Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1906-08-29 / 35. szám

1906. Politikai szemle. Nevezetes esemény a közigaz­gatási bíróságnak az alkotmány- ellenes kormány főispánjai által ki­nevezett megyei tisztviselőkre vonat­kozó döntése, amelyben ítéletileg ki mondta, hogy jogszerű a belügy­miniszter azon rendelkezése, mely- szerint a Kristóffy főispánok által kinevezett tisztviselőket az állásokból kiléptette, mégis inkább méltá­nyossági, mint jogi alapon az ekként állásukat vesztett tiszsvise- lőknek nyugdíj — illetőleg vég­kielégítéshez való igényét megálla­pította. Kétségtelen, hogy ellenmondás van az Ítéletben, melynek hibája az, hogy nem tartalmaz kijelentést arról, miszerint a Fehérváry-minisz- terium alkotmányellenes és törvény­telen volt. A közigazgatási biróság ítéleté­nek hiánya, s az abban foglalt azon ellentmondás, melyszerint a Kris- tóffy-féle megyei tisztviselők elmoz­dítása jogszerű s mégis nyugdíj- igényben részesítettnek — a tör­vény fogyatkozásaiban találja ma­gyarázatát, éppen azért első felada­tát kell, hogy képezze az ország- gyűlésnek az alkotmány védő tör­vényeknek meghozatala, ezt követeli a jövő nagy érdeke. * A munkásoknak betegség és balesetre való biztosítása tárgyában készített törvényjavaslatot Kossuth Ferenez kereskedelmi miniszter ki­merítő indokolással kisérve vélemény nyilvánítás végett megküldte a ke­reskedelmi kamaráknak, továbbá a munkaadók és a munkások egyesü­letének. Kossuth Ferenez ezt a törvény- javaslatot szeptember elején szak- tanácskozmány elé viszi, s azt már az október 10-ón megnyíló országgyűlés elé terjeszti, mert közérdekből arra törekszik, hogy az mielőbb törvény legyen. A javaslat egybekapcsolja a be­tegség és a balesetre való biztosítást s ezt kötelezővé teszi, a fizetendő járulékot azonban fele részben a munkaadókra hárítja. Mi örömmel üdvözöljük a javas­latot, melynek egyebeken kívül ér­deme az is, kogy kiterjeszti a bizto­sításra kötelezettek körét az ipar- törvény alá ugyan nem eső, de vál­lalkozásszerű foglalkozásnál lévő alkalmazottakra is. Méltán emeltetett panasz hang ezideig az iránt, hogy a munkások baleset és betegség esetén sem maguk, sem családjukra nézve biz­tonságban nincsenek. A törvény­javaslat e hiányon alaposan segít s örülünk azon, hogy a szoczialis (nem szoczialista hanem társadalmi) szempontból annyira fontos törvény­Kiskun Halad helyi értesítője. javaslatot éppen Kossuth Ferenez, az a kereskedelmi miniszter terjeszti elő, aki a függetlenségi és 48-as pártnak most is elnöke, mert ebből még ellenségei is beláthatják, hogy úgy Kossuth Ferenez a hatalom birtokában, — mint a függetlenségi párt, a koalicziuban szemelőtt tartja azt, amit Ígért mint kissebbsóg, t. i. a nép javára való munkálkodást, s éppen ezért nyugodtak lehetünk arra nézve, hogy a függetlenségi párt programjának egyetlen pontját sem fogja feláldozni. Azért küzd, azért dolgozik, hogy az előfeltétele­ket a közhatalom részére biztosítsa arra az esetre, ha megszűnik az átmenet s igy a függetlenségi párt mint pártoktól teljesen külön álló többség egyedül vihesse az ország kormányzását. íji Sok szó esett a múlt héten több horvátországi képviselő-testületnek azon határozatáról, melyben állást foglalva a horvát tartománygyűlés többségével szemben azt vitatja, hogy Fume Horvátországhoz tartozi k. A napokban felelt erre a horvát újságok egyik legelterjedtebbike, s azt adja felvilágitásul, hogy annak a néhány képviselő-testületnek állás- foglalása csupán azért sugalmazta­tok hogy megrontassók a magyarok és horvátok közötti barátságos vi­szony, s annak állandósítása lehetet­lenné tétessék. Mi elhiszszük, hogy a képviselő- testületeket ugratják, azonban csak az esetben tartjuk őszintének a horvátok barátkozását, ha a hor­vát országgyűlés maga határo­zatiig kimondja, hogy Fiume és kerülete mint magyar tengerpart Magyarországé, ahhoz a külön álló társ Horvátországnak joga nincs, és csak annyiban tekinti magáénak is, amennyiben Horvátország része Magyarországnak, s igy mint ilyen részese Fiume és kerületének is. Ali sokra becsüljük Horvátor- országnak és népének barátságát, azonban ennek ára fejében Fiúmét és kerületét átengedhetőnek nem tartjuk, ez ellen tiltakozik úgy az államjogi, mint a történelmi és gazdasági tekintet. * Surányi Károly tanár, a Maró Gergely-féle gyalázatos kalandárium szerzőjének sehol sincs maradása, nem tűrik meg tanár társai, nem fogadja be a közönség. Most újabban Bártfára helyezte át a miniszter, a tanár-testület azon­ban kimondta, hogy vele nem szol­gál, inkább helyezzék át az egész tanári-kart. Mikor az igazgató ezt közölte Surányi Maróval, azt mondta, hogy ha nem akad iskola, ahol befogad­ják — beáll hordárnak, a sapkájára kiírja, hogy: „főgimnáziumi tanár,“ augusztus 29. mit az igazgató gúnyosan azzal egészített ki, hogy : „és naptár csináló.“ Méltán bűnhődik Maró Surányi, mert a ki a nép lelkét oly ravasz és gyalázatos módon akarta megron­tani, mint azt Surányi cselekedte, — rá szolgált a megvetésre, annak sehol szállást, élelmet magyar em­ber nem adhat, azt a hordárok tisz­tes társasága sem fogadhatja maga közó, mert az árulókat mindenki megveti. * A kópviselőház V-ik bíráló bi­zottsága Dr. Babó Mihály képviselő elnöklete alatt a jövő héten fogja tárgyalni a Bredecsiáu Korjoláu vá­lasztása ellen beadott panaszt, mely iránt nagy érdeklődés mutatkozik. * A nemzetiségi képviselők mosa­kodnak. Párt alakulásuk alkalmából azt iparkodnak elhitetni, hogy ők a magyar állam eszme ellen állást nem foglalnak, csak nem akarják magukat védtelenül hagyni. Ez a kijelentés nem őszinte, nem igaz, erre rá czáfol a nemzeti ségi képviselőknek az a magatar­tása és megnyilatkozása, aminek tauui voltunk az utóbbi országgyű­lés folyama alatt. Most azért pen­getnek a nemzetiségiek más húro­kat, mert rá jöttek, hogy nagyhangú fenyegetéseiktől a magyar nemzet nem ijed meg, s attól tartanak, hogy a veszedelemtől az állam egy császár metszéssel meg fogja ma­gát menteni. Hírek. Iskola beiratások A hely­beli főgimnáziumban a beiratások szeptember hó 4. 5. és 6-án, a polgári leány iskolában, községi elemi, és a felekezeti elemi isko­láknál szeptember hó 3-án és az ezt követő napokon fognak megtartatni. Baleset. A zimonyi vonal halas-gőböljárási vonalszakaszán ha­lálos kimenetelű baleset érte Horváth János 32 éves vasúti fékezőt, ki folyó hó 25-én közvetlenül a délutáni sze­mélyvonat után közlekedő rendkivíili vonat fékjén ülvén, a tikkasztó hő­ségtől elszédült és oly szerencsétle­nül esett le a sínekre, hogy szörnyet halt A balesetet egy arra haladó pásztorember vette először észre, kinek jelentésére Horváth hulláját beszállították a helybeli hullaházba, honnan másnap délután temették el. Horváth János halálát özvegye és három kis gyermeke siratja. Verekedő férj. Rossz han­gulata volt Szarvas Andrásnak, ki ettől úgy akart megszabadulni, hogy alaposan helyben hagyta élete párját. A menyecske azonban uem tűrte el a szokatlan nyájaskodást és féljelen­

Next

/
Thumbnails
Contents