Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-01 / 31. szám
1906. Kiskun-Halas hely; értesítője. augusztus 1. Politikai szemle. A politikai világot az elmúlt héten Kossuth Perenez kereskedelmi miniszter nagyhatású és még nagyobb fontosságú beszéde foglalkoztatta, és pedig méltán. Mert Kossuth Perenez ha nem is adott miniszteri programot, megjelölte a teljesíteni szándékolt feladatokat a módok pedig amelyekkel azokat megvalósítani kívánja — szakítás az eddigi közgazdasági politikai irányzattal, amennyiben a múlt az Ausztriával való közösségre volt alapitva, — Kossuth politikája pedig ezzel ellentétben Magyarország önrendelkezési jogán sarkal, s a gazdasági függetlenségre van alapitva. A hatalmas, tartalomban bőséges és változatos a lapokban szó- szerint közlött nagy beszédében Kossuth Perenez első sorban az Ausztriához való viszonyunkat ismertette és kijelentette, hogy a kormány politikája a gazdasági önállóság kivivására és megszilárdítására irányul. A kormány nem ujjitja meg Ausztriával a vámszövetséget, hanem ha lehet mint más államokkal kereskedelmi szerződést köt vele, ha pedig nem lehet az az állapot következik el, melyet az 1899. XXX. t.-cz. ir elő. Ebben a tekintetben a kormánynak hathatós biztosítékai vannak, s nem kell attól tartani, hogy Ausztria megsérti a viszonosságot. A felmerült aggályokkal szemben kijelentette Kossuth, miszerint az önálló magyar vámtarifa javaslatból okvetlen törvény lesz, ezt most csak azért nem tárgyaltatja a kormány egyéb fontos okokon kívül, mert nem akarja magát lekötni a még nyitott vámtétekre nézve. Vógczélja a kereskedelmi miniszternek, hogy Magyarországból ipari államot csináljon. Iparfejlesztési czélokra a jövőben nagyobb összeget fog kérni, mely bőven jövedelmező, valóban hasznos befektetés lesz. A külföldön alkalmas piaczo- kat fog keresni a magyar termények számára, előbb azonban Magyar- országot kell a magyar iparczikkek számára meghódítani. Elkészíti az uj ipartörvónyt, emelni fogja a munkások erkölcsi és anyagi színvonalát, tejleszti az iparoktatást, felhasználja a vizi erőket. A kereskedelmet a közutak — a vasutak és a viziutak fejlesztésével fogja jövedelmezőbbé, intenzivebbé tenni. Beszédét azzal fejezte be, hogy „szegény ország, szolga ország“ s hogy ezt reánk alkalmazni ne lehessen, arra törekszik mint kereskedelmi miniszter, hogy Magyarországot közgazdaságilag függetlenné és erőssé tegye. A nagyhatást tett beszéd megfelel Kossuth Perenez ismeretes felfogásának, eddig vallott meggyőződésének, s meg vagyunk győződve, hogy az ő kitartó munkássága’, miniszteri működése, meg fogja hozni az ország és a nép számára a gazdasági élet terén a várva várt eredményt. & Kossuth Perenez kereskedelmi miniszter fentebb ismertetett nagy beszédéhez méltán sorakozik az a beszéd, melyet Kossuth Perenez felszólalását megelőzőleg városunk képviselője Dr. Babó Mihály mondott el a képviselőházbau mint a kereskelmi minisztérium költség- vetésének előadója, s a melyet — miután a napi lapok csak rövid kivonatban ismertettek — jelen számunkban szószerint köziünk a ház naplója alapján. Ebből a tartalmas beszédből meggyőződhetik mindenki, hogy Dr. Babó Mihály ugyanabban az eszme körben mozgott, ugyanazt az irányt jelezte követendő politikának. melyet Kossuth Ferencz miniszter részletesen kifejtve magáénak vallott, s hogy képviselőnk beszéde is az önálló gazdasági berendezkedés szükségességére van alapitva ; és igy könnyen megállapítható az, miszerint Kossuth Perenez kereskedelmi miniszter ur jól választott akkor, midőn költségvetésének előadói tisztségére Dr. Babó Mihályt kérte fel és jelöltette ki a pénzügyi bizottság által; s bizonyos, hogy képviselőnk teljes mértékben megfelelt a kereskedelmi miniszter és a pénzügyi bizottság részéről iránta nyilvánult megtisztelő bizalomnak, s az a tetszés, melylyel az ő beszédét is fogadta a képviselőház, bizonyítéka annak, hogy előadói tisztét az ország érdekeinek megfelelően szakavatottsággal közmegelégedésre töltötte be. & A képviselőház megkezdette nyári vakáczióját, mely október hó 10-ig fog tartani. A szünetet azonban nem szentelhetik a törvényhozók a pihenésnek, mert ez idő alatt sok és alapos munkát kell elvégezniük. így a minisztériumokban el kell készíteni az 1907. évi költségvetést, hogy az, ha a képviselőház októberben összeül, beterjeszthető és idejében letárgyalható legyen. E költségvetésben már kifejezésre fog jutni a mostani kormányprogramja is. A költségvetésen kívül elő kell készíteni azokat a reformjavaslatokat is, melyek az őszön terjesztetnek be és a melyek a kereskedelem, ipar és közlekedés ügyeire vonatkoznak, a melyektől a nemzeti érdekek? e jó tókony hatást várunk. A parlamenti szünet alatt kell elrendezni az osztrákokkal a gazdasági kiegyezés dolgait is. Látni való tehát, hogy a most elkövetkező időben a kormánynak elég dolga lesz, és reméljük, hogy ezt az időt a jövendő Magyarország önállóságának és függetlenségének elérése czéljából áldásosnak fogjuk tarthatni. Hírét. Mai számunkhoz egy fél iv mellékletetcsj^plnnk . ' Ltyaszeset. Özvegy kiséri Péter Dénesrió szül. Tary Matild múlt hó 26-án meghalt. Benne hozzátartozói általánosan szeretett auyát és rokont, vái'osunk társadalma pedig előkelő és nemesen gondolkodó tagját vesztette el. A 75 éves úrasszonyt pénteken temették el nagy részvét mellett. _____ — ---H alálozások. Bartók Bertalan, iíju Bartek Lajos tanár édes atyja múlt hó 28-án 70 éves korában meghalt. •— Nagy János- n é szül. Tóth Tériké élete 29-ik évében elhunyt. A szegény fiatal aszony alig néhány napja érkezett városunkba, hol a nyarat nővérénél Petróczy Jánosnénál akarta eltölteni. Itt azonban súlyosan megbetegedett és rövid szenvedés után meghalt. Megmart gyermek. Múlt számunkban számoltunk be arról, hogy egy kis gyermeket egy harapós természetű kutya megmart és most ismét teljesen hasonló esetről értesülünk. Ugyanis Bor Cs. An falnak szájkosárral el nem látott kutyája megharapta Jakab Erzsébet, 6 éves kis leányt, miért a rendőrség Bor Os. Antalt 10 korona pénzbüntetésre, és a gyógykezelési költségek megtérítésére Ítélte. Miután az ilyen esetek úgyszólván napi renden vannak, ajánljuk a közönségnek, hogy kutyáikat vagy megkötve tartsák, vagy pedig szájkosárral lássák el, mert ez által nem csak az esetleges kellemetlenséget kerülik el, hanem a gyermekek egészségét és testi épségét sem veszélyeztetik. IngaUanok adás-vevése. Beck Miksa megvette Klein Zsigmondné és társa lakházát és telkét 5405 koronáért. Nagy B. István és neje megvették Csere Istvánné Tóth Juliánná lakházát és 187 n. öl telkét 1500 koronáért. Jarjapka János és neje Tóth Juliánná megvették Leböcz 8án- dorné és társai lakházát és 308 u. öl telkét 1500 koronáért. Csatári Ántalné Kis B Juliánná megvette Jarjapka János és neje lakházát és 104 n. öl telkét 800 koronáért. Tóth Sándor és neje Kovács Judith megvették Kovács Imre lakházát és 186 n. öl telkét 1300 koronáért. Puskás Sándor és neje Izsáki Erzsébet megvették Novák János és neje lakházát és 264 n. öl telkét 600 koronáért. Szilágyi Lajosné Iiozgonyi Eszter megvette özv. Vilonya Sándorné 1 hold 918 n. öl szőlőjét 800 koronáért.
