Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-29 / 35. szám
1906. Közgazdaság. A gabona kezdése a cséplés után. Ismerjük a kereskedőknek azt a szokását, hogy első dolguk a gabonába mélyen beledugni a kezét. Ezt nemcsak azért teszi, hogy lássa milyen a gabona belseje, megegye- zik-e tükre, vagyis felülete béltartalmával, hanem annak megtudá- sára is, vájjon a gabona elég száraz e, mert a gabona értéke első sorban acélosságától függ. Sokan azt hiszik, hogy ha a behordás, cséplés száraz időben esett meg, akkor a gabonára semmi gond sincs. Tévednek, akik így gondolkodnak és a gabonát halomban, vagy éppen zsákokban nyugodtan hagyják, mert szárazon került be. Az ilyen gabonának is szüksége van időnkinti forgatásra, szellőztetésre és annál inkább, ha a betakarítási munka allatt az időjárás esős volt. Legveszedelmesebb a kicsópelt gabonát zsákokban hevertetni, hacsak néhány napig is; nem egészen száraz gabonát pedig egy uapig sem tanácsos zsákba bagyni. A gabona eleinte még nagy halmokban, garmadákban se álljon ; ha pedig ezt nem kerülhetjük ki, akkor, ha biztosak is vagyunk teljes szárazságáról, márcziusig havon- kint egyszer, vagy még jobb, ha kétszer lapátoljuk és pedig úgy, hogy lehetőleg minden szem érintkezhessek a jó levegővel, miért is nem szabad a garmadákat egyik helyről a másikra átturni, áttolni, hanem lapátonkint fel kell vettetni. S ezt a munkát csak száraz időben végezhetjük, mert esős nedves napokon végzett forgatással nedvesebbé tesszük a gabonát, tehát kárt teszünk vele. Márczius és április hónapokban, a csirázás idejében, miután akkor a tömegben összerakott gabona némileg kimelegszik, jó minden tiz napban a forgatást megejteni. A lapátolás mellett ne feledkezzünk meg a magtár szellőztetésről. Száraz szép nappalokon ne csak az ablakait nyissuk ki, hanem ha szemünk előtt van, még az ajtaja is tárva legyen. Budapesti gabonaárak aug. 28. Búza 18 k. 80 f. — 14 k. 55 f. — Rozs 11 k. 60 f. — 11 k. 80 f. — Árpa 11 k. 70 f. — 12 k. 35 f. Az árak 100 kilogrammonként értendők. Kiskun-Iiaktó helyi ertesitóje. Csarnok. A régiek iskolája. Most hogy a gyermekeket az iskolába fogják, elmondjuk, hogyan történt nem is oly rég az iskolába való toborzás. Mert nem volt mindég meg az az okos törvény, hogy minden gyereknek iskolába kell járni, 1868 előtt az járt iskolába, aki akart. De sok ember is nőtt úgy fel mint a fű. Régebben Gergely napján volt az iskolai óv kezdete. A mester néhány nagyobb lurkót zászlóval, meg dobbal kiküldött toborozni, akik minden házba betérve igy énekelték el Szent Gergely doktor énekét: Szent Gergely doktornak, hires tanítónak az ő napján, Régi szokás szerint menjünk Isten szerént . oskolába, Szüléknek örömek, mint drága szép gyöngyök, ti gyermekek, Isten int titeket, mint jó szülőtöket, — felküldjétek. * Hogyha nem adhattok eznttal deákot házatokból, Papirosra, tentára adjatok minekünk, javatokból. Ez a régi ének is aztán feledésbe ment; majd az járta : Fiúk, lányok jertek menjünk iskolába, Eleget kandikáltnnk a kásás fazékba, Jó tanítónk vagyon, szereti a játszást, Megengedi nyárban a jégen csúszkálást. A kis tábor házról házra növekedett, a vezetők után úgy baktattak tarisznyásan utczáról-utczára, mig összegyűlve, befordultak az iskola udvarára. Az udvarban nem fogták midjárt számadásra, betűvetésre a gyereket. Egy-két hétig játszadozással telt el az idő, majd meg reggeliztek, uzsonnáztak, amit a tarisznyából kotorásztak ki. Innen van, hogy a kis iskolás fiuk ma is el-eldugnak egy darab kenyeret, vagy sok helyet tökmagot is a tarisznyába. Mindszenttől Szeutgyörgyig, naponta más-más gyermek vitt föl egy-egy darab hasáb fát az iskola fűtésére, mely szokás ma is sok helyen fennáll. Csodálatos, hogy csak a fiuk írtak, a leányok nem. Ez is, mint sok más, ma már megváltozott. Práger Ferenc* felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos Hirdetések. Szűcs Imre a felső rekettyéi ut mellett levő 2 hold szőlőjét és veteményesét lakházzal örök áron eladja. Értekezhetni vele a helyszínén. augusztus 29. ifj. Bartek Lajos tanár Posta- utcza 647 sz. lakóházát, örök áron eladja. Értekezhetni Árvái Lajos fűszer-kereskedő megbízottal. Gyenizse Benő Csonka Mi- hály-fóle 3 hold szőlős-birtokát örök áron eladja. Értekezhetni vele a helyszínén. özv. Bibó Józsefné V. kér 1501 sz. lakóházánál egy kis lakás Dömötörtől kezdve bérbe kiadó. Értekezhetni vele fenti lakásán. Kohn Sebestyén tudatja, hogy vaske reskedésót a Bikádi-fóle házba (Kussuth utcza) helyezte át, hol vastárgyakat, gazdasági és varrógépeket, vasalásokat és zománczozot edényeket rendkívüli olcsó árban elád. Egv jó karban levő kerékpár eladó. Bővebbet Thorma Béla IV. oszt. tanulónál a téglagyárban. Tóth Ferencz a Dobó-féle telepen levő lakóházát 4 házhelylyel örök áron eladja. Értekezhetni vele az I. sz. őrháznál. Dobó Menyhért dr. a Sóstón felüli tanyáján több rendbeli angol sertést ád el. Értekezhetni a helyszínén. Zaun M Márk okleveles táncztanitó értesíti a közönséget, hogy táuctanitási tanfolyamát szebtember hó 2-án megnyitja a polgári olvasókör nagytermében. Jelentkezhetni előre a polg. olvasókörben. Farkas László a mélykúti utón alul levő 33 kapa szőlőjét örök áron eladja. Értekezhetni vele IV. kér. lakásán. Kohn Sebestyén vaskereskedő tudatja, hogy állandó nagy raktárt tart mindenféle varrógépből házi és ipari ezélokra, valamint mindenféle gazdasági gépet kedvező fizetési feltételek mellett olcsón elád. — Régi gépet cserébe vesz be. Az iskolai idény közeledtével a tanuló ifjúságnak szükséges író és rajzszerel nagy választékban kaphatók Práter ferencz könyv és papír kereskedésében. Halas, 1906. Nyomatott, Práeer Ferencz könyvnyomdájában
