működését órdeklőleg a következők foglaltatnak : „Mindnyájan akarják a parla­menti reformot és ennek keretében a választói jog kiterjesztését, a választó kerületeknek a nemzet ér­dekeihez mórt beosztásával, mind­nyájan kívánják a kormány pártat­lan gyakorlása, a tisztviselők jogi helyzete, általában a jogrend és a közszabadság biztosítékainak öreg­bítését ; mindnyájan kívánják a nép széles rétegeinek érdekében fogana­tosítandó adóügyi, közgazdasági és szocziál politikai reformokat.“ „A többséget nyert pártok meg­egyeznek azon törekvésben is, hogy a gazdasági önnállóságot a külön vámterülettel és az önnálló hitel rendszerrel együtt kellő előkészítés és kellő előfeltételek mellett tényleg életbe léptessék.“ „E pártok egyetértenek abban is, hogy a magyar hadseregnek — mely az egész hadsereg kiegészítő részét képezi —- nemzeti jellege nyelvben, és jelvényekben kidom- borittassék.“ „E kívánságban megegyeznek azok is, akik a végezél tekintetében a legmesszebb menő álláspontot, az önálló magyar hadsereget vallják, mert programjuk teljes megvalósí­tásának nélkülözhetetlen előzményét látják a közös egyetértéssel már Kiskun-Halas helyi értesítője. most keresztül vihető rendezésben, és igy ezeket elveik legcsekélyebb részeinek feladása, vagy felfüggesz­tése nélkül támogathatják és támo­gatni kötelesek. Akik pedig a szó­ban lévő rendezést nem sürgették, azon meggyőződésre jutottak, hogy e reformok nélkül a jelenlegi súlyos válság az alkotmányosságnak telje­sen megfelelő módon meg nem oldható, az országgyűlés zavartalan munkára nem számíthat, a hadsereg szükséges igényei ki nem elégít­hetők.“ Bizonyára e programpontok tel­jes fenntartása mellett adta meg a választ a királyi üzenetre a vezérlő bizottság. A választ gróf Andrássy Gyula vitte a királyhoz, aki azt február 2-án vette át, s felkérte gróf And­rássy t, hogy elhatározását várja be Bécsben, hol vasárnap e hó 4-én új­ból fogadta a király. * „0 felsége nem fogadta el a koalitió előterjesztéseit.“ E szavak­kal adta tudtára gróf Andrássy Gyula vasárnapi kihallgatásának eredményét az érdeklődőknek. A további kijelentésekből arra lehet következtetni, hogy a tárgya­lás végleg nem szakadt meg, s a királyi üzenetre lesz alkalma — ha ugyan a történtek után ezt meg­engedhetőnek találja — a vezérlő bizottságnak feleletet terjeszteni a király elé. Hogy a király nem fogadta el az eléje terjesztett javaslatot, az azt mutatja, hogy a vezérlő bizott­ság fentartotta a nemzet jogo­sult kívánságát addig a határig, amelyen túl a nemzet és küzdel­mének megaláztatása nélkül nem mehetett, s ez megnyugvás arra nézve, hogy a nemzeti küzdelem vezetése jó kezekben van, s nem kell attól tartani, hogy az siker nélkül végződjék. * Nagyon jól tudtuk eddig is, hogy Becsben soha sem voltak barátai az igazi alkotmányosságnak, ott csak a látszathoz ragaszkodtak, azt ipar­kodtak megőrizni azért, hogy a világgal elhitessék, miszerint a ha­talmat alkotmányosan gyakorolják és igy ha Magyarországnak bajai vannak, azért nem Bécset, hanem az országgyűlést terheli a felelősség. Meg vagyunk győződve, hogy ha a vezérlő bizottság a közérdek követelményéhez képest közzéteszi a béke tárgyalás iratait, azok be­igazolják azt, hogy igenis Magyar- ország minden bajának forrása Becs, és a hatalomnak a valódi alkotmányosságtól való félelme; és hogy nem a nemzet, hanem az uralkodó környezete volt az, mely oktalan magatartásával eltávolította egymástól a nemzetet és a királyt; s meg vagyunk győződve, hogy a történelem Ítélete azokat a részben idegen tanácsosokat sújtja, akik hiúságukat, tévesztett, magyar­ellenes felfogásukat szuggorálva az uralkodónak, azt oly elhatározásra bírták, amely nemcsak országunk­nak, de — és bizonyára még na­gyobb mértékben — magának a királynak és családjának is hátrá­nyára szolgál. Azt hisszük, hogy a bécsi dön­tés után Magyarországon egy párt alakul, a nemzet jogait és igazait védő párt, mert ezentúl mindenki az elé a kérdés elé állittatik, hogy : „vagy a nemzettel, vagy az ellen.“ Reményijük, hogy kevés lesz azok­nak a száma, akik hitvány előnyök­ért csata sorba állnak a nemzet ellen. — Kitartással a nemzetnek győzni kell, mert igaza van ! * Lapunk zárta előtt közétététtek a békealkudozás okmányai. Utalva a koalíció fentebb képvi­selőházi feliratára ismertetett min­den megjegyzés nélkül közöljük a következőket: I. A király első üzenete. A király felszólította a koalíciót, hogy a kilenczes bizottság által ja­vasolt s a király által elfogadott ka­tonai program alapján kormányt alakítson, — kijelentette azonban ő felsége, hogy a nyelvkérdésben semmi engedményt nem tesz ; saját címerét fogja megállapí­tani, a melyet a közös intézmények viselnének ; — a katonai perrend­tartásban a magyar nyelv megfelelő érvényesülése ellen kifogást nem emel ; a gazdasági kérdésben azt hangsúlyozta, hogy a külfölddel már megkötött szerződéiek és az uj vám­tarifa elfogadását kívánja. II. A vezérlő bizottság határozata. A parlamenti többség szövetke­zett pártjainak vezérlő bizottsága az ő felsége által megjelölt alapot nem tartja olyannak, a melyre állandó sikeres kormányzást és tartós parla­menti békét fektetni lehetséges. Jelesül nem fogadhatja el a katonai kérdés megoldásául azokat, amiket e tekintetben a királyi üze­net tartalmaz. Állandó kormányzat és tartós parlamenti béke, a vezérlő bizottságnak meg nem ingatott meg­győződése szerint csak a koalíció által felállított és a feliratban meg­jelölt egész munkaprogram alapján érhető el. mely mellett magától ért- hetőleg a szövetkezett pártok mind­egyike saját programját teljes egé­szében fentartotta. Yámszövetséget Ausztriával nem kötünk, hanem hajlandóak vagyunk vele a kölcsönös szabad forgalom alapján kereskedelmi szerződést kötni a német szerződés lejáratának idejére. Az autonóm vámtarifát törvény­be iktatjuk, de nem mint osztrák­magyar, hanem mint magyar vám­tarifát. A már megkötött szerződé­sek ratifikációját is önállóan eszkö­zöljük. A valutarendezést és az önálló magyar bank létesítését sürgősen munkába veszsziik.

Next

/
Thumbnails
Contents