Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1906-12-19 / 51. szám

i 906 Kiskun-Halas helyi értesítője. deczember 19. Politikai szemle. A képviselőházban a vallás és közoktatási minisztérium költségve­tése vette igénybe az egész hetet. Gróf Apponyi Albert közoktatás- ügyi miniszter az elemi iskolai ok­tatás tárgyában az államosítási irányzat mellett foglalt állást, úgy azonban, hogy a községek, felekeze­tek és egyesek iskola fenntartási jo­gát érinteni nem kívánja, s a nem állami iskolákat kész segélyezni azon feltétel alatt, hogy ha ezek a magyar állam egysége és a nemzeti irány mellett magyar szellemben eszközük az oktatást s kijelentette, hogy azokat az iskolákat, melyek a magyar állam elleni irányzatot szol­gálják, kérlelhetetlenül meg fogja szüntetni. Gróf Apponyi Albert népneve­lési politikáját helyeseljük s miután a szabadelvüpárt 40 évi mulasztásá­val szemben úgy az állami, mint a felekezeti tanítók fizetósrendezósére komoly és nagy horderejű lépést tett, s mert a felekezetek segélyezé­séről költségvetésileg szintén elég nagy összeggel gondoskodik. Meg kell nyugodni Apponyi kijelentései­ben, mely az ígéretekben nem bőkezű ugyan, de komoly és megbízható, s meggyőződésünk az, hogy ha a tanítói fizetések rendezésénél, melyet még végleg eldöntöttnek tekinteni nem lehet, gondoskodik arról, hogy azok, akik már legalább öt év óta működnek jelenlegi javadalmuk mel­lett, az első korpótlékot 1907-től él­vezzék, akkor maguk a tanitók is meg lesznek nyugtatva, s ezen kívül csakis azt a nem eléggé indokolt tervet kell megmásítani, mely sze­rint a felekezeti tanitók második és harmadik korpótléka a többi 200 korona helyett csakis 100 korona lenne. Általában Apponyi Albert gróf bebizonyította rátermettségét s azt, hogy tárczája iránt meleg szeretettel viseltetik, s ügybuzgalma sok üdvös és jó rendelkezésnek lesz megterem­tője. Bizonyos, hogy az átmeneti idő alatt gróf Apponyi Albert a nevelésügynek oly alapot teremt s azt oly irányba tereli, mely a nép közmivelődésének és haladá­sának biztos zálogát képezi és meg­nyitja azt az utat, melyen haladva eljuthatunk az igazi magyar és az igazi nemzeti államhoz, mint való­sághoz. * Kossuth Ferencz mint a függet­lenségi és 48-as párt elnöke bizal­mas levélben hívta fel a képviselő­ket és a pártvezetőket, hogy kerüle­tenként gondoskodjanak a függet­lenségi párt szervezéséről. Ez a levél nyilvánosságra hozat­ván, az alkotmánypárt és a néppáit körében némi elégedetlenséget oko­zott, mert a koaliczió gyengítését látják benne. Kossuth Ferencz minden befo­lyást elhárítva kijelentette, hogy mint elnöknek pártja jövőjéről gon­doskodni hazafias kötelessége. Melegen üdvözöljük Kossuth Fereuczut ezen ténykedése alkalmá­ból. A szervezkedésre szükség vau s abból, hogy a függetlenségieket erre maga Kossuth hívta fel, kétségte­lenné tétetett az, amit sokan kezd­tek kétségbe vonni, hogy a függet­lenségi párt önállóságát, jellegét és elhatározási szabadságát a jövőre nézve a koaliczió kebelében is fenn­tartotta s most már láthatja min­denki, hogy az átmeneti idő letelté­vel a függetlenségi párt érintetlenül fenntartott programmjával megy a választási küzdelembe, aminthogy eunek másként történni nem lehet és nem is szabad, mert amilyen hazafias volt és indokolt a függet­lenségi pártnak az az elhatározása, mely szerint koaliczióba lépett az alkotmánypárttal és a néppárttal azért, hogy megszabadítsa az or­szágot a darabont kormány és haszonleső híveitől, ép oly indo­kolatlan és néven nevezve áru­lás lenne a néppel szemben, ha az átmeneti teendők bevégzése után nem önállóan, nem a maga fenséges programmjával állna a választó kö­zönség elé. Az ország nyomasztó helyzeté­ben nem tehetett mást a független­ségi párt, minthogy vállalta az ál­lami ügyek intézésében való részt- vételt és az ezzel járó felelősségei s azt amit elvállalt híven teljesiti. ha­bár sok félreértés és még több félre­magyarázásra adott'is alkalmat, de viszont nem tehet mást, mint azt, hogy az átmenet után a maga ré­szére saját programmja alapján kérje a nép bizalmát és ha meg­nyeri az általános többséget a más pártokkal való szövetkezés nélkül, kell hogy hozzá fogjon pro- grammja kiviteléhez s e czólból csakis a saját kebeléből alakitott kormány működését szabad neki megengedni. Ezt czólozza Kossuth Ferencz levele, ebben a felfogásban üdvö­zöljük őt annak megírásáért. Városi közgyűlés. A képviselőtestület közgyűlése csütörtökön délelőtt szokatlanul nagy érdeklődés mellett folyt le. A közgyűlés összehívására az adott okot, hogy a kereskedelmi bank megfelebbezte az előző köz­gyűlés azon határozatát, mely s ze- rint a város köz,- alap,- és gyám- pénztári tőkéit az 1907. évben i felerészben a takarékpénztárnál, felerészben pedig a gazdazági bank­nál rendelte betétként elhelyeztetui. Az epébe mártott tollal irt felebbe- zésben a kereskedelmi bank érde­keltséggel vádolja meg a városi ta­nácsot és jóval nagyobb betéti ka­matot ajánl fel a közpénzek után az esetre, ha azok a takarékpénztártól és a gazdasági banktól bevonatnak és a kereskedelmi bankban helyez­tetnek el. A közgyűlés a tanács indít­ványára kimondotta, hogy ő a törvény értelmében nem illetékes az előző közgyűlésen hozott és a kereskedelmi bank által sérelmes­nek talált határozat megváltoztatá­sára, miután az a felsőbb fórum, a vármegye hatáskörébe tartozik. Silling Ede, mint a kereske- 1 delmi bank elnöke vitát provokált, melyben a tanács nevében Dr. Hof- meiszter Juda tiszti ügyész azzal indokolta meg a takarékpénztár és a gazdasági bank ajánlatba hoza­talát, hogy az ezek tulajdonát képező hatszázezer, illetőleg háromszázezer koronát kitévő tartalék alappal szem­ben a kereskedelmi banknak csak 45 korona volt a tartalék alapja, mely intézet vezetősége egyébként is vétett a város érdekei ellen. Dr. Nagy Mór polgármester részletesen elmondja, hogy a keres­kedelmi bank elnöke Silling Ede miként tudta ki tőle azt, hogy a város a Yanyur-fóle házat megakarja közczélia szerezni, s azután kéz alatt, az ő háta mögött, nyerészke­désre számítva, megvette azt Silling Ede a kereskedelmi bank részére ami a várossal szemben kifogás alá eső eljárás. Megjegyzi egyébiránt, hogy a kereskedelmi bank is ugyan­annyi betéti kamatot fizetett, mint a másik két intézet, és hogy mind­egyiknél egyenlő a folyó számla be­téti kamata is. Méltatlan tehát a két iutézet gyanúsítása, mert az, az épít­kezésre felvett pénznek állandóan készletben kellett lennie, miért is az folyó számlán volt kezelendő. Dr. Farkas Imre sajátságosnak tartja a kereskedelmi bank és elnö­kének támadását az elöljáróság ellen, mert ugyanaz az elöljáróság java­solta a múlt évben, hogy betétek a kereskedelmi bankban is aránylag helyeztessenek el, s ha akkor nem voltak önzők és elfogultak, ma sem lehet őket ezzel vádolni, hanem az egy óv alatt kellett olyan valami­nek történni, ami az elöljáróságot arra indította, hogy a kereskedelmi bankot mellőztesse. A közgyűlés a felebbezést íelter- jesztetni rendelte a megyéhez. E Í í 6 L Községi képviselők válasz­tása. A községi képviselő testület választás alá eső tagjai fele részének megbízatása a folyó óv végén lpjár, minek következtében a képviselő testület kiegészítendő. A választás határidejét a vármegyei alispán deczember hó 29-ének délelőtti 9 órájára tűzte ki. A választási elnök Dr. Babó Mihály lesz, az igazoló választmány tagjaiul pe­dig id. Gál Lajos és Szalai László városi képviselők neveztettek ki. A nőegylet bálja várakozáson felül sikerült. A műsor minden egyes száma megnyerte a közönség osztatlan tetszését. A tombola érté­kes nyereinónytárgyaival egyrészt jó kedvre hangolta a szerencsés nye­rőket, másrészt tekintélyes összeggel

Next

/
Thumbnails
Contents