Kiskunhalasi Ujság, 1905 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1905-01-22 / 4. szám
2. KISKUNHALASI ÚJSÁG. Másnap elutazott a herceg. Az országúton egy öreg embert látott meg, aki egy meglehetős rozoga hegedűn játszott és emellett rövid pipájából pipázott. Megállította kocsiját és megkérdezte az öregetMondja csak, miért dohányozik ?“ — Hja, jó uram, ma még semmit sem ettem és ha dohány izét érzem számban, kevésbbé érzem az éhséget. — A herceget bámulatba ejtette e felelet. Az egyik azért szi, hogy jobban emészthessen, a másik, hogy éhségét csillapítsa. Ugyanazon este későn ért a herceg ama vendéglőbe, amelyben éjjeli szállását megrendelte volt. A tulajdonos maga maradt fenn, hogy a herceget fogadhassa. Az előcsarnokban járkált fel és alá és kedélyesen szivogatta egyik szivarját a másik után. Egyszerre berobogott a herceg kocsija és a vendéglősek alig maradt ideje, hogy a szivarját a hamutartóba dobja és a herceg elé siessen. A herceg azonban észrevette, hogy a vendéglős dohányzott és megkérdezte „Kedves uram, mondja meg őszintén, miért dohányoz ön ?“ — Megkövetem, fenség, de én már nem tudnék máskép élni. Megakartam fenségedet várni. Minthogy azonban nem szoktam meg a kései fenmaradást csakis a dohányzással tudom az álmosságot leküzdeni. — A herceg nevetett. „Ez hát az álmosságot űzi el a dohányzással" — mondotta magában. Másnap egy török pasánál volt a herceg hivatalos. Étkezés után, — mint ahogy szokásos, — tsi- bukot és cigarettát kínáltak mindenkinek a szolgák. A herceg észrevette, hogy a pasa feltűnően sokat szi és minthogy a pasával magával meg nem tudta magát értetni, a tolmácsnál kérdezősködött ennek oka felöl. Ez azt a feleletet adta, hogy a pasának sokat kell dohányoznia, máskülönben nem tudna elaludni. Ekkor felhagyott kutatásával és azt gondolta : ha az egyik azért dohányoz, hogy ne aludjék, a másik azért, hogy aludjék, akkor a dohányzásnak mindenre feltétlenül előnyösnek kell lennie — és egész életén tovább dohányzóit, anélkül, hogy egy percig is gondolkodott volna oka felöl. Egy igen ügyes munkás ember, — physikai eszközök készítője, — azt felelte nekem arra a kérdésre, miért dohányoz munkája közben : „Hja kedves uram, a dohányozás elősegíti a gondolkozást, a vélemény alkotást megkönnyíti é* maga a munka is jobban halad a dohányzás mellett, mint akkor, ha nem dohányzom." Tekintve a dohány sokoldalú jelentőségét a nép életében, nagyon természetes, hogy szólásmódok és nóták is keletkeztek róla. A köznapi nyelvben meglehetős drasztikusan tükröződik vissza értéke. Midőn például a régi jó időkről beszélünk, midőn az öregapó az öreganyó kezét megkérte igy szólunk: „Régi pipa ez már! „Ha váratlan vakmerőségről, vaskos tréfákról vagy más egyéb erőteljes ügyekről van szó, ezzel a rövid és mégis tartalmas mondással szoktunk élni : „Ez aztán erős dohány !“ Ha valamely dulakodásban valaki pórul járt, igy szokott kérkedni a győztes fél : „Ezt ugyan alaposan kifüstöltem !" „Ha valaki egy idegen munka körbe hamar beletalálja magát, azt azonnal egy pipaszárhoz, vagy egy tajtékszipkához hasonlítják." Ez ugyan jól pipál !“ Ha azonban úgy találjuk,, hogy valaki fordítva végzi dolgát, azt mondjuk : „De rosszul van sodorva !" „Sőt a vad indián szokásokból is kölcsönziink egyet, midőn barátunkkal, kivel haragunk hosszas ideig tartott „elszívjuk a békepipát.“ A dohány és a szivar egyáltalán egy, az embereket egyesitő elem. Hiszen naponta láthatjuk, mint közelednek egymáshoz és lépnek ugyancsak közeli érintkezésbe olyan emberek, akik egymástól talán társadalmi állásuknál fogva is a lehető legtávolabb ál-, lanak, amint arról van szó, hogy egyik a másiktól „tüzet kérjen.“ Minthogy a dohány az embereket egymáshoz csatolja, nem csuda, hogy a költészetben is tért hódított magának és hogy élvezetét és jó hatását minden lehető költői műfajban megénekelik. Ha a Carmina fumatoriák, azaz a dohányos-nóták közt nem is akadnak elsőrangú költői alkotások, mint például a szerelmi és bordalok közt, annyi mégis bizonyos, hogy mindegyik őszinte talajból fakadt, minthogy tartalmuk személyes tapasztalatokból és átélt hangulatokból alakult. Hallodtad-e . . . Hallodttad-e a hegedűt Sírva, búgva, mesélni? Szabadságról, szebb életről, A hősök nagy emlékéről Regélni. Hallodtad-e fájó szavát Hogy időnként felz kog? Mint a sors ezen csapása, Századoknak bús panasza főisajog? Hallodtad-e méla hangját Szerelemről dalolni? Füiemile fájda 'mára Árva lányka sóhajára Zokogni? Ha hallodttad, jól tudom én, Szivedet mi járja át: Szerelem és magyar nóta (Rákóczi és Kossuth óta) Sebzi lelked nyugalmát. Weitner Béla. HÍREK. * Választási mozgalmak. Színes toll a süvegen, kortesnóta az ajkakon, plakátok a falakon, zászló a házakon, képviselőt választunk. A szabadelvű párt jelöltje, Tóth Kálmán, a múlt vasárnapon mondotta el programbeszédét a szabadelvű pártkörben, Bokányi Dezső, a szocziál-demokrata párt jelöltje szombaton mondotta el programmbeszédét. Babó Mihály, a szövetkezett ellenzék jelöltje nem mond programmbeszé- det. A választás csütörtökön lesz. * Székfoglalók. Jövő vasárnap Fülöp Sándor a magyar és latin nyelv tanára tartja székfoglaló értekezését a „Szóösszetételekről, keletkezésük- és el- homályosodásukról.“ * Reuniók. Az Úri Kaszinó ez idei mulatságait január 28-án, márczius 11-én és április 24-én tarja meg. * A kiskunhalasi rom. kath. templom orgonájának kijavittatási költségeire adakoztak: Véber István 40 kor., Kurka Ferenczné 40 kor., id. Babenyecz Cs. Ferenczné 20 kor., id. Halász D Ferencz 20 kor., Dr. Babó Mihály 20 kor., Pájer József 20 kor., Stimako- vics István 10 kor., Török István 10 kor., Árvay Lajos 10 kor., Györfy József 10 kor., Krammer Balázs 10 kor., ifj. Babenyecz Cs Ferencz 10 kor., Vida Imre 10 kor., Farkas Imre 10 kor., Dr. Hofmeister Juda 10 kor., Bánóczki József 7 kor., Király Gy. Balázs 5 kor., Török Elek 5 kor., Sándor Imre 5 kor., Nagy Elekné 5 kor., özv, Szűcs Józsefné 4 kor., Balog Joachim 4 kor., Borbényi Mihály 4 kor., Szanyi János 2 kor., Krammer Lajos 2 kor., özv............né 2 kor., N. N. ?
