Kiskunhalasi Ujság, 1905 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1905-04-09 / 15. szám

II. évfolyam. Kiskunhalas, 1905. április 9. 15. szám. malasi újság KÖZGAZDASÁGI és TÁRSADALMI HETILAP. ----- MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ----­S zerkesztőség és kiadóhivatal: MORVÁT GYULA könyvkereskedése KISKUNHALASON, a hol az előfizetési és hirdetési díjak fizetendők. FELELÖSSZERKESZTŐ ÉS LAPKIADÓTULAJDONOS : HORVÁT GYULA. Előfizetési dijak: Helyben egész évre 4 k«r. félévre 2 kor., negyedévre 1 kor. Vidéken egész évre 6 kor , félévre 3 kor., gyedévre 1 kor. 50 fillér. Egyes szára ára 6 fillér. Jó viz jó egészség. Ez S3 igaz ám, mintha hallanám, mondja egyik-másik ember, mert hisz bortermő vidéken bort iszik a magyar ember s nem fáj tőle a melle. Szegény viz, ha megértené I a sok gya- lázást, melyet az álta'ad elősegített s egyedül általad létrehozott oldatokban élvezők rólad mondanak, bizony nem bújnál elő a föld alól szégyen letedben. Bevallom magam is, hogy egy kissé erőszakosnak tartom a dolgot, ho y míg a pénzértékben na yb^csü nedűt a földszné ről gyűjtjük, addig a legjobb s iné fis kevésre becsült vízért mennél mélyebbre kell fáradnunk a föld gymirába. Furcsának találom azt is, hogy a drága és annyira magasztalt bort, Noé apánk óta ma is tudják előáll tani a legkezdetlegesebb módon, minden francia, olasz s egyéb speku­lálók nélkül, addig a kútfúrásoknál már a fi­zikának mindenféle csinját-binját igénybe vet­ték és alkalmazták. Igen, mert már a régi gó­ró* időkben tudta Pindarosz, hogy a viz a leg- e őke’őbb. Mi haszna van a víznek külsőleg, ki győzné elbeszélni, piane egy rövid újságcikkben. De hisz nem is erről akar itt szó lenni. Már önkénytelenül is ivásra gondolunk, ha 1 utat lábunk; igaz, hogy akkor is ha cégért látunk. De miként a cégér sem biztos jele a jó bornak, éppen úgy minden kút sem ad él­tető jó v z t. A szív s olvasó most már gya- n íja, mi céibó! emelem f,l jóakarólag gyenge szavamat. E közérd_k t szolgáló újságnak lap;a:n már több, a város I asznos előmenetelét segítő cik- k t vo t szerencsénk olvashatni, nem hiszem, hogy fölö leges munkát végeztem, midőn amr- d nnél előbb való ügy érdekében szólalok fel. Szó sincs róla, hogy a város célszerűbb be­rendezése, mondjuk még csinosítása is csak életrevalóságunkat bizonyítja, de hogy a köz­egészség biztosítása a legelső kötelesség, ki merné ta adni! Jó szándék, sőt kötelesség érzete vezetvén Lapunk mai s toliamat, szabad kijelentenem, hogy a nép egy része még azt sem tudja, mi külömbség van viz és viz között. Arról pedig, hogy igen sok, még pedig veszedelmes betegségnek, egy ital viz az oka, fogalma sincs. Látva az udvarokon levő térdig érő kutakat, ne csodálkozzunk a sok betegsé­gen. Szegény ember vízzel főz, tartja a magyar közmondás, azt akarván jelenteni, hogy az nem kerül pénzbe s van belőle elég. Pedig váro­sunkban, legalább is élét kell venni e mondás­nak. Legtöbb udvari kutunk még mosakodásra sem alka’mas, sőt még az állat sem iszsza meg. Az a szerencséje a társas életnek, hogy a mit egyes ember sokféle okból keresztül nem vihet, azt megteheti vállvetve. A város lakosságának lehetőleg jó ivó víz­zel való ellátása lehet ennélfogva valamely vá­ros vezetőségének legnemesebb feladata. Sok próbálgatás s igy temérdek aprólékos kiadások helyett, fordítsunk, ha mindjárt nehezünkre esik is egy-egy körültekintőbben kiszemelt s arra alkalmasnak Ígérkező helyen inkább több költ­séget a mélyebb fúrásra. De nagyobb szétosz­tásra is volna szükség, hiszen a mai viszonyok mellett, némely helyéről a városnak csak fél­órái ut után lehet ivóvízhez jutni. Ha Vadkert község bírt 100 méteren alul talált jó ivóvízre áldozni, azt hiszem, annyi tő­lünk is kitel k. Kár volt a piactéren beomlott elég jó ivóvizet bizonyító medencét ott hagyni s a biztos táj helyett sokkal messzebb s plane a mocsár és elemi iskolák pöce gödre közt 1 u atgatni. Régi me gfigyelések szerint, a halasi, alig félméteres, néhol még oly vastagságot sem érő, agyagon állandó kutat I apni úgy sem le­het. Az említett agyag pedig ugya csak megfi­gyelt adatok szerint legkevesebb 40 méterre van a földszinttől. De miért ne lehetne lega­lább egyszer-kétszer mélyebb víztartót is ke­resni. Vízről lévén szó, önkényt lenül is eszembe jut a város belterületének vizmentesitése is, mely a jó ivóvíz mellett második, de nem kevésbé 8 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents