Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1906-12-19 / 51. szám
i 906 Kiskun-Halas helyi értesítője. deczember 19. Politikai szemle. A képviselőházban a vallás és közoktatási minisztérium költségvetése vette igénybe az egész hetet. Gróf Apponyi Albert közoktatás- ügyi miniszter az elemi iskolai oktatás tárgyában az államosítási irányzat mellett foglalt állást, úgy azonban, hogy a községek, felekezetek és egyesek iskola fenntartási jogát érinteni nem kívánja, s a nem állami iskolákat kész segélyezni azon feltétel alatt, hogy ha ezek a magyar állam egysége és a nemzeti irány mellett magyar szellemben eszközük az oktatást s kijelentette, hogy azokat az iskolákat, melyek a magyar állam elleni irányzatot szolgálják, kérlelhetetlenül meg fogja szüntetni. Gróf Apponyi Albert népnevelési politikáját helyeseljük s miután a szabadelvüpárt 40 évi mulasztásával szemben úgy az állami, mint a felekezeti tanítók fizetósrendezósére komoly és nagy horderejű lépést tett, s mert a felekezetek segélyezéséről költségvetésileg szintén elég nagy összeggel gondoskodik. Meg kell nyugodni Apponyi kijelentéseiben, mely az ígéretekben nem bőkezű ugyan, de komoly és megbízható, s meggyőződésünk az, hogy ha a tanítói fizetések rendezésénél, melyet még végleg eldöntöttnek tekinteni nem lehet, gondoskodik arról, hogy azok, akik már legalább öt év óta működnek jelenlegi javadalmuk mellett, az első korpótlékot 1907-től élvezzék, akkor maguk a tanitók is meg lesznek nyugtatva, s ezen kívül csakis azt a nem eléggé indokolt tervet kell megmásítani, mely szerint a felekezeti tanitók második és harmadik korpótléka a többi 200 korona helyett csakis 100 korona lenne. Általában Apponyi Albert gróf bebizonyította rátermettségét s azt, hogy tárczája iránt meleg szeretettel viseltetik, s ügybuzgalma sok üdvös és jó rendelkezésnek lesz megteremtője. Bizonyos, hogy az átmeneti idő alatt gróf Apponyi Albert a nevelésügynek oly alapot teremt s azt oly irányba tereli, mely a nép közmivelődésének és haladásának biztos zálogát képezi és megnyitja azt az utat, melyen haladva eljuthatunk az igazi magyar és az igazi nemzeti államhoz, mint valósághoz. * Kossuth Ferencz mint a függetlenségi és 48-as párt elnöke bizalmas levélben hívta fel a képviselőket és a pártvezetőket, hogy kerületenként gondoskodjanak a függetlenségi párt szervezéséről. Ez a levél nyilvánosságra hozatván, az alkotmánypárt és a néppáit körében némi elégedetlenséget okozott, mert a koaliczió gyengítését látják benne. Kossuth Ferencz minden befolyást elhárítva kijelentette, hogy mint elnöknek pártja jövőjéről gondoskodni hazafias kötelessége. Melegen üdvözöljük Kossuth Fereuczut ezen ténykedése alkalmából. A szervezkedésre szükség vau s abból, hogy a függetlenségieket erre maga Kossuth hívta fel, kétségtelenné tétetett az, amit sokan kezdtek kétségbe vonni, hogy a függetlenségi párt önállóságát, jellegét és elhatározási szabadságát a jövőre nézve a koaliczió kebelében is fenntartotta s most már láthatja mindenki, hogy az átmeneti idő leteltével a függetlenségi párt érintetlenül fenntartott programmjával megy a választási küzdelembe, aminthogy eunek másként történni nem lehet és nem is szabad, mert amilyen hazafias volt és indokolt a függetlenségi pártnak az az elhatározása, mely szerint koaliczióba lépett az alkotmánypárttal és a néppárttal azért, hogy megszabadítsa az országot a darabont kormány és haszonleső híveitől, ép oly indokolatlan és néven nevezve árulás lenne a néppel szemben, ha az átmeneti teendők bevégzése után nem önállóan, nem a maga fenséges programmjával állna a választó közönség elé. Az ország nyomasztó helyzetében nem tehetett mást a függetlenségi párt, minthogy vállalta az állami ügyek intézésében való részt- vételt és az ezzel járó felelősségei s azt amit elvállalt híven teljesiti. habár sok félreértés és még több félremagyarázásra adott'is alkalmat, de viszont nem tehet mást, mint azt, hogy az átmenet után a maga részére saját programmja alapján kérje a nép bizalmát és ha megnyeri az általános többséget a más pártokkal való szövetkezés nélkül, kell hogy hozzá fogjon pro- grammja kiviteléhez s e czólból csakis a saját kebeléből alakitott kormány működését szabad neki megengedni. Ezt czólozza Kossuth Ferencz levele, ebben a felfogásban üdvözöljük őt annak megírásáért. Városi közgyűlés. A képviselőtestület közgyűlése csütörtökön délelőtt szokatlanul nagy érdeklődés mellett folyt le. A közgyűlés összehívására az adott okot, hogy a kereskedelmi bank megfelebbezte az előző közgyűlés azon határozatát, mely s ze- rint a város köz,- alap,- és gyám- pénztári tőkéit az 1907. évben i felerészben a takarékpénztárnál, felerészben pedig a gazdazági banknál rendelte betétként elhelyeztetui. Az epébe mártott tollal irt felebbe- zésben a kereskedelmi bank érdekeltséggel vádolja meg a városi tanácsot és jóval nagyobb betéti kamatot ajánl fel a közpénzek után az esetre, ha azok a takarékpénztártól és a gazdasági banktól bevonatnak és a kereskedelmi bankban helyeztetnek el. A közgyűlés a tanács indítványára kimondotta, hogy ő a törvény értelmében nem illetékes az előző közgyűlésen hozott és a kereskedelmi bank által sérelmesnek talált határozat megváltoztatására, miután az a felsőbb fórum, a vármegye hatáskörébe tartozik. Silling Ede, mint a kereske- 1 delmi bank elnöke vitát provokált, melyben a tanács nevében Dr. Hof- meiszter Juda tiszti ügyész azzal indokolta meg a takarékpénztár és a gazdasági bank ajánlatba hozatalát, hogy az ezek tulajdonát képező hatszázezer, illetőleg háromszázezer koronát kitévő tartalék alappal szemben a kereskedelmi banknak csak 45 korona volt a tartalék alapja, mely intézet vezetősége egyébként is vétett a város érdekei ellen. Dr. Nagy Mór polgármester részletesen elmondja, hogy a kereskedelmi bank elnöke Silling Ede miként tudta ki tőle azt, hogy a város a Yanyur-fóle házat megakarja közczélia szerezni, s azután kéz alatt, az ő háta mögött, nyerészkedésre számítva, megvette azt Silling Ede a kereskedelmi bank részére ami a várossal szemben kifogás alá eső eljárás. Megjegyzi egyébiránt, hogy a kereskedelmi bank is ugyanannyi betéti kamatot fizetett, mint a másik két intézet, és hogy mindegyiknél egyenlő a folyó számla betéti kamata is. Méltatlan tehát a két iutézet gyanúsítása, mert az, az építkezésre felvett pénznek állandóan készletben kellett lennie, miért is az folyó számlán volt kezelendő. Dr. Farkas Imre sajátságosnak tartja a kereskedelmi bank és elnökének támadását az elöljáróság ellen, mert ugyanaz az elöljáróság javasolta a múlt évben, hogy betétek a kereskedelmi bankban is aránylag helyeztessenek el, s ha akkor nem voltak önzők és elfogultak, ma sem lehet őket ezzel vádolni, hanem az egy óv alatt kellett olyan valaminek történni, ami az elöljáróságot arra indította, hogy a kereskedelmi bankot mellőztesse. A közgyűlés a felebbezést íelter- jesztetni rendelte a megyéhez. E Í í 6 L Községi képviselők választása. A községi képviselő testület választás alá eső tagjai fele részének megbízatása a folyó óv végén lpjár, minek következtében a képviselő testület kiegészítendő. A választás határidejét a vármegyei alispán deczember hó 29-ének délelőtti 9 órájára tűzte ki. A választási elnök Dr. Babó Mihály lesz, az igazoló választmány tagjaiul pedig id. Gál Lajos és Szalai László városi képviselők neveztettek ki. A nőegylet bálja várakozáson felül sikerült. A műsor minden egyes száma megnyerte a közönség osztatlan tetszését. A tombola értékes nyereinónytárgyaival egyrészt jó kedvre hangolta a szerencsés nyerőket, másrészt tekintélyes összeggel
