Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-29 / 35. szám
1906. Politikai szemle. Nevezetes esemény a közigazgatási bíróságnak az alkotmány- ellenes kormány főispánjai által kinevezett megyei tisztviselőkre vonatkozó döntése, amelyben ítéletileg ki mondta, hogy jogszerű a belügyminiszter azon rendelkezése, mely- szerint a Kristóffy főispánok által kinevezett tisztviselőket az állásokból kiléptette, mégis inkább méltányossági, mint jogi alapon az ekként állásukat vesztett tiszsvise- lőknek nyugdíj — illetőleg végkielégítéshez való igényét megállapította. Kétségtelen, hogy ellenmondás van az Ítéletben, melynek hibája az, hogy nem tartalmaz kijelentést arról, miszerint a Fehérváry-minisz- terium alkotmányellenes és törvénytelen volt. A közigazgatási biróság ítéletének hiánya, s az abban foglalt azon ellentmondás, melyszerint a Kris- tóffy-féle megyei tisztviselők elmozdítása jogszerű s mégis nyugdíj- igényben részesítettnek — a törvény fogyatkozásaiban találja magyarázatát, éppen azért első feladatát kell, hogy képezze az ország- gyűlésnek az alkotmány védő törvényeknek meghozatala, ezt követeli a jövő nagy érdeke. * A munkásoknak betegség és balesetre való biztosítása tárgyában készített törvényjavaslatot Kossuth Ferenez kereskedelmi miniszter kimerítő indokolással kisérve vélemény nyilvánítás végett megküldte a kereskedelmi kamaráknak, továbbá a munkaadók és a munkások egyesületének. Kossuth Ferenez ezt a törvény- javaslatot szeptember elején szak- tanácskozmány elé viszi, s azt már az október 10-ón megnyíló országgyűlés elé terjeszti, mert közérdekből arra törekszik, hogy az mielőbb törvény legyen. A javaslat egybekapcsolja a betegség és a balesetre való biztosítást s ezt kötelezővé teszi, a fizetendő járulékot azonban fele részben a munkaadókra hárítja. Mi örömmel üdvözöljük a javaslatot, melynek egyebeken kívül érdeme az is, kogy kiterjeszti a biztosításra kötelezettek körét az ipar- törvény alá ugyan nem eső, de vállalkozásszerű foglalkozásnál lévő alkalmazottakra is. Méltán emeltetett panasz hang ezideig az iránt, hogy a munkások baleset és betegség esetén sem maguk, sem családjukra nézve biztonságban nincsenek. A törvényjavaslat e hiányon alaposan segít s örülünk azon, hogy a szoczialis (nem szoczialista hanem társadalmi) szempontból annyira fontos törvényKiskun Halad helyi értesítője. javaslatot éppen Kossuth Ferenez, az a kereskedelmi miniszter terjeszti elő, aki a függetlenségi és 48-as pártnak most is elnöke, mert ebből még ellenségei is beláthatják, hogy úgy Kossuth Ferenez a hatalom birtokában, — mint a függetlenségi párt, a koalicziuban szemelőtt tartja azt, amit Ígért mint kissebbsóg, t. i. a nép javára való munkálkodást, s éppen ezért nyugodtak lehetünk arra nézve, hogy a függetlenségi párt programjának egyetlen pontját sem fogja feláldozni. Azért küzd, azért dolgozik, hogy az előfeltételeket a közhatalom részére biztosítsa arra az esetre, ha megszűnik az átmenet s igy a függetlenségi párt mint pártoktól teljesen külön álló többség egyedül vihesse az ország kormányzását. íji Sok szó esett a múlt héten több horvátországi képviselő-testületnek azon határozatáról, melyben állást foglalva a horvát tartománygyűlés többségével szemben azt vitatja, hogy Fume Horvátországhoz tartozi k. A napokban felelt erre a horvát újságok egyik legelterjedtebbike, s azt adja felvilágitásul, hogy annak a néhány képviselő-testületnek állás- foglalása csupán azért sugalmaztatok hogy megrontassók a magyarok és horvátok közötti barátságos viszony, s annak állandósítása lehetetlenné tétessék. Mi elhiszszük, hogy a képviselő- testületeket ugratják, azonban csak az esetben tartjuk őszintének a horvátok barátkozását, ha a horvát országgyűlés maga határozatiig kimondja, hogy Fiume és kerülete mint magyar tengerpart Magyarországé, ahhoz a külön álló társ Horvátországnak joga nincs, és csak annyiban tekinti magáénak is, amennyiben Horvátország része Magyarországnak, s igy mint ilyen részese Fiume és kerületének is. Ali sokra becsüljük Horvátor- országnak és népének barátságát, azonban ennek ára fejében Fiúmét és kerületét átengedhetőnek nem tartjuk, ez ellen tiltakozik úgy az államjogi, mint a történelmi és gazdasági tekintet. * Surányi Károly tanár, a Maró Gergely-féle gyalázatos kalandárium szerzőjének sehol sincs maradása, nem tűrik meg tanár társai, nem fogadja be a közönség. Most újabban Bártfára helyezte át a miniszter, a tanár-testület azonban kimondta, hogy vele nem szolgál, inkább helyezzék át az egész tanári-kart. Mikor az igazgató ezt közölte Surányi Maróval, azt mondta, hogy ha nem akad iskola, ahol befogadják — beáll hordárnak, a sapkájára kiírja, hogy: „főgimnáziumi tanár,“ augusztus 29. mit az igazgató gúnyosan azzal egészített ki, hogy : „és naptár csináló.“ Méltán bűnhődik Maró Surányi, mert a ki a nép lelkét oly ravasz és gyalázatos módon akarta megrontani, mint azt Surányi cselekedte, — rá szolgált a megvetésre, annak sehol szállást, élelmet magyar ember nem adhat, azt a hordárok tisztes társasága sem fogadhatja maga közó, mert az árulókat mindenki megveti. * A kópviselőház V-ik bíráló bizottsága Dr. Babó Mihály képviselő elnöklete alatt a jövő héten fogja tárgyalni a Bredecsiáu Korjoláu választása ellen beadott panaszt, mely iránt nagy érdeklődés mutatkozik. * A nemzetiségi képviselők mosakodnak. Párt alakulásuk alkalmából azt iparkodnak elhitetni, hogy ők a magyar állam eszme ellen állást nem foglalnak, csak nem akarják magukat védtelenül hagyni. Ez a kijelentés nem őszinte, nem igaz, erre rá czáfol a nemzeti ségi képviselőknek az a magatartása és megnyilatkozása, aminek tauui voltunk az utóbbi országgyűlés folyama alatt. Most azért pengetnek a nemzetiségiek más húrokat, mert rá jöttek, hogy nagyhangú fenyegetéseiktől a magyar nemzet nem ijed meg, s attól tartanak, hogy a veszedelemtől az állam egy császár metszéssel meg fogja magát menteni. Hírek. Iskola beiratások A helybeli főgimnáziumban a beiratások szeptember hó 4. 5. és 6-án, a polgári leány iskolában, községi elemi, és a felekezeti elemi iskoláknál szeptember hó 3-án és az ezt követő napokon fognak megtartatni. Baleset. A zimonyi vonal halas-gőböljárási vonalszakaszán halálos kimenetelű baleset érte Horváth János 32 éves vasúti fékezőt, ki folyó hó 25-én közvetlenül a délutáni személyvonat után közlekedő rendkivíili vonat fékjén ülvén, a tikkasztó hőségtől elszédült és oly szerencsétlenül esett le a sínekre, hogy szörnyet halt A balesetet egy arra haladó pásztorember vette először észre, kinek jelentésére Horváth hulláját beszállították a helybeli hullaházba, honnan másnap délután temették el. Horváth János halálát özvegye és három kis gyermeke siratja. Verekedő férj. Rossz hangulata volt Szarvas Andrásnak, ki ettől úgy akart megszabadulni, hogy alaposan helyben hagyta élete párját. A menyecske azonban uem tűrte el a szokatlan nyájaskodást és féljelen
