Kiskunhalasi Ujság, 1905 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-15 / 3. szám

II. évfolyam. Kiskunhalas, 1905. január 15. 3. szám. KISKUNHALASI IlJSft. KÖZGAZDASÁGI és TÁRSADALMI HETILAP.------------- MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ------------­S zerkesztőség és kiadóhivatal: MORVÁT GYULA könyvkereskedése KISKUNHALASON, a hol az előfizetési és hirdetési díjak fizetendők. FELELÖSSZERKESZTŐ ÉS LAPKIADÓTULAJDONOS : HORVÁT GYULA. Előfizetési dijak: Helyben egé-ez évre 4 kor. félévre 2 kor., negyedévre 1 kor. Vidéken egész évre 6 kor , félévre 3 kor., ne­gyedévre 1 kor. 50 ;illér. Egyes szám ára 6 fillér. A községi elemi iskola álla­mosítása. Folyó hó 13-án érkezett le a város polgár- mesteréhez a kecskeméti kir. tanfelügyelő ki- rendeltség vezetőjének átirata, amelylyel meg- küldötte a községi elemi iskolák államosítására vonatkozólag a vallás- és közoktatásügyi mi­nisztériumban készít tt szerződést. A szerződés főbb tételei a következők: Kiskunhalas városa : Az összes községi elemi iskolákat (a kül­telkieket is) 1905. évi szeptember elsején átadja állami kezelésbe. Kötelezi magát, hogy a rozzant iskolaépü­letek helyett újakat építtet és pedig a központ­ban 8—8 termes iskolát a fiuk és a leányok részére, a főszögön és a Tabánban 1—1 ter­mes iskolát tanitólakással, a pusztákon a meg­lévő 4-hez még kettőt építtet. Köteles az iskolákat jókarban tartani, tisz- togattatni, fűttetni és világíttatni. Köteles évenként a föntartásra 19,980 ko­ronát fizetni. Köteles a közbirtokosságialapitvány (19,660) kezelését és jövedelmét a kincstárnak átadni. A magyar kir. állami kincstár: 1905. évi szeptember elsején 24 tanítóval megnyitja az állami elemi iskolát. Fizeti az említett iskolai építkezések költ­ségeit akként, hogy az építésre szükséges ösz- szeget a város kölcsön fölveszi, de az évitörlesz­tési részleteket teljesen az állam fizeti az évi 19,980 koronás hozzájárulásból; Az állam átveszi a mostani tanítókat és ki­nevezi őket állami tanítókká; Fizeti a vallásoktatásért az illető lelkészeket, s tandijat nem szed. Ezt a szerződést kell a városi közgyűlés­nek tárgyalnia és — elfogadnia. Mert valóban különös jóindulata a minisztériumnak, hogy ilyen kedvező feltételekkel hajlandó iskoláinkat álla­mosítani. Ezt az ajánlatot örömmel kell elfogad­nia a képviselő testületnek. Ilyen nagy tehertől szabadul meg a város. Ma-holnap építenie kellene neki úgyis új isko­lákat a rozzant városiak helyett, szaporítania kellene a tanítók számát, rendszeresíteni és szaporítania kellene a tanyai iskolákat is — s mindezt a saját költségén! S ez még mind nem volna elég. A város lakossága, az iskolás gyermekek száma évről évre szaporodik. Fejleszteni kellene tehát az iskolákat a jövőben is, új épületeket kellene emelni, új tanítókat állítani — ezt mind a vá­ros költségén. Az államosítással mind ezt a terhet le­veszi vállunkról az állam. Kiveszi talpunkból a tüskét és a magátba szúrja. Látja, hogy anél­kül is elég bajunk van, tehát segítségünkre jön. Köszönettel kell tehát fogadnunk a felaján­lott városi szerződést s elismeréssel kell adóz­nunk fiatal polgármesterünknek, aki választási programmjának egyik jelentős pontját váltja be ezzel, s hálás köszönetét kell mondanunk vá­rosunk jóakarójának, legifjabb Szász Károly miniszteri osztálytanácsos úrnak, akinek igen nagy része van kérelmünknek kedvező elinté­zésében. Jutalmuk legyen az a felemelő tudat, hogy okuláshoz, haladáshoz segítettek száz meg száz apró, veszendő lelket, akik eddig oskolázatla- nul maradtak. n. r. Dr. Tóth Lajos jogtanár székfoglalója. Debrecen, 1905. j'an. 7. Ma történt meg Debrecenben az ujjonnan vá­lasztott tanárok székfoglalója. Jelen voltak: Kiss Áron ref. püspök, gróf De­genfeld József egyh. kér. főgondnok, dr. Ozory István rektor, Jászi Viktor dékán, Csiky Lajos theologiai dékán, Szele György lelkész, Debrecen várost Oláh Károly tanácsos képviselte. Az ünnepélyt, mely 9 órakor kezdődött, a főis­kolai ifjúság éneke előzte meg. Ennek elhangzása után Kiss Áron püspök felszólította az uj tanárokat érte­kezéseik megtartására. Dr. Tóth Lajos kezdette meg elsőnek rövid bevezetés után (kezén ritka szorgalmá­nak egyik legszebb elismerő jelvényével a királyi Lapunk mai száma 8 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents