Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1906-02-07 / 6. szám
1906. február 7. Politikai szemle. A király üzenete folytán megindult békeaktió különböző feltevésekre és találgatásokra adott alkalmat, s a vezérlő bizottság még nyilvánosságra nem hozott válaszát egyik részről úgy magyarázták, hogy az feladása a nemzeti küzdelemnek, a másik részről pedig ugyanazt a választ úgy tüntették fel, mint a nemzet jogainak megvédését. Miután sem a királyi üzenet, sem az arra adott válasz részleteiben akkor még nem volt ismeretes, — szerintünk a bírálat korai volt, mert nélkülözte a biztos alapot, s épen azért, mi egyelőre véleményt nem is mondunk, hanem olvasóink elé állítjuk a képviselőháznak 1905. ápril 13-iki gyűléséből a királyhoz intézett feliratnak, a szövetkezett pártok együttes működésének alapját képező programszerű pontjait, azért, hogy ha majd valamikor meg lesz a béke, vagy ha nem sikerülne, de az alkudozások aktái nyilvánosságra hozatnak, mindenki tisztán lásson, s kiki maga alkothassa meg tárgyilagos véleményét arra nézve, hogy a szövetkezett ellenzék fenntar- totta-e az uralkodóval szemben azt az álláspontot, a melyet mint képviselőházi többség a feliratban elfoglalt? Ha igen, — úgy becsületes politikát folytatott, — ha nem, — akkor pedig a koalitió bizalomra nem érdemes. * A képviselőház feliratában a nemzeti küzdelmet, s az 1904. november 18-iki parlamenti erőszak folytán az alkotmány védelmére szövetkezett pártok együttes működését órdeklőleg a következők foglaltatnak : „Mindnyájan akarják a parlamenti reformot és ennek keretében a választói jog kiterjesztését, a választó kerületeknek a nemzet érdekeihez mórt beosztásával, mindnyájan kívánják a kormány pártatlan gyakorlása, a tisztviselők jogi helyzete, általában a jogrend és a közszabadság biztosítékainak öregbítését ; mindnyájan kívánják a nép széles rétegeinek érdekében foganatosítandó adóügyi, közgazdasági és szocziál politikai reformokat.“ „A többséget nyert pártok megegyeznek azon törekvésben is, hogy a gazdasági önnállóságot a külön vámterülettel és az önnálló hitel rendszerrel együtt kellő előkészítés és kellő előfeltételek mellett tényleg életbe léptessék.“ „E pártok egyetértenek abban is, hogy a magyar hadseregnek — mely az egész hadsereg kiegészítő részét képezi —- nemzeti jellege nyelvben, és jelvényekben kidom- borittassék.“ „E kívánságban megegyeznek azok is, akik a végezél tekintetében a legmesszebb menő álláspontot, az önálló magyar hadsereget vallják, mert programjuk teljes megvalósításának nélkülözhetetlen előzményét látják a közös egyetértéssel már Kiskun-Halas helyi értesítője. most keresztül vihető rendezésben, és igy ezeket elveik legcsekélyebb részeinek feladása, vagy felfüggesztése nélkül támogathatják és támogatni kötelesek. Akik pedig a szóban lévő rendezést nem sürgették, azon meggyőződésre jutottak, hogy e reformok nélkül a jelenlegi súlyos válság az alkotmányosságnak teljesen megfelelő módon meg nem oldható, az országgyűlés zavartalan munkára nem számíthat, a hadsereg szükséges igényei ki nem elégíthetők.“ Bizonyára e programpontok teljes fenntartása mellett adta meg a választ a királyi üzenetre a vezérlő bizottság. A választ gróf Andrássy Gyula vitte a királyhoz, aki azt február 2-án vette át, s felkérte gróf Andrássy t, hogy elhatározását várja be Bécsben, hol vasárnap e hó 4-én újból fogadta a király. * „0 felsége nem fogadta el a koalitió előterjesztéseit.“ E szavakkal adta tudtára gróf Andrássy Gyula vasárnapi kihallgatásának eredményét az érdeklődőknek. A további kijelentésekből arra lehet következtetni, hogy a tárgyalás végleg nem szakadt meg, s a királyi üzenetre lesz alkalma — ha ugyan a történtek után ezt megengedhetőnek találja — a vezérlő bizottságnak feleletet terjeszteni a király elé. Hogy a király nem fogadta el az eléje terjesztett javaslatot, az azt mutatja, hogy a vezérlő bizottság fentartotta a nemzet jogosult kívánságát addig a határig, amelyen túl a nemzet és küzdelmének megaláztatása nélkül nem mehetett, s ez megnyugvás arra nézve, hogy a nemzeti küzdelem vezetése jó kezekben van, s nem kell attól tartani, hogy az siker nélkül végződjék. * Nagyon jól tudtuk eddig is, hogy Becsben soha sem voltak barátai az igazi alkotmányosságnak, ott csak a látszathoz ragaszkodtak, azt iparkodtak megőrizni azért, hogy a világgal elhitessék, miszerint a hatalmat alkotmányosan gyakorolják és igy ha Magyarországnak bajai vannak, azért nem Bécset, hanem az országgyűlést terheli a felelősség. Meg vagyunk győződve, hogy ha a vezérlő bizottság a közérdek követelményéhez képest közzéteszi a béke tárgyalás iratait, azok beigazolják azt, hogy igenis Magyar- ország minden bajának forrása Becs, és a hatalomnak a valódi alkotmányosságtól való félelme; és hogy nem a nemzet, hanem az uralkodó környezete volt az, mely oktalan magatartásával eltávolította egymástól a nemzetet és a királyt; s meg vagyunk győződve, hogy a történelem Ítélete azokat a részben idegen tanácsosokat sújtja, akik hiúságukat, tévesztett, magyarellenes felfogásukat szuggorálva az uralkodónak, azt oly elhatározásra bírták, amely nemcsak országunknak, de — és bizonyára még nagyobb mértékben — magának a királynak és családjának is hátrányára szolgál. Azt hisszük, hogy a bécsi döntés után Magyarországon egy párt alakul, a nemzet jogait és igazait védő párt, mert ezentúl mindenki az elé a kérdés elé állittatik, hogy : „vagy a nemzettel, vagy az ellen.“ Reményijük, hogy kevés lesz azoknak a száma, akik hitvány előnyökért csata sorba állnak a nemzet ellen. — Kitartással a nemzetnek győzni kell, mert igaza van ! * Lapunk zárta előtt közétététtek a békealkudozás okmányai. Utalva a koalíció fentebb képviselőházi feliratára ismertetett minden megjegyzés nélkül közöljük a következőket: I. A király első üzenete. A király felszólította a koalíciót, hogy a kilenczes bizottság által javasolt s a király által elfogadott katonai program alapján kormányt alakítson, — kijelentette azonban ő felsége, hogy a nyelvkérdésben semmi engedményt nem tesz ; saját címerét fogja megállapítani, a melyet a közös intézmények viselnének ; — a katonai perrendtartásban a magyar nyelv megfelelő érvényesülése ellen kifogást nem emel ; a gazdasági kérdésben azt hangsúlyozta, hogy a külfölddel már megkötött szerződéiek és az uj vámtarifa elfogadását kívánja. II. A vezérlő bizottság határozata. A parlamenti többség szövetkezett pártjainak vezérlő bizottsága az ő felsége által megjelölt alapot nem tartja olyannak, a melyre állandó sikeres kormányzást és tartós parlamenti békét fektetni lehetséges. Jelesül nem fogadhatja el a katonai kérdés megoldásául azokat, amiket e tekintetben a királyi üzenet tartalmaz. Állandó kormányzat és tartós parlamenti béke, a vezérlő bizottságnak meg nem ingatott meggyőződése szerint csak a koalíció által felállított és a feliratban megjelölt egész munkaprogram alapján érhető el. mely mellett magától ért- hetőleg a szövetkezett pártok mindegyike saját programját teljes egészében fentartotta. Yámszövetséget Ausztriával nem kötünk, hanem hajlandóak vagyunk vele a kölcsönös szabad forgalom alapján kereskedelmi szerződést kötni a német szerződés lejáratának idejére. Az autonóm vámtarifát törvénybe iktatjuk, de nem mint osztrákmagyar, hanem mint magyar vámtarifát. A már megkötött szerződések ratifikációját is önállóan eszközöljük. A valutarendezést és az önálló magyar bank létesítését sürgősen munkába veszsziik.
